2024.03.19. - József, Bánk

A tea

A tea
A tea története jóval régibb, mint a koktéloké vagy a kávéé, visszanyúlik a teakultúra és -fogyasztás õshazájába, Kínába és Indiába.

Tea néven rendszerint különbözõ fõzeteket (vizes kivonatokat) értünk a teacserje szárított leveleibõl. A tea tropikus vagy szuptropikus vidéken terem. Különbözõ fajtái és feldolgozási módjai révén tealevelekbõl egészen különbözõ fajtájú teákat nyernek. Ezek sok tulajdonságukban ugyan különböznek egymástól, de abban megegyeznek, hogy zamatos, illatos, serkentõ hatású, finom italt szolgáltatnak.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

A tea nemcsak nálunk, de az egész világon rendkívül kedvelt ital. Koffeintartalmánál fogva serkentõ hatással van az idegrendszerre. Csersavtartalma kedvezõ hatású az emésztésre. Az egyes országokban, sõt ezen belül a különbözõ fogyasztók is más és más módon készítik. A tea helyes elkészítése során összes jó tulajdonságának érvényesülnie kell. A teáról mondják, hogy fõzése mûvészet, amely mesteri kezet igényel. A jó teaital alapja a jó teaféleség megválasztása. Legjobbnak számít a kínai és az indiai tea, amelyek zöld vagy fekete teát adhatnak. Kitûnõ a grúz, ceyloni, a vietnami, stb. tea is. Az eltérõ származású teák ízben, illatban, a fõzet színében és aromájában különböznek egymástól.

A tea története és fajtái

A tea története körülbelül 5.000 évvel ezelõtt kezdõdött. Felfedezõje - a legenda szerint legalábbis - i. e. 2737-ben egy Kínai uralkodó volt úgy, hogy véletlenül tea leveleket ejtett egy pohár forró vízbe. Az 1600-as években a tea közkedvelt itallá vált Európában és amerikai telepesek között is. A gyarmati idõk óta a tea fontos szerepet játszik az amerikai kultúrában és szokásokban. A mai iskolákban mind tanulunk az angol tea-adók ellen tiltakozó híres bostoni teadélutánról -- a Függetlenségi háború egy fontos elõzményérõl. Ebben a században Amerika két fontos újítással járult hozzá 1904 környékén a teaértékesítés iparához: filteres teát elõször egy bostoni kereskedõ készített, míg a jeges tea a St. Louis-i Világkiállításon született meg.

A teákat típus szerint három fõ csoportra oszthatjuk: fekete, zöld és oolong tea. Az Egyesült Államokban elfogyasztott teák több mint 90 százalékát a teljesen erjesztett, erõs ízt adó, aranysárga fõzetû fekete tea adja. A legnépszerûbb fekete teák között található az English Breakfast (reggeli tea - erõs ízéhez jól illik a tej), Darjeeling (/ejtsd: dárdzsiling/ - ebédhez illõ himalájai virág aromájú teakeverék) és az Orange Pekoe (az egyik leggyakrabban használt Ceylon teakeverék).

A zöld tea készítésekor az erjesztés fázis elmarad, így születik a különleges aromájú, világos/aranyzöld színû tea. Zöld tea, a Kelet egyik fõ cikke, az USA-ban is egyre népszerûbbé válik a zöld tea ivás rákmegelõzõ hatását kimutató tudományos kutatások eredményeként.

A Kínában népszerû Oolong tea, részlegesen erjesztve fekete és zöld tea között áll mind ízben, mind színben.

Míg az ízesített teákban megtalálhatjuk ezt a három alapvetõ fajtát, a herbateákban nem tartalmaznak igazi tealeveleket. A herba- és gyógyteákat a legkülönbözõbb növények virágaiból, bogyóiból, héjaiból, magvaiból, leveleibõl és gyökerébõl készítik.

Teafajták - Ízesített teák

English Breakfast: A prototípusát ennek a közkedvelt teának több mint száz éve dolgozta ki a skót teaszakértõ Drysdale Edinburgh-ban. "Reggeli tea" néven árusították. Angliában nagy népszerûségre tett szert, azután, hogy Victoria királynõ divattá tette a skót dolgokat (Victoria és Albert nyári lakja Balmoralban egy felvidéki kastély volt). A londoni teaházak valamiért "English Breakfast Tea" névre keresztelték át (angol reggeli tea). Kiváló fekete teák, gyakran Keemun tea keveréke. Igen sok teaszaktekintély ajánl mellé tejet, melynek zamata a legtöbbeket "tûzhelybõl kivett forró pirítós a" ízére emlékezteti, és lehet, hogy a név eredeti forrása. Tejjel vagy citrommal kínáljuk. (Soha sem adjunk citromot olyannak, aki tejet kért - citromot soha sem tesznek mellé. Kicsapná a tejet.) Jól használható jeges tea készítéséhez is.

Irish Breakfast: Az írek mindig is kedvelték a teát, mégis az összes britek közül õk isszák legerõsebben a teát. Az írek egy mondása szerint egy "igazi csésze tea" "olyan erõsnek kell lennie, hogy egy egéren vágtázni lehessen." Így vezetve a gondolatot az írek szerint csak három féle fû alkalmas teának. Az elsõ a legjobb minõségû Kínában található, és kínaiak isszák, természetesen. A másikat közvetlenül írországba viszik. A harmadik, leggyengébb minõségût, az angolok veszik. Az Irish Breakfast teát, erõs íze miatt szinte kizárólag reggel fogyasztják (az írek kivételével, akik egész nap ezt isszák). Általában Assam teák képezik e keverék alapját. Telt íze miatt általában sok cukorral (a sok megfelelõ mérték itt - a kockacukor már egy angol számítás) és tejjel (tejjel, sohasem tejszínnel. A tejszín túl nehéz a teához, ezért csak kávéhoz adható. A tejet mindig szobahõmérsékleten adjuk, sosem hidegen, mert az túl hamar kihûtené a teát.) szolgálják fel.

Caravan: Ezt a kiváló teát a cári Oroszország hozta létre Ázsiából teveháton hozott sokféle teák keverékébõl. Mivel a kereskedelmi útvonalak igen veszélyesek és a szállítmányok bizonytalanok voltak, az orosz tea-kereskedõk a változó fajtájú behozott teákból keverték ki a teát - rendszerint nem egy-, hanem sokfélébõl. Rendszerint kínai és indiai fekete teák keverékébõl állt. Az írekhez hasonlóan az oroszok egész nap itták ezt a teát, de a mai fogyasztók inkább reggelihez és egy étellel kiegészített elegáns délutáni étkezéshez kedvelik. Tejjel és cukorral szolgálják fel. Az orosz szereti az édes teát, általában mézzel, lekvárral ízesítve ezt a nemzeti italt. Szegfûszeggel tûzdelt citromot is lehet hozzá adni.
Earl Grey: Earl Grey (1764-1845) létezõ személy volt, akinek neve - annak ellenére, hogy Anglia miniszterelnöke volt IV. Vilmos uralkodása alatt - sokkal inkább a róla elnevezett teáról maradt meg a történelemben. A legendák szerint ezt a teát egy kínai mandarin adta neki a kereskedelmi kapcsolatok mélyítéséért. Szürkés, füstös egy csipet édeskés ízû tea, mely ma a világban a második legkedveltebb teaként ismert. Általában fekete teák és bergamotolaj keveréke.

Teafajták - Fekete és oolong teák

Darjeeling: A név India egy hegyekkel tûzdelt teatermõ vidékére utal. A terület hegyi magas klímája és a szelíd ködös esõi egy egyedien telt, ugyanakkor könnyed, kellemesen hosszan megmaradó ízt ad, a muskotály ízére emlékeztetve. Kifejezetten délutáni fogyasztásra a vendégeknek ízesítõk nélkül kínáljuk. Citrommal ízesíthetõ az nagyon jó minõségû Darjeeling tea, tejjel sohase. (A tej elfedné a tea kiváló sajátságait, melyek egyedivé teszik.)

Oolong: Ezt az elegáns teát gyakran csak a "teák pezsgõjeként" emlegetik. Eredetileg Kína Fukien tartományából származik, Angliába elõször 1869-ben John Dodd vitte el. Ma a legjobb minõségû Oolong teákat (Formosa Oolong) Taiwanban termesztik. A zöld és fekete teák között félúton úgy erjesztik, hogy egy ízletes gyümölcsös ízt adjon, melytõl a tej, citrom, vagy cukor teljesen idegen. Ennek fényében láthatjuk, hogy délutáni teázáshoz illik uborkás szendvics társaságában.

Teafajták - Zöld teák

A világ teatermelésének mindössze tíz százalékát teszi ki a zöld tea. A japán tea-szertartás (melyben zöld teát használnak) egyfajta mûvészet önmagában. Egy teljes és megfelelõ tea-szertartás elvégzése a legtöbbek képességein felül áll, s ezért nem tanácsos megkísérlésük. A zöld tea általában nem alkalmas a szállodákban délutáni teázásokra.

Teafajták - Kínai teák

Keemun: a leghíresebb a kínai fekete-tea fajták közül. Kényes és összetett természete miatt a "teák burgundijájának" is nevezik. Telt ízû tea, mely magában vagy tejjel/cukorral is jól megállja a helyét. A "bor-szerû" jellege miatt citrom nem ajánlott hozzá, mert túl savanykás ízt eredményez.

A tea készítése

A jó tea készítésének másik elõfeltétele a jó minõségû ivóvíz. A teát úgy készítik, hogy a vizet kezdõdõ forrásig melegítik, a hosszabb forralás ugyanis nem elõnyös. A hosszú ideig forrón tartott ún. bojler-víz kedvezõtlenül befolyásolja az ital minõségét.

A fõzésre szolgáló edényt sohase használjuk más célokra. Legjobb a porcelánból készült kanna vagy jénai üvegbõl készült, ill. zománcozott teáskanna. Alapvetõ szabály, hogy a teát sohasem szabad fõzni, forralni, hanem csak forró vízzel leönteni.

A teáskannát elõször elõmelegítjük, azután beleszórjuk a teát, amelyet kevés forró vízzel leöntünk, hogy a tealevelek szétnyíljanak. Csak ezután öntünk hozzá frissen forralt vizet, majd a kannát lefedjük, és 3-5 percig állni, kilúgozódni hagyjuk, azután leszûrjük, és fölszolgáljuk. A hosszabb ideig tartó állás, kilúgozódás nem elõnyös, mert túl sok fanyar ízû csersav oldódik ki a levelekbõl.

A tea készítéséhez sose használjunk már kifõzött tealeveleket. Az így készült ital értéktelen és nem is nevezhetõ teának.

A tea fogyasztása

A teát fogyaszthatjuk édesítés nélkül vagy cukorral, mézzel, gyümölcsszörpökkel édesíthetjük, sokan tejjel szeretik keverni. Savanyíthatjuk citrommal, citromlével vagy citromsavval. A teát forrón vagy hûtötten szolgáljuk fel.

Egyéb fõzetek
A háztartásban sokszor készítünk olyan fõzeteket, amelyeket szintén teának nevezünk. Ezek alapanyaga szárított alma, csipkebogyó, hársvirág, szárított növények, gyógynövények, stb. A belõlük készült italok gyermekek és betegek számára is alkalmasak.

Teareceptek
A tea ugyanúgy, mint a kávé a legnépszerûbb italok közé tartozik és a nap bármely szakában fogyasztható. A nyári kánikulában lehet fogyasztani jéghidegen vagy tûzforrón, kinek - kinek ízlése szerint. Fontos azonban tudnunk, hogy ízesebb, aromásabb teát lehet készíteni teafûbõl. Aki azonban a gyengébb ízek híve, nyugodtan készítheti az alábbi különlegességeket filteres teából is. 1 csapott teáskanálnyi teafû mennyiségre egy filter tartalmának felel meg.