rss

  • Kihagyhatatlan: Epres pezsgőkoktél

  • Kihagyhatatlan: Epres pezsgőkoktélMájus végén-júniusban a legfinomabb az eper, de nem csak a gyönyörű piros gyümölcsnek van itt az ideje a nyár beköszöntével, hanem a pezsgőknek, koktéloknak is. Ráadásul az eper és a pezsgő országos cimborák. Egy egyszerűbb, de jól kiválasztott pezsgő kiváló alapja lehet akár egy epres koktélnak. A kísérletező kedvűek kipróbálhatják rozé pezsgővel és más gyümölcsökkel is, hiszen a ribizli és a málna is kiváló választás, sőt, hamarosan itt a sárga- és az őszibarack, valamint a nektarin is

    Elkészítés:

    Az epreket feldaraboljuk, hozzáadjuk a citrom levét és a porcukrot majd botmixerrel pürésítjük. Ezután átszűrjük egy kis edénybe, majd beletöltjük a pezsgőspohár alsó 1/3-ába. Félig felöntjük pezsgővel, megkavarjuk, majd hozzáöntjük a többi pezsgőt.

    Hozzávalók:

    - 50 dkg eper
    - 1 ek porcukor (ízlés szerint)
    - 1 citrom (ízlés szerint)
    - 1 üveg pezsgő



  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Az Abszint és a koktélok

    Mi is az abszint? Az abszint egy rendkívül magas (50%-nál több) alkoholtartalmú ital, mely növényi kivonatokból, fõleg fehér ürömbõl, ánizsból, édesköménybõl készül, de tartalmaz még citromfût, méhfût, izsópot és angyalgyökeret is. Színe a klorofill jelenlétének köszönhetõen smaragdzöld, íze pedig kesernyés. Ebbõl kifolyólag vízzel hígítva és cukor hozzáadásával fogyasztják. Vízzel keverve az abszint opálos fehér-zöld színûvé válik. Ez az italban található illóolajok, fõleg az ánizsolaj nagyon rossz vízoldhatóságával magyarázható, melyek a hígítás során kicsapódnak az oldatból. Ezt a színváltozást hívja a szaknyelv Louche-hatásnak.

  • 16 órán keresztül készül és 3,4 millióba kerül a nem mindennapi ital

    16 órán keresztül készül és 3,4 millióba kerül a nem mindennapi italA Melbourne-i Club 23 legkülönlegesebb italát 16 óráig tart elkészíteni. Még a legfrissebb Guinness-rekordok közé is bekerült a Melbourne-i Club 23 sajátjának számító, Joel Heffernan barista jegyezte The Winston névre keresztelt koktélja, mely minden bizonnyal a világ legdrágább bárpultnál kérhető itala. A mintegy 3,4 millió forintba kerülő Winston elkészítése 16 órát vesz igénybe, művi arányokkal csokoládékörítés mellett porított szerecsendió is kerül az italba, melynek lelkét 60 milliliter eredeti 1858-as Croizet konyak adja. Winstont a világon legutóbb 2013. február 7-én rendeltek.

  • Egy pohár ital lehet az egészség kulcsa

    A szakemberek úgy vélik, nem az alkohol közvetlen hatása okozza az egészségügyi elõnyök többségét, hanem olyan közvetett hatások, mint a stressz csökkenése, a több mozgás és a jobb társadalmi helyzet.

    Mint Boris Hansel kutatásvezetõ elmondta, a mértékletes alkoholfogyasztás jellemzõen a magasabb társadalmi státusz sajátja, amelyben jobb az emberek általános egészségi állapota és alacsonyabb a kardiovaszkuláris kockázat.

  • A Gin és a koktélok

    Ha nagyon leegyszerûsítjük a dolgokat, akkor azt mondhatjuk, hogy a vodkához hasonlóan a gin is egyfajta gabonapárlat, csak az utóbbi borókával van ízesítve. A gin történelme is a középkorban gyökerezik, és valahol Itáliában kell az eredetét kutatnunk, ahol a XII. századi szerzetesek felfedezték az alkoholba áztatott boróka jótékony hatását. Erre a tapasztalatra építették például a pestis elleni védekezés hatásosnak hitt elixirjét, amely borókával és borpárlattal készült. A mai gin elõfutára viszont németalföldi Leydeni egyetem professzora, Dr Sylvius nevéhez köthetõ, aki gabonapárlatot használt a boróka kivonatolásához.

  • Benedictine

    Északnyugat-franciaországi Normandiában készített aranysárga növényi és fûszeres keserûlikõr. Nevét a Benedek-rendrõl kapta. Alkoholtartalma 40 %, kiváló aperitíf. Étkezés után jéggel felszolgálva remek, koktélok alapanyagaként vagy ízesítõként szinte nélkülözhetetlen.

  • Sör, nem szokványos, de jó alapanyag

    A letisztultság csodája, az egyszerûség netovábbja, az ízlelõbimbók kacér csábítója. Összekeverés és díszítés nélküli ízorgia.

    A sörös koktélokat általában nem lehet megtalálni itallapokon, és nagyon kevesen készítik el õket. Viszont otthon annál nagyobb örömmel lehet elkészíteni.

    Végy hozzá sok sört, fantáziát, és sok bátorságot, hiszen némelyik eléggé ütõs fajta! Gatyákat felkötni, lássuk mit lehet kihozni a folyékony kenyérbõl! :)

  • Elefántürülékből készül a világ legdrágább kávéja

    Elefántürülékből készül a világ legdrágább kávéjaÁllati segítségre van szükség a trónbitorló Black Ivory elkészítéséhez is. A csészénként 50 dollárba, vagyis 10 ezer forintba kerülő ital ízén thai elefántok bélrendszere dolgozik. A szakemberek úgy vélik a kávé keserű íze annak köszönhető, hogy az elefánt gyomorenzimei lebontják a kávé fehérjéit. Nem csoda, hogy a különleges eljárás miatt évente csupán néhány kilogramm készül belőle. A Black Ivory névre keresztelt italból egy csésze több mint 10 ezer forintba kerül.

  • Néhány érdekesség a koktélokról

    Számos legenda létezik a koktél szó eredetérõl. Az egyik történet szerint Dr. Johnson egyszer egy italt készített barátja, Boswell részére. Borhoz gint kevert, és ezt mondta: "Ha bort szesszel keverünk, akkor egy csodás alkoholt, egy igazi koktélt ízlelhetünk meg." Az italokról is számos érdekes történetet hallhatunk. A martinit, amely nem más, mint gin és egy kis vermut keveréke, az 1880as években a kaliforniai Martinezben találták fel. A Bloody Mary-t, amely ginbõl és paradicsomlébõl készül, az 1930-as években keverték elõször, Harry New York bárjában, Párizsban. Késõbb 1948-ban acapulcói házában rendezett partikon Margarita Samas tekilát, cointreau-t és limeot kevert.

  • Sangria készítése házilag

    Sangria készítése házilagA boltokban lehet ugyan többfélét is vásárolni, s még spanyol is akad köztük, ám azoknál jobbat is tudunk készíteni. A paella mellé nincs is kellemesebb, mint egy behűtött kancsónyi sangria, mondják a spanyolok. Eredete az idők homályába veszett, tartják Andalúziában, ám annyi bizonyos, hogy népszerűsége a puncsokkal együtt az 1800-as évek arisztokrata partijain kezdett emelkedni. Minden magára adó étteremnek saját receptje van, azonban a vörösbor, a gyümölcsök, a brandy és a jég meglehetősen általános összetevői.

  • Forró italok a hűvös napokra

    Forró italok a hűvös napokra Télen sem kell lemondanunk kedvenc italunkról, legfeljebb annak hőmérsékletét célszerű az időjáráshoz igazítanunk. Így válthatja fel a nyári jeges teát a forró tea, a koktélt a grog (forró fűszeres rumos ital), a hosszúlépést pedig a forralt bor, sőt tőlünk északabbra a sört is szokás melegítve, mézzel inni. A forró téli italok felgyorsítják a véráramot, ezért érezzük úgy, hogy melegség önt el bennünket. A fagyoskodó, télen is szabadban dolgozó emberek rájöttek, hogy a meleg és az alkoholos italok kombinációjával vészelhető át legkönnyebben a hideg.

  • Narancs, grapefruit, kumquat

    Narancs: a ritkának és különlegesnek egyáltalán nem nevezhetô narancs néhány évszázada még a luxus és a gazdagság szinonímája volt, legalábbis a mi éghajlatunkon. A gyümölcs eredetét Ázsiában kell keresnünk, erre utal a szanszkrit „orange” elnevezés is. Az örökzöld növény, a narancs botanikailag két jellegzetes citrusféle, az óriás pomelo és a zamatos mandarin keresztezésével jött létre. A gyümölcs vitamingazdagsága közismert, így az idôk folyamán a tradicionális reggeli elmaradhatatlan részévé vált a frissen facsart narancslé, amely a napi C-vitamin-szükségletünket is pont fedezi.

  • A Magyarok isszák a harmadik legtöbb alkoholt

    Magyarország a harmadik, Németország pedig az ötödik egy Berlinben közzétett nemzetközi alkoholfogyasztási listán. A nemzetközi összehasonlítás mélységes aggodalmat váltott ki Németországban. Az évkönyv szerint ugyanis a vizsgált 34 állam közül a németek a dicsõségesnek aligha mondható ötödik helyen végeztek, és a sorban õket csak Luxemburg, Írország, Magyarország, továbbá Csehország elõzte meg. A különbözõ függõségi betegségekkel foglalkozó szövetségi hatóság az úgynevezett tiszta alkohol 2008-as fogyasztását vizsgálta az Egészségügyi Világszervezet még korábban közzétett adatai alapján.

  • Cointreau, Cointreau C

    A Cointreau 1849 óta - amióta létrehozták - világszerte elismert ital. A kristálytiszta alkoholok egyik legnépszerûbb képviselõje, melyhez hozzájárul valódi minõsége, 150 éves öröksége, és az, hogy szinte minden bárban megtalálható.

    1849-ben Angersben (Franciaország) Adolphe Cointreau és testvére, Edouard-Jean egy teljesen új alkoholt hozott létre. Edouard-Jean fia, Edouard késõbb rájött, hogy a hagyományos, azaz nem-kristálytiszta likõrök vesztenek a zamatukból, míg a palackokban állnak,...

  • Sárgadinnye, görögdinnye

    Sárgadinnye: az indiai vagy közép-ázsiai eredetû sárgadinnyét a feltevések szerint maguk az ôsmagyarok hozták be a Kárpát-medencébe. Mindenesetre a dinnyetermesztésünk igen nagy múltra tekint vissza. A sárgadinnye melegigényes növény, a világon bárhol termeszthetô, ahol legalábbis a nyarak melegek. A lédús, édes sárgadinnye igazán nem az a gyümölcs, amelyrôl azt gondolnánk, hogy különösebben egészséges volna. Azonban magas cukortartalma mellett, mely édességét biztosítja, igen jelentôs a gyümölcsben található E- és C-vitamin, valamint béta-karotin.

  • Nem koktél, de pálinka

    a koktél jobb, de a pálinka se kutyaHonnan származik a magyar pálinka?
    A kérdés pontosan úgy hangzik, hogy honnan érkezett a Kárpát-medencébe a desztilláció tudománya, kitõl tanultuk meg ezt a tevékenységet. Három elmélet létezik:

    1. Keletrõl: A õskori magyarok a honfoglalás idején hozhatták a pálinkafõzés tudományát a Kárpát-medencébe. Vannak régészeti emlékek is, melyek alátámasztják, hogy a közép-ázsiai népek készítettetek kumiszból, erjesztett lótejbõl desztillátumot faedényekben.

  • 50 millió buborék egy üveg pezsgőben

    50 millió buborék egy üveg pezsgőbenIgen, nem tévedés kb. ennyire becsülik a pezsgőben lévő buborékok számát. Érdekesség, hogy a pezsgő – amit manapság előszeretettel fogyasztunk különféle ünnepi eseményeken – annak idején „selejtnek” számított. Selejt volt azért, mert tulajdonképpen nem más, mint szénsavas bor. Párizstól nem messze Reims városánál elterülő lankás, békés tájon – ahol a francia királyok tucatjait koronázták meg – még mindig áll a templom, ahol ezt a különleges borféleséget “feltalálták”. Az emberiség szerencséjére ugyanis itt munkálkodott valamikor Dom Pierre Pérignon.

  • Egy bor illata

    A bor illata legalább olyan univerzumot jelent, mint azok az élmények, melyeket egy szép bor a szánkban vált ki. Azonban ha szaglászni akarjuk a bort - és miért ne akarnánk - elõször is egy megfelelõ pohárra van szükség. Ahogy a szemrevételezéskor ezt már kikötöttük. Egy jó bornak talpas pohár kell, nem is akármilyen. És miért innánk rossz borokat? Ahhoz aztán tényleg túl rövid az élet. Ne szagolgassuk hosszan a bort. Az orrunk úgysem bírja. Mármint túl sokáig érzékelni az illatokat. Hamar kifárad. Szippantsunk bele párszor jó mélyen a pohárba, majd várjunk legalább fél percet.

  • Gyömbér

    Eredetileg a trópusi Ázsia esôerdôinek növénye. Miután a rómaiak felfedezték szerelmi hatóerejét, boraikat fûszerezték vele. Angliában gyomornyugtató italokat és sört készítettek belôle, a kínai tengerészek viszont évezredek óta gyömbért rágcsálnak tengeribetegség ellen. Más kultúrák népi hagyományai szerint javítja a memóriát. Az indiaiak az ókorban testet és lelket tisztító szernek tartották, ezért vallásos ünnepeik elôtt gyömbért ettek, mert úgy gondolták, hogy így leheletük isteneik számára kellemes lesz. Ezek a hiedelmek valóban tudományos alapokra épültek, hiszen a gyömbér hatékony szernek bizonyul szédülés, hányinger ellen, valamint növeli az immunrendszer ertôzésekkel szembeni ellenálló képességét is.

  • A nyár három leghűsítőbb koktélja

    A nyár három leghűsítőbb koktéljaA hosszú nyári esték, kerti partik, házibulik, piknikek egyik legkellemesebb itala a koktél. A nyári koktélok jellegzetessége az, hogy több szódavizet, szörpöt, vagy gyümölcslevet tartalmaznak, mint a röviditalok. Az italok így gyengébbek, hosszabbak és kevésbé ártanak. Éppen ezért különösen vigyázzunk a nyári koktélokra, sokszor nem érződik az alkohol erőssége, továbbá nyáron mindig többet és gyorsabban iszunk, mint általában, így hamarabb is leszünk spiccesek. A likőrök kalóriatartalmát is vegyük figyelembe!

  • Egészségesebb a könnyû bor

    A mérsékelt alkoholfogyasztás jót tesz a szívnek, de ha kisebb alkoholtartalmú bort iszunk, akkor a rosszindulatú daganatok kockázatát is csökkenthetjük. A könnyû borok jótékony hatásáról a World Cancer Research Fund (WCRF) legújabb közleménye számol be. Évek óta több tudományos vizsgálat igazolta, hogy a rendszeres, de csupán fõétkezésekhez fogyasztott, egy-egy pohár bor csökkenti a szívinfarktus kockázatát. Más vizsglati adatok viszont azt bizonyították, hogy az alkohol többféle rosszindulatú daganat esélyét fokozza.