2020.12.02. - Melinda, Vivien

A Magyarok isszák a harmadik legtöbb alkoholt

A Magyarok isszák a harmadik legtöbb alkoholt
Magyarország a harmadik, Németország pedig az ötödik egy Berlinben közzétett nemzetközi alkoholfogyasztási listán. A nemzetközi összehasonlítás mélységes aggodalmat váltott ki Németországban. Az évkönyv szerint ugyanis a vizsgált 34 állam közül a németek a dicsõségesnek aligha mondható ötödik helyen végeztek, és a sorban õket csak Luxemburg, Írország, Magyarország, továbbá Csehország elõzte meg. A különbözõ függõségi betegségekkel foglalkozó szövetségi hatóság az úgynevezett tiszta alkohol 2008-as fogyasztását vizsgálta az Egészségügyi Világszervezet még korábban közzétett adatai alapján.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

A lapokban ismertetett beszámolóból kitûnt, hogy Németország az egy fõre jutó évi 12 literes fogyasztással "vívta ki" az ötödik helyet, míg Magyarország 13,6 literrel végzett a harmadik helyen. A listát Luxemburg 15,6 literrel vezette, míg Németországot Nagy-Britannia 11,8 literrel, Franciaország pedig 11,4 literrel követte. Az ebbõl a szempontból legelõkelõbbnek számító utolsó helyre 5,2 literrel Kína futott be.

A jelentés leleplezte, hogy Németországban csaknem másfélmilliót tesz ki az alkoholfüggõk száma. Egyre aggasztóbb ugyanakkor, hogy rohamosan növekszik a rendszeresen nagy mennyiségû alkoholt fogyasztók száma elsõsorban a fiatalok, másodsorban a nõk esetében, új irányzatnak számít ugyanakkor, hogy az idõsebbek is egyre gyakrabban néznek a pohár fenekére. Azaz az utóbbi idõben nem csupán a 10 és 20 év közötti fiatalok isznak mértéktelenül, de a 65 és 80 év közöttiek táborában is erõs ütemben növekedett a teljes lerészegesedéshez vezetõ alkoholfogyasztás.

A szakértõk felhívták a figyelmet a rendszeres és mértéktelen alkoholfogyasztás súlyos egészségi, illetve egyéb jellegû társadalmi kockázataira. Ami az elõbbit illeti, az alkohol okozta betegségek, illetve halálesetek száma az országban még soha nem volt olyan magas, mint az elmúlt években: évi átlagban több mint 70 ezer, az alkoholfogyasztás következtében történt elhalálozást jegyeztek fel.

Az évkönyv felhívta a figyelmet arra is, hogy a számos esetben végzetes egészségi kockázatok mellett az alkohol a bûnözés, ennek keretében az erõszakkal elkövetett bûncselekmények jelentõs megnövekedéséhez vezetett. Berlinben például a súlyos testi sértések 35 százalékát alkohol hatása alatt követték el.

Az évkönyv készítõi az eddiginél jóval erõteljesebb fellépést sürgettek az alkoholfogyasztás ellen. Követelték például az alkohol reklámozásának a lehetõ legteljesebb korlátozását, rémisztõnek nevezve, hogy hatalmas plakátokon a különbözõ alkoholfajtákat "boldog és vonzó fiatalok" reklámozzák. Hangsúlyozták továbbá, hogy az államnak jóval több pénzt kellene fordítania az alkohol hatásaival kapcsolatos felvilágosításra, illetve a már függõségnek számító fogyasztás megelõzésére.

A szakértõk úgy vélekedtek: a nõk esetében már kockázatosnak számít, ha naponta 12 grammnál több tiszta szeszt - azaz mintegy negyed liter sört - fogyasztanak. A férfiak esetében ugyan ez a határ 24 gramm, azaz fél liter sör fölött van.