
A jelentés leleplezte, hogy Németországban csaknem másfélmilliót tesz ki az alkoholfüggõk száma. Egyre aggasztóbb ugyanakkor, hogy rohamosan növekszik a rendszeresen nagy mennyiségû alkoholt fogyasztók száma elsõsorban a fiatalok, másodsorban a nõk esetében, új irányzatnak számít ugyanakkor, hogy az idõsebbek is egyre gyakrabban néznek a pohár fenekére. Azaz az utóbbi idõben nem csupán a 10 és 20 év közötti fiatalok isznak mértéktelenül, de a 65 és 80 év közöttiek táborában is erõs ütemben növekedett a teljes lerészegesedéshez vezetõ alkoholfogyasztás.
A szakértõk felhívták a figyelmet a rendszeres és mértéktelen alkoholfogyasztás súlyos egészségi, illetve egyéb jellegû társadalmi kockázataira. Ami az elõbbit illeti, az alkohol okozta betegségek, illetve halálesetek száma az országban még soha nem volt olyan magas, mint az elmúlt években: évi átlagban több mint 70 ezer, az alkoholfogyasztás következtében történt elhalálozást jegyeztek fel.
Az évkönyv felhívta a figyelmet arra is, hogy a számos esetben végzetes egészségi kockázatok mellett az alkohol a bûnözés, ennek keretében az erõszakkal elkövetett bûncselekmények jelentõs megnövekedéséhez vezetett. Berlinben például a súlyos testi sértések 35 százalékát alkohol hatása alatt követték el.
Az évkönyv készítõi az eddiginél jóval erõteljesebb fellépést sürgettek az alkoholfogyasztás ellen. Követelték például az alkohol reklámozásának a lehetõ legteljesebb korlátozását, rémisztõnek nevezve, hogy hatalmas plakátokon a különbözõ alkoholfajtákat "boldog és vonzó fiatalok" reklámozzák. Hangsúlyozták továbbá, hogy az államnak jóval több pénzt kellene fordítania az alkohol hatásaival kapcsolatos felvilágosításra, illetve a már függõségnek számító fogyasztás megelõzésére.
A szakértõk úgy vélekedtek: a nõk esetében már kockázatosnak számít, ha naponta 12 grammnál több tiszta szeszt - azaz mintegy negyed liter sört - fogyasztanak. A férfiak esetében ugyan ez a határ 24 gramm, azaz fél liter sör fölött van.