rss

  • A titok: 2 bögre rum

  • Az elsõ rumos koktél elkészítése is a brit haditengerészethez, pontosabban Sir Edward Vernon angol admirális nevéhez fûzõdik.

    A rum a koktélok alapja, de az a legény, aki tisztán issza. A brit haditengerészetnél például ez volt a napi betevõ, a rumos koktélokat is egy admirálisnak köszönhetjük, a minõségi rumot pedig a karibi klímának. Az óceánok uraként ismert brit haditengerészet már az 1600-as években bevezette, hogy minden 18 év feletti tengerésze sör helyett naponta kétszer egy bögre nyolcvanszázalékos rumot kapjon.

    A páratlanul eredeti döntésnek köszönhetõen jócskán csökkent a hajókon a fedélzeti feszültség, de néha a létszám is, hiszen drámaian sok kótyagos tengerész esett a tatról a vízbe.

    Noha a maró ízû ital kiváló fájdalomcsillapítónak bizonyult a kisebb tengeri mûtéteknél, a hajózók egészségének és életének védelmében 1850-ben a fejadagot a felére csökkentették, majd az amerikaiak 1862-ben, a hagyományaikhoz jóval hûbb angolok 1970-ben végleg eltörölték.

    Az elsõ rumos koktél elkészítése is a brit haditengerészethez, pontosabban Sir Edward Vernon angol admirális (1684–1757) nevéhez fûzõdik.

    A matrózaiért aggódó kapitány vezette be a napi rumadag vízzel hígítását 1:4 arányban. Sõt az ihatóbbá tétel érdekében javasolta citrusok használatát is a keverékhez. A matrózok már az alkotó életében csodálattal adóztak neki, hiszen – noha nem tudtak róla – a nedûbe juttatott C-vitaminnak köszönhetõen a skorbut ellen is hatásos volt a védõital.

    A hálás matróznép el is nevezte grognak, Sir Edward Vernon beceneve után, mert maguk közt csak Old Grognak hívták, a gúnynevet a kapitány által gyakran hordott durva, grogram kabát miatt akasztották rá. Persze a cukornádat a nagy tengeri felfedezések elõtt is ismerte az emberiség. Már az ókorban termelték, sõt Kínában és Délkelet-Ázsiában erjesztett italt is készítettek belõle.

    A magas cukortartalmú nád igazi karrierje viszont akkor kezdõdött, amikor Amerika felfedezése után az elsõ telepesek a karibi szigetvilágban létrehozták hatalmas ültetvényeiket.

    Az olcsó afrikai munkaerõvel pár évtizeden belül megkezdõdhetett a jó minõségû és nagyüzemi méretû cukornádtermesztés és cukorgyártás. Azóta is ez a térség adja a legjobb minõséget, elsõsorban Jamaica, Puerto Rico, Martinique és Kuba, nem csoda, hogy a csúcsrumok ezekrõl a szigetekrõl kerülnek a bárpultokra.

    Mind közül Kuba emelkedett a legmagasabbra a termelt mennyiség és a nemzetközi ismertség tekintetében, nem kicsit az amerikai alkoholtilalom idején bevezetett szeszturizmusnak köszönhetõen.

    Pedig a rumkészítés nem is olyan bonyolult dolog. A frissen learatott cukornádat elõször kipréselik.

    Az egyszerûbb eljárás szerint a cukornád levét közvetlenül erjesztik, majd desztillálják, míg a macerásabbnál a nádlébõl elõbb kinyerik a cukor nagy részét, utána a visszamaradó, nagyjából negyvenszázalékos cukortartalmú melaszt erjesztik és desztillálják.

    Aki markáns, aromásabb párlatot szeretne elõállítani, az a szakaszos, aki simább, könnyebb italt akar nyerni, az a folyamatos lepárlást választja. Az elsõnél némiképp alacsonyabb, a másodiknál magasabb alkoholfokú szesz keletkezik.

    Az így nyert italt (spanyolul: aguardiente) tisztítás, szûrés után a maestro ronerók, a „rumkeverõ mesterek” házasítják, és vagy azonnal palackozzák, vagy tölgyfa hordós érlelésnek vetik alá. Noha a környékre jellemzõ magas külsõ hõmérséklet miatt jelentõs mennyiség párolog el évente a hordókból, az érlelt változat nemcsak a fogyasztóknak, hanem a készítõknek is közelebb áll a szívükhöz, elsõsorban amiatt, hogy a 15–25 éves palackokat igencsak borsos áron mérik. Mivel a legkedveltebb koktélok többségében rum az alapanyag, a bárokban megannyi névvel találkozhatunk. Havana Club, Captain Morgan, Bacardi, Appleton, Mount Gay, Barbancourt, Saint James, Demerara, hogy csak a leghíresebbeket említsük. Megannyi változatuk között elsõsorban a színük alapján tudunk eligazodni.

    Az áttetszõ párlat a white, blanco vagy silver nevet viselheti, a rövid idõre fahordóba kerülõ verziók a gold vagy oro nevet kapják.

    A sötét, barnába forduló rumok jellemzõje a testes, aromás íz és illat, amely a hosszú, legalább hét-nyolc éves, hordós érlelés eredménye, a címkén az añejo felirat utalhat rá. Külön kategóriát képeznek az ízesített (spiced) rumok, elsõsorban goldból készítik õket fûszerezéssel.

    Az elsõ rumos koktél elkészítése is a brit haditengerészethez, pontosabban Sir Edward Vernon angol admirális (1684–1757) nevéhez fûzõdik.

    A rum a koktélok alapja, de az a legény, aki tisztán issza. A brit haditengerészetnél például ez volt a napi betevõ, a rumos koktélokat is egy admirálisnak köszönhetjük, a minõségi rumot pedig a karibi klímának. Zóna-rumkörkép, csak tisztán.

    Az óceánok uraként ismert brit haditengerészet már az 1600-as években bevezette, hogy minden 18 év feletti tengerésze sör helyett naponta kétszer egy bögre nyolcvanszázalékos rumot kapjon. A páratlanul eredeti döntésnek köszönhetõen jócskán csökkent a hajókon a fedélzeti feszültség, de néha a létszám is, hiszen drámaian sok kótyagos tengerész esett a tatról a vízbe. Noha a maró ízû ital kiváló fájdalomcsillapítónak bizonyult a kisebb tengeri mûtéteknél, a hajózók egészségének és életének védelmében 1850-ben a fejadagot a felére csökkentették, majd az amerikaiak 1862-ben, a hagyományaikhoz jóval hûbb angolok 1970-ben végleg eltörölték.

    Az elsõ rumos koktél elkészítése is a brit haditengerészethez, pontosabban Sir Edward Vernon angol admirális (1684–1757) nevéhez fûzõdik. A matrózaiért aggódó kapitány vezette be a napi rumadag vízzel hígítását 1:4 arányban.

    Sõt az ihatóbbá tétel érdekében javasolta citrusok használatát is a keverékhez. A matrózok már az alkotó életében csodálattal adóztak neki, hiszen – noha nem tudtak róla – a nedûbe juttatott C-vitaminnak köszönhetõen a skorbut ellen is hatásos volt a védõital.

    A hálás matróznép el is nevezte grognak, Sir Edward Vernon beceneve után, mert maguk közt csak Old Grognak hívták, a gúnynevet a kapitány által gyakran hordott durva, grogram kabát miatt akasztották rá.

    Persze a cukornádat a nagy tengeri felfedezések elõtt is ismerte az emberiség. Már az ókorban termelték, sõt Kínában és Délkelet-Ázsiában erjesztett italt is készítettek belõle.

    A magas cukortartalmú nád igazi karrierje viszont akkor kezdõdött, amikor Amerika felfedezése után az elsõ telepesek a karibi szigetvilágban létrehozták hatalmas ültetvényeiket. Az olcsó afrikai munkaerõvel pár évtizeden belül megkezdõdhetett a jó minõségû és nagyüzemi méretû cukornádtermesztés és cukorgyártás.

    Azóta is ez a térség adja a legjobb minõséget, elsõsorban Jamaica, Puerto Rico, Martinique és Kuba, nem csoda, hogy a csúcsrumok ezekrõl a szigetekrõl kerülnek a bárpultokra. Mind közül Kuba emelkedett a legmagasabbra a termelt mennyiség és a nemzetközi ismertség tekintetében, nem kicsit az amerikai alkoholtilalom idején bevezetett szeszturizmusnak köszönhetõen. Pedig a rumkészítés nem is olyan bonyolult dolog. A frissen learatott cukornádat elõször kipréselik. Az egyszerûbb eljárás szerint a cukornád levét közvetlenül erjesztik, majd desztillálják, míg a macerásabbnál a nádlébõl elõbb kinyerik a cukor nagy részét, utána a visszamaradó, nagyjából negyvenszázalékos cukortartalmú melaszt erjesztik és desztillálják.

    Aki markáns, aromásabb párlatot szeretne elõállítani, az a szakaszos, aki simább, könnyebb italt akar nyerni, az a folyamatos lepárlást választja. Az elsõnél némiképp alacsonyabb, a másodiknál magasabb alkoholfokú szesz keletkezik.

    Az így nyert italt (spanyolul: aguardiente) tisztítás, szûrés után a maestro ronerók, a „rumkeverõ mesterek” házasítják, és vagy azonnal palackozzák, vagy tölgyfa hordós érlelésnek vetik alá.

    Noha a környékre jellemzõ magas külsõ hõmérséklet miatt jelentõs mennyiség párolog el évente a hordókból, az érlelt változat nemcsak a fogyasztóknak, hanem a készítõknek is közelebb áll a szívükhöz, elsõsorban amiatt, hogy a 15–25 éves palackokat igencsak borsos áron mérik.

    Mivel a legkedveltebb koktélok többségében rum az alapanyag, a bárokban megannyi névvel találkozhatunk. Havana Club, Captain Morgan, Bacardi, Appleton, Mount Gay, Barbancourt, Saint James, Demerara, hogy csak a leghíresebbeket említsük.

    Megannyi változatuk között elsõsorban a színük alapján tudunk eligazodni. Az áttetszõ párlat a white, blanco vagy silver nevet viselheti, a rövid idõre fahordóba kerülõ verziók a gold vagy oro nevet kapják.

    A sötét, barnába forduló rumok jellemzõje a testes, aromás íz és illat, amely a hosszú, legalább hét-nyolc éves, hordós érlelés eredménye, a címkén az añejo felirat utalhat rá.

    Külön kategóriát képeznek az ízesített (spiced) rumok, elsõsorban goldból készítik õket fûszerezéssel. Aki pedig már eligazodik a színek alapján, az elõbb-utóbb a területenként, érlelésenként, párlóüzemenként, cégenként eltérõ aromákat is felfedezheti.

    Így jelenik meg a kóstoláskor elõször a melasz, a vanília, a karamell és a szegfûszeg aromája, majd a fahéj, a pörkölt magvak és akár az ananász is.

    Aki inkább koktélokba keverve szereti, az a világos rumokat a Daiquiriben, a Bacardiban, a Piña Coladában, a Mojitóban és a Cuba Librében keresse, míg a testesebb, sötétebb fajtákat a Mai Taiban, a Planters Punchban, a Scorpionban vagy a Zombie-ban.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A világ elsõ koktélját ötezer éve keverték Mezopotámiában

    Washington/Róma - A világ legelsõ koktélpartiját ötezer éve tarthatták Mezopotámiában - állítják amerikai kutatók.

    A Pennsylvaniai Egyetem kutatói Patrick McGregor professzorral az élen a keleti és nyugati szõlészet-borászat kialakulását vették górcsõ alá - olvasható az Archaeologica címû régészeti hírportálon. A kutatók a Tigris-folyó térségében olyan agyagedényekre bukkantak, amelyekben a szõlõ erjedésekor képzõdõ borkõsav nyomait fedezték fel.

  • Az európaiak negyede egyáltalán nem iszik, de csaknem ugyanennyi vedel

    Az EU-polgárok közel egynegyede - pontosan 24 százaléka - egyáltalán nem ivott alkoholt az elmúlt egy esztendõ alatt, ám azok körében, akik fogyasztottak alkoholt, 29 százalék hetente minimum egy alkalommal legalább öt pohárral is felhajtott - derül ki az Eurobarométer uniós közvéleménykutató intézet felmérésébõl. Az adatsor arról tanúskodik, hogy Portugáliában (42 százalék), Olaszországban (39 százalék) és Magyarországon (35 százalék) a legnagyobb azoknak az aránya, akik teljes következetességgel távol tartották maguktól a poharat - legalábbis az önbevallás szerint.

  • Antibiotikum-tartalmú sört fõztek az ókori núbiaiak

    Antibiotikum-tartalmú sört fõztek kétezer évvel ezelõtt a núbiaiak - derítették ki amerikai kutatók, akik vegyelemzéssel tetraciklint mutattak ki az ókori csontokban. A kutatás szolgáltatta az eddigi legmeggyõzõbb bizonyítékot arra, hogy az antibiotikum-elõállítás tudománya kétezer évvel a penicillin 1928-as feltalálását megelõzõen született. George Armelagos, az egyetem antropológusa még 1980-ban mutatta ki, hogy a mai Szudán területén elõkerült, a Kr.u. 350-550 közötti periódusból származó csontok egy széles spektrumú természetes antibiotikumot, a Streptomyces nevû baktérium által termelt tetraciklint tartalmaznak.

  • Southern Comfort

    A likõrnek minõsülõ ital whiskey, barack,
    narancs, vanília, fahéj és cukor keverékének
    felhasználásával, titkos recept alapján született meg egy ír származású kocsmáros, Martin Wilkes Heron (1850. július 4. – 1920) fejében a Louisiana állambeli New Orleans-ban. M. W. Heron családja elõször New Yorkba, majd St. Louisba emigrált.
    Az 1874 óta gyártott likõr kezdetben a "None Genuine But Mine" illetve "Two per customer. No Gentleman would ask for more." üvegen megjelenõ szlogennel hozta forgalomba Memphisben.

  • A Gin és a koktélok

    Ha nagyon leegyszerûsítjük a dolgokat, akkor azt mondhatjuk, hogy a vodkához hasonlóan a gin is egyfajta gabonapárlat, csak az utóbbi borókával van ízesítve. A gin történelme is a középkorban gyökerezik, és valahol Itáliában kell az eredetét kutatnunk, ahol a XII. századi szerzetesek felfedezték az alkoholba áztatott boróka jótékony hatását. Erre a tapasztalatra építették például a pestis elleni védekezés hatásosnak hitt elixirjét, amely borókával és borpárlattal készült. A mai gin elõfutára viszont németalföldi Leydeni egyetem professzora, Dr Sylvius nevéhez köthetõ, aki gabonapárlatot használt a boróka kivonatolásához.

  • Sangria készítése házilag

    Sangria készítése házilagA boltokban lehet ugyan többfélét is vásárolni, s még spanyol is akad köztük, ám azoknál jobbat is tudunk készíteni. A paella mellé nincs is kellemesebb, mint egy behűtött kancsónyi sangria, mondják a spanyolok. Eredete az idők homályába veszett, tartják Andalúziában, ám annyi bizonyos, hogy népszerűsége a puncsokkal együtt az 1800-as évek arisztokrata partijain kezdett emelkedni. Minden magára adó étteremnek saját receptje van, azonban a vörösbor, a gyümölcsök, a brandy és a jég meglehetősen általános összetevői.

  • Mi is az a Martini?

    Egy koktél neve? Vagy éppen egy ital, sõt esetleg egy italcsalád neve? Talán, egy cég neve? A válasz igen egyszerû: mindegyikre igen. Valóban a Martini ezt mind jelenti. De mindezek mellett, elsõsorban a könnyed, felszabadult, de mégis elegáns és kifinomult mediterrán érzést, életstílust jelképezi. Ha egy bárban vagy étteremben Martinit rendelünk, különbözõ dolgokat kaphatunk. Mindenképpen ital lesz persze, de Amerikában koktél, Európában inkább vermut. Mindkettõ jogos, hiszen a tengerentúlon a Martini elsõsorban koktélként ismert, mely eredetileg gin és vermut jeges keveréke volt olajbogyóval megbolondítva.

  • Nem koktél, de pálinka

    a koktél jobb, de a pálinka se kutyaHonnan származik a magyar pálinka?
    A kérdés pontosan úgy hangzik, hogy honnan érkezett a Kárpát-medencébe a desztilláció tudománya, kitõl tanultuk meg ezt a tevékenységet. Három elmélet létezik:

    1. Keletrõl: A õskori magyarok a honfoglalás idején hozhatták a pálinkafõzés tudományát a Kárpát-medencébe. Vannak régészeti emlékek is, melyek alátámasztják, hogy a közép-ázsiai népek készítettetek kumiszból, erjesztett lótejbõl desztillátumot faedényekben.

  • A titok: 2 bögre rum

    Az elsõ rumos koktél elkészítése is a brit haditengerészethez, pontosabban Sir Edward Vernon angol admirális nevéhez fûzõdik.

    A rum a koktélok alapja, de az a legény, aki tisztán issza. A brit haditengerészetnél például ez volt a napi betevõ, a rumos koktélokat is egy admirálisnak köszönhetjük, a minõségi rumot pedig a karibi klímának. Az óceánok uraként ismert brit haditengerészet már az 1600-as években bevezette, hogy minden 18 év feletti tengerésze sör helyett naponta kétszer egy bögre nyolcvanszázalékos rumot kapjon.

  • Mediterrán koktél dinnyében szervírozva

    Mediterrán koktél dinnyében szervírozvaNincs is jobb annál, mint a nagy nyári kánikulában felvágni egy görögdinnyét és a gyümölcshúst a napozóágyon vagy a teraszon befalni. De mit csináljunk a dinnye héjával?! Ha esztétikusan vágjuk fel a dinnyét (mondjuk félbe vágjuk), a dinnye elfogyasztása után a héjából koktélos poharat is kreálhatunk. A dinnye esztétikus tartója lehet egy epres, tejszínes, szépen feldíszített ital remeknek, egy fincsi koktélnak. Szerezzünk örömet szerettünknek, lepjük meg egy dinnyehéjas koktélcsodával. Ügyeskedjünk, hiszen koktélt készíteni jó mulatság!

  • A Magyarok isszák a harmadik legtöbb alkoholt

    Magyarország a harmadik, Németország pedig az ötödik egy Berlinben közzétett nemzetközi alkoholfogyasztási listán. A nemzetközi összehasonlítás mélységes aggodalmat váltott ki Németországban. Az évkönyv szerint ugyanis a vizsgált 34 állam közül a németek a dicsõségesnek aligha mondható ötödik helyen végeztek, és a sorban õket csak Luxemburg, Írország, Magyarország, továbbá Csehország elõzte meg. A különbözõ függõségi betegségekkel foglalkozó szövetségi hatóság az úgynevezett tiszta alkohol 2008-as fogyasztását vizsgálta az Egészségügyi Világszervezet még korábban közzétett adatai alapján.

  • Hűsítő jegeskávé a meleg nyári napokra

    Hűsítő jegeskávé a meleg nyári napokraMeleg nyári napokon a gőzölgő italok helyett a hűsítő italoké a főszerep. Így van ez a kávéval is, azt is inkább hideg formájában fogyasztjuk. Bár egy frissen főzött forró kávéval nem ér fel, egy meleg nyári napon szívesebben pótoljuk vele koffeinadagunk. Készülhet jéggel vagy fagyival, a lényeg, hogy hűsítő legyen. A nyári hőségben évek óta egyre nagyobb népszerűségnek örvend a jegeskávé. Elkészítési módja rendkívül változatos, és a legtöbb változata akár otthon is elkészíthető, ezzel meglepve vendégeinket.

  • Bárzsonglõr verseny mixer-nagyágyúkkal

    2009. május 25-26-án a „Bacardi-Martini Open Cup”-on mérhették össze tudásukat a hazai mixerek. A versenyt idén 11. alkalommal rendezték meg rangos szakmai zsûri elõtt. A vállalkozó kedvû mixerek ebben az évben is két kategóriában indulhattak, a tökéletes ízharmóniára és tisztaságra törekvõ klasszikus mellett a látványos showelemekre épülõ flair kategóriában is nevezhettek.

    A versenyt klasszikus kategóriában Horváth Zsolt kreációjával a rúzs vitte a pálmát, míg flair kategóriában Szita Viktor a nagy dobással utasította maga mögé a többi indulót.

  • Egyre több alkoholt fogyasztanak a csehek - ez már alkoholizmusnak számít?

    Prága - Megháromszorozódott az utóbbi 70 év alatt az alkoholfogyasztás Csehországban. Egy cseh átlagpolgár 2006-ban mintegy 10,2 liter tiszta szesznek megfelelõ alkoholt ivott meg - derül ki abból a kimutatásból, amelyet csütörtökön hoztak nyilvánosságra a cseh statisztikai hivatalban.

    A statisztikai hivatal szerint egyre többet isznak a csehek. Hét évtizede, 1936-ban az egy személyre esõ éves alkoholfogyasztás mindössze 2,2-2,3 litert tett ki. A szeszes italok között a vezetõ helyet már hagyományosan és továbbra is a sör tartja.

  • A nyár slágere: a habzóboros koktélok

    A nyár slágere: a habzóboros koktélokA finnek kedvenc vodkája zamatos gyümölcsökkel párosítva pezsdítő, jéghideg koktélokkal ragad magával a nyári forróságban. Ráadásként pedig, ha még néhány korty habzóbort is keverünk az ízlelőbimbókat kényeztető kreációkhoz, a siker biztosan nem marad el! Bodza-Lime örvény: Hozzávalók: 2 cl Finlandia Lime, 5 cl habzóbor, 2 cl bodzaszirup, 5 cl szóda, fél lime cikkekre vágva. A vodkát, lime-ot, és a bodzaszirupot egy shakerben jól összerázzuk, borospohárba töltjük, majd felöntjük habzóborral és szódával.

  • Valentin-napi koktélötletek

    Valentin-napi koktélötletekCosmopolitan:
    - 2 rész vodka
    - 1 rész triple sec
    - 1 rész limelé
    - Áfonyalé
    Csokis Martini:
    - 2 rész vodka
    - 1 rész csokoládélikőr

  • Az alkoholtilalom

    Egy "nemes kísérlet" kudarca

    Az amerikai alkoholtilalom, más szóval a szesztilalom

    Bevezetés

    Az amerikai alkoholtilalom (1920-1933) - vagy ahogy Herbert Hoover elnök nevezte, a "nemes kísérlet" - azon a koncepción alapult, miszerint az alkoholmentes társadalom belátható idõn belül megteremthetõ állami beavatkozások segítségével.

  • Grand Marnier

    A Grand Marnier története 1827-ben kezdõdött, amikor Jean-Baptiste Lapostolle gyümölcslikõröket elõállító lepárlót alapított Neauphle-le-Château-ban, Franciaországban. 1876-ban, amikor az unokája hozzáment Louis-Alexandre Marnier-hez, egy bortermelõ család sarjához, és nevüket is egyesítették, minden készen állt egy csoda születéséhez.

    1880-ban Louis-Alexandre Marnier Lapostolle volt az elsõ, aki vadnarancs olajával elegyítette az általuk gyártott konyakot, így megszületett a késõbb világhíressé vált likõr, amit Cézar Ritz, a híres szálloda alapítója, javaslatára Grand Marnier-nek kereszteltek el.

  • Házi frissítők

    Házi frissítőkA nyári melegben három literre növekszik napi folyadékigényünk. Az édes-szénsavas üdítők helyett keverj alkohol- és cukormentes, egykettőre elkészülő, finom nyári koktélt! A kánikulában felüdülés lesz ezeket kortyolgatnod úgy, hogy a kalóriákkal sem kell törődnöd. Egy kis kreativitással otthon is készíthetünk finom, látványos és hűsítő italokat magunknak vagy vendégeinknek. Néhány otthon található zöldség, gyümölcs egy kis citrom, néhány jégkocka és már készen is vannak a hűsítő és kalóriamentes házi koktélok.

  • Hűsítő fröccsök

    Hűsítő fröccsökAz italhoz először is szükségünk lesz a szirupra. Ehhez a citromfüvet vágjuk kisebb darabokra. Mozsárban, vagy kés életlen oldalával zúzzuk össze, hogy levet eresszen, és kiadja az aromáit. A hozzávalókat ez után, egy kisebb lábosban összeforraljuk, majd lassú tűzön, fedő alatt 30 percig főzzük. Hűtsük, majd szűrjük le. Ha készen vagyunk, a poharakat rakjuk tele jéggel, majd osszuk szét a cukorszirupot, és a vérnarancs dzsúszt a poharak között. Töltsük rá a bort, és egy leheletnyi szódát. Citromfűvel díszíthetjük.