rss

  • Grand Marnier

  • A Grand Marnier története 1827-ben kezdõdött, amikor Jean-Baptiste Lapostolle gyümölcslikõröket elõállító lepárlót alapított Neauphle-le-Château-ban, Franciaországban. 1876-ban, amikor az unokája hozzáment Louis-Alexandre Marnier-hez, egy bortermelõ család sarjához, és nevüket is egyesítették, minden készen állt egy csoda születéséhez.

    1880-ban Louis-Alexandre Marnier Lapostolle volt az elsõ, aki vadnarancs olajával elegyítette az általuk gyártott konyakot, így megszületett a késõbb világhíressé vált likõr, amit Cézar Ritz, a híres szálloda alapítója, javaslatára Grand Marnier-nek kereszteltek el.

    Az ital receptúrája a XIX. század óta változatlan, a pontos összetevõk természetesen titkosak. A Grand Marnier likõr alapja az a konyak, melyet kizárólag a francia Cognac régióban termesztett szõlõbõl készítenek.

    A konyakot a Karib-szigeteken lévõ, a cég saját narancsültetvényein termett vad- vagy más néven keserûnarancsból készült, a parfümhöz nagyon hasonlatos eszenciával házasítják össze, majd különbözõ fûszerekkel és vaníliával ízesítik. Az italt végül cukorsziruppal édesítik, és további 6-8 hónapon át tölgyfa hordókban érlelik.

    Már a Grand Marnier palack lepárlók rézüstjét idézõ alakja is egyedülálló. A rajta látható pecsét valódi viaszból készül, ezért minden üvegen egyedi formája van. A piros szalagot is kézzel helyezik az üvegre, az ital címkéje pedig az ital kiválóságát és egyediségét szimbolizálja.



    Sokoldalú felhasználhatósága miatt igen kedvelt prémiumlikõr az egész világon: mind tisztán, mind jéggel fogyasztva kiváló ital, üdítõkkel keverve pedig frissítõ long drink.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A Magyarok isszák a harmadik legtöbb alkoholt

    Magyarország a harmadik, Németország pedig az ötödik egy Berlinben közzétett nemzetközi alkoholfogyasztási listán. A nemzetközi összehasonlítás mélységes aggodalmat váltott ki Németországban. Az évkönyv szerint ugyanis a vizsgált 34 állam közül a németek a dicsõségesnek aligha mondható ötödik helyen végeztek, és a sorban õket csak Luxemburg, Írország, Magyarország, továbbá Csehország elõzte meg. A különbözõ függõségi betegségekkel foglalkozó szövetségi hatóság az úgynevezett tiszta alkohol 2008-as fogyasztását vizsgálta az Egészségügyi Világszervezet még korábban közzétett adatai alapján.

  • Fincsi koktélok, amelyek a bőrünknek is jót tesznek

    Fincsi koktélok, amelyek a bőrünknek is jót tesznekA koktélokat szinte minden ember szereti, de amikor fogyasztjuk akkor nem is gondolnánk arra, hogy egynémelyik koktélnak micsoda jótékony hatása lehet. Mindenfelől azt halljuk, nem mindegy mit eszünk és mit iszunk na és persze, hogy mennyit. A bőrünkön meglátszik, hogy milyen tápanyagokat juttatunk a szervezetünkbe, ugyanis bizonyos anyagok lelassítják az öregedést, segítenek a sejteknek a megújulásban és antioxidáns hatással bírnak. Ebben a hőségben a bőrünk szinte szomjazza a frissítő, hidratáló folyadékokat.

  • Az alkoholtilalom

    Egy "nemes kísérlet" kudarca

    Az amerikai alkoholtilalom, más szóval a szesztilalom

    Bevezetés

    Az amerikai alkoholtilalom (1920-1933) - vagy ahogy Herbert Hoover elnök nevezte, a "nemes kísérlet" - azon a koncepción alapult, miszerint az alkoholmentes társadalom belátható idõn belül megteremthetõ állami beavatkozások segítségével.

  • Forró italok a hűvös napokra

    Forró italok a hűvös napokra Télen sem kell lemondanunk kedvenc italunkról, legfeljebb annak hőmérsékletét célszerű az időjáráshoz igazítanunk. Így válthatja fel a nyári jeges teát a forró tea, a koktélt a grog (forró fűszeres rumos ital), a hosszúlépést pedig a forralt bor, sőt tőlünk északabbra a sört is szokás melegítve, mézzel inni. A forró téli italok felgyorsítják a véráramot, ezért érezzük úgy, hogy melegség önt el bennünket. A fagyoskodó, télen is szabadban dolgozó emberek rájöttek, hogy a meleg és az alkoholos italok kombinációjával vészelhető át legkönnyebben a hideg.

  • Egészségesebb a könnyû bor

    A mérsékelt alkoholfogyasztás jót tesz a szívnek, de ha kisebb alkoholtartalmú bort iszunk, akkor a rosszindulatú daganatok kockázatát is csökkenthetjük. A könnyû borok jótékony hatásáról a World Cancer Research Fund (WCRF) legújabb közleménye számol be. Évek óta több tudományos vizsgálat igazolta, hogy a rendszeres, de csupán fõétkezésekhez fogyasztott, egy-egy pohár bor csökkenti a szívinfarktus kockázatát. Más vizsglati adatok viszont azt bizonyították, hogy az alkohol többféle rosszindulatú daganat esélyét fokozza.

  • Igyuk vagy ne a szénsavas üdítõket?

    Az üdítõitaloknak ma már nagyon széles választéka várja a fogyasztót a boltokban, gondoljunk csak a gyümölcslevekre, jeges teákra vagy a szénsavas üdítõkre. Az említettek közül talán ez utóbbiakra kellene leginkább odafigyelnünk, hisz köztudott, hogy ezek az italok nem éppen a legegészségesebb szomjoltók. A szénsavas italok kapcsán elsõként Paracelsus nevét említhetjük meg, aki már a 15. században kísérletezett a víz szén-dioxiddal való telítésével. A szén-dioxiddal való telítés azonban csak az 1800-as években öltött ipari mértéket Amerikában.

  • Már a pezsgõ sem az igazi

    A "bankárok itala", a Dom Perignon 30 helyett esett a világ legkedveltebb italainak rangsorában, így már nem tartozik a száz legnépszerûbb termék közé.

    A világ legnépszerûbb pezsgõje, a Moët et Chandon, az Intangible Business által összeállított lista tizennyolcadik helyén szerepel, a múlt évhez képest négy helyet esett vissza. Általánosságban elmondható, hogy a pezsgõk veszítettek népszerûségükbõl, mivel a vásárlók igyekeztek olcsóbb italokat vásárolni.

  • Metaxa

    A Metaxát sokan görög brandynek tartják, de mind a gyártási eljárása, íze, fogyasztási javaslatai, karaktere alapján elkülönül a hagyományos brandyktõl. A Metaxa külön kategória önmagában.

    Spyros Metaxa görög úr 1880-ban úgy gondolta, hogy hatalmas lehetõség rejlik a mintegy 5000 éves hagyományokra visszatekintõ görög borkészítésben. Nemcsak jól értett a borokhoz, de kiváló üzleti érzékkel is rendelkezett. 1888-ban Piraeus-ban megalapította a Metaxa márkát.

  • Cointreau, Cointreau C

    A Cointreau 1849 óta - amióta létrehozták - világszerte elismert ital. A kristálytiszta alkoholok egyik legnépszerûbb képviselõje, melyhez hozzájárul valódi minõsége, 150 éves öröksége, és az, hogy szinte minden bárban megtalálható.

    1849-ben Angersben (Franciaország) Adolphe Cointreau és testvére, Edouard-Jean egy teljesen új alkoholt hozott létre. Edouard-Jean fia, Edouard késõbb rájött, hogy a hagyományos, azaz nem-kristálytiszta likõrök vesztenek a zamatukból, míg a palackokban állnak,...

  • Három hûsítõ koktél a nyári forróságra!

    A nyári bulik és a vízparti nyaralások kihagyhatatlan kelléke a színes és ízletes koktél. A SodaStream szörpökbõl készíthetõ koktélok tárháza kimeríthetetlen, elkészítésüknek csak a fantázia szabhat határt.

    Az igazi felfrissülés!

    Szerezz be egy divatos szódagépet és néhány szörpöt, rendezzetek háziversenyt és találjátok meg az év SodaStream koktélját! Most néhány kiváló, ötletadó recepttel segítünk.

  • Alapanyagok otthoni koktélkészítésehez

    A koktélkészítés különleges alkalom és fel kell rá készülni az alapanyagok terén. Valószínûleg otthon van néhány italfajtánk, a gazdaságos és egyszerû megoldás ilyenkor ezekhez keresni italokat. A legtöbb koktél 1-2 tömény italfajtát, likõrt vagy keserût, illetve néhány gyümölcslevet tartalmaz. Minõségi koktélokhoz minõségi alapanyagokra lesz szükségünk.

    Érdemes lehet ízlésünk szerint beszerezni a tömény szeszeket, egy keserût és grenadine szirupot, amelyek már kellõen sok koktél alapját képzik.

  • Sör, nem szokványos, de jó alapanyag

    A letisztultság csodája, az egyszerûség netovábbja, az ízlelõbimbók kacér csábítója. Összekeverés és díszítés nélküli ízorgia.

    A sörös koktélokat általában nem lehet megtalálni itallapokon, és nagyon kevesen készítik el õket. Viszont otthon annál nagyobb örömmel lehet elkészíteni.

    Végy hozzá sok sört, fantáziát, és sok bátorságot, hiszen némelyik eléggé ütõs fajta! Gatyákat felkötni, lássuk mit lehet kihozni a folyékony kenyérbõl! :)

  • Jól söröznek a Csehek!

    Stabilak a csehek sörözési szokásai

    Prága - A cseh férfiak hetente átlagban négyszer, míg a nõk kétszer mennek el sörözni barátaikkal - derült ki abból az országos felmérésbõl, amelyet a csehek sörözési szokásairól készített a prágai CVVM közvélemény-kutató intézet. Ez a statisztika hosszabb távon nemigen változik, s nincs összefüggésben az ország gazdasági helyzetével. A cseh férfiak mintegy 90 százaléka, míg a nõk 60 százaléka többé-kevésbé rendszeres sörfogyasztó - olvasható a CVVM csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérésében.

  • A titok: 2 bögre rum

    Az elsõ rumos koktél elkészítése is a brit haditengerészethez, pontosabban Sir Edward Vernon angol admirális nevéhez fûzõdik.

    A rum a koktélok alapja, de az a legény, aki tisztán issza. A brit haditengerészetnél például ez volt a napi betevõ, a rumos koktélokat is egy admirálisnak köszönhetjük, a minõségi rumot pedig a karibi klímának. Az óceánok uraként ismert brit haditengerészet már az 1600-as években bevezette, hogy minden 18 év feletti tengerésze sör helyett naponta kétszer egy bögre nyolcvanszázalékos rumot kapjon.

  • A világ legdrágább koktélja

    A világ legdrágább koktéljaRitz Sidecar a párizsi Ritz szálló Hemingway nevű bárjában 515 dollár (95 ezer forint). A Guinness Rekordok Könyve ezt a koktélt tartja a világ legdrágábbjának, figyelmen kívül hagyva a gyémánttal díszített italokat. A Ritz Sidecar értékét a világ legrégibb konyakjának köszönheti, az 1830 Ritz Reserve Cognacnak, amely mellé Cointreau és egyetlen csepp facsart citrom is jár. A párizsi luxushotel oldalkocsija azért is különleges, mert az 1830-ból származó ital egyre jobban fogy növekvő népszerűsége miatt.

  • Alacsony kalóriatartalmú italok

    Alacsony kalóriatartalmú italokA nyár a bulik ideje, mindenkinél lecsúszik néhány frissítő. Akik nagyon odafigyelnek az alakjukra, azoknak is van néhány ital amit megihatnak anélkül, hogy a hízásra kellene gondolnunk. Többek között ilyenek a borok is, amiket nem csak egy tökéletes vacsora mellé, hanem önmagukban is bátran fogyaszthatunk. 1 dl minőségi bor 60-90 kalóriát tartalmaz, tehát negyed- vagy harmadannyit, mint ugyanekkora mennyiségű tömény ital. Ráadásul a borok számtalan jótékony hatással bírnak az egészségünkre, kismértékben gyakorlatilag gyógyszerként is tekinthetünk rájuk.

  • Minden ami fröccs

    Szigorú értelemben fröccsnek csak az a boros ital nevezhetõ, melynek készítéséhez szódát használnak. Manapság azonban egyre kevesebb a szikvíztöltõ-kisiparos, és gyermekeink nem is értik a nem oly régen még családi viszályokat kiváltó kérdést: ki csinál szódát?

    A klasszikus szóda - szifonfejes palackba, vagy szifonfejes felvezetõ szárral ellátott szikvizes ballonba van töltve – ugyanis a szifonfejnek köszönhetõ tökéletes zárás eredményeképpen az utolsó cseppig biztosítja a szódavíz egyenletes minõségét.

  • A Tequila

    A tequila õsét már a Krisztus elõtti harmadik évszázadban ismerték és fogyasztották az aztékok. De igazi párlat csak a Cortes-i hadjáratok után készült, amikor az európaiak rájöttek, hogy az indiánok által fogyasztott, agavéból készített mézédes „pulque” tökéletesen alkalmas a lepárlásra. Készítését szigorú törvény szabályozza és ennek megfelelõen csak Mexikó bizonyos területein -melynek központja Jalisco tartomány- készülhet párlat tequila néven. Az alapanyag a kék agavé feldolgozása a levelek levágásával és az így kapott ananászra emlékeztetõ „képzõdmény” fõzésével kezdõdik.

  • Egy pohár ital lehet az egészség kulcsa

    A szakemberek úgy vélik, nem az alkohol közvetlen hatása okozza az egészségügyi elõnyök többségét, hanem olyan közvetett hatások, mint a stressz csökkenése, a több mozgás és a jobb társadalmi helyzet.

    Mint Boris Hansel kutatásvezetõ elmondta, a mértékletes alkoholfogyasztás jellemzõen a magasabb társadalmi státusz sajátja, amelyben jobb az emberek általános egészségi állapota és alacsonyabb a kardiovaszkuláris kockázat.

  • Több alkoholt fogyasztanak Európában, mint a világ többi részén

    Sehol a világon nem fogyasztanak annyi alkoholt, mint Európában, holott az összesített mennyiség az 1970-es évekhez képest jelentõsen csökkent - jelentették ki az Osztrák Táplálkozástudományi Szövetség (VEÖ) bécsi ülésén.

    Cees Goos, az Európa Bizottság, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ kábítószer-ellenes és bûnügyi hivatalának (UNODC) közegészségügyi szakértõje szerint bár az alkoholnak számos negatív hatása van az egészségre, mégis fontos kulturális és szociális faktor Európában.