rss

  • A titok: 2 bögre rum

  • Az elsõ rumos koktél elkészítése is a brit haditengerészethez, pontosabban Sir Edward Vernon angol admirális nevéhez fûzõdik.

    A rum a koktélok alapja, de az a legény, aki tisztán issza. A brit haditengerészetnél például ez volt a napi betevõ, a rumos koktélokat is egy admirálisnak köszönhetjük, a minõségi rumot pedig a karibi klímának. Az óceánok uraként ismert brit haditengerészet már az 1600-as években bevezette, hogy minden 18 év feletti tengerésze sör helyett naponta kétszer egy bögre nyolcvanszázalékos rumot kapjon.

    A páratlanul eredeti döntésnek köszönhetõen jócskán csökkent a hajókon a fedélzeti feszültség, de néha a létszám is, hiszen drámaian sok kótyagos tengerész esett a tatról a vízbe.

    Noha a maró ízû ital kiváló fájdalomcsillapítónak bizonyult a kisebb tengeri mûtéteknél, a hajózók egészségének és életének védelmében 1850-ben a fejadagot a felére csökkentették, majd az amerikaiak 1862-ben, a hagyományaikhoz jóval hûbb angolok 1970-ben végleg eltörölték.

    Az elsõ rumos koktél elkészítése is a brit haditengerészethez, pontosabban Sir Edward Vernon angol admirális (1684–1757) nevéhez fûzõdik.

    A matrózaiért aggódó kapitány vezette be a napi rumadag vízzel hígítását 1:4 arányban. Sõt az ihatóbbá tétel érdekében javasolta citrusok használatát is a keverékhez. A matrózok már az alkotó életében csodálattal adóztak neki, hiszen – noha nem tudtak róla – a nedûbe juttatott C-vitaminnak köszönhetõen a skorbut ellen is hatásos volt a védõital.

    A hálás matróznép el is nevezte grognak, Sir Edward Vernon beceneve után, mert maguk közt csak Old Grognak hívták, a gúnynevet a kapitány által gyakran hordott durva, grogram kabát miatt akasztották rá. Persze a cukornádat a nagy tengeri felfedezések elõtt is ismerte az emberiség. Már az ókorban termelték, sõt Kínában és Délkelet-Ázsiában erjesztett italt is készítettek belõle.

    A magas cukortartalmú nád igazi karrierje viszont akkor kezdõdött, amikor Amerika felfedezése után az elsõ telepesek a karibi szigetvilágban létrehozták hatalmas ültetvényeiket.

    Az olcsó afrikai munkaerõvel pár évtizeden belül megkezdõdhetett a jó minõségû és nagyüzemi méretû cukornádtermesztés és cukorgyártás. Azóta is ez a térség adja a legjobb minõséget, elsõsorban Jamaica, Puerto Rico, Martinique és Kuba, nem csoda, hogy a csúcsrumok ezekrõl a szigetekrõl kerülnek a bárpultokra.

    Mind közül Kuba emelkedett a legmagasabbra a termelt mennyiség és a nemzetközi ismertség tekintetében, nem kicsit az amerikai alkoholtilalom idején bevezetett szeszturizmusnak köszönhetõen.

    Pedig a rumkészítés nem is olyan bonyolult dolog. A frissen learatott cukornádat elõször kipréselik.

    Az egyszerûbb eljárás szerint a cukornád levét közvetlenül erjesztik, majd desztillálják, míg a macerásabbnál a nádlébõl elõbb kinyerik a cukor nagy részét, utána a visszamaradó, nagyjából negyvenszázalékos cukortartalmú melaszt erjesztik és desztillálják.

    Aki markáns, aromásabb párlatot szeretne elõállítani, az a szakaszos, aki simább, könnyebb italt akar nyerni, az a folyamatos lepárlást választja. Az elsõnél némiképp alacsonyabb, a másodiknál magasabb alkoholfokú szesz keletkezik.

    Az így nyert italt (spanyolul: aguardiente) tisztítás, szûrés után a maestro ronerók, a „rumkeverõ mesterek” házasítják, és vagy azonnal palackozzák, vagy tölgyfa hordós érlelésnek vetik alá. Noha a környékre jellemzõ magas külsõ hõmérséklet miatt jelentõs mennyiség párolog el évente a hordókból, az érlelt változat nemcsak a fogyasztóknak, hanem a készítõknek is közelebb áll a szívükhöz, elsõsorban amiatt, hogy a 15–25 éves palackokat igencsak borsos áron mérik. Mivel a legkedveltebb koktélok többségében rum az alapanyag, a bárokban megannyi névvel találkozhatunk. Havana Club, Captain Morgan, Bacardi, Appleton, Mount Gay, Barbancourt, Saint James, Demerara, hogy csak a leghíresebbeket említsük. Megannyi változatuk között elsõsorban a színük alapján tudunk eligazodni.

    Az áttetszõ párlat a white, blanco vagy silver nevet viselheti, a rövid idõre fahordóba kerülõ verziók a gold vagy oro nevet kapják.

    A sötét, barnába forduló rumok jellemzõje a testes, aromás íz és illat, amely a hosszú, legalább hét-nyolc éves, hordós érlelés eredménye, a címkén az añejo felirat utalhat rá. Külön kategóriát képeznek az ízesített (spiced) rumok, elsõsorban goldból készítik õket fûszerezéssel.

    Az elsõ rumos koktél elkészítése is a brit haditengerészethez, pontosabban Sir Edward Vernon angol admirális (1684–1757) nevéhez fûzõdik.

    A rum a koktélok alapja, de az a legény, aki tisztán issza. A brit haditengerészetnél például ez volt a napi betevõ, a rumos koktélokat is egy admirálisnak köszönhetjük, a minõségi rumot pedig a karibi klímának. Zóna-rumkörkép, csak tisztán.

    Az óceánok uraként ismert brit haditengerészet már az 1600-as években bevezette, hogy minden 18 év feletti tengerésze sör helyett naponta kétszer egy bögre nyolcvanszázalékos rumot kapjon. A páratlanul eredeti döntésnek köszönhetõen jócskán csökkent a hajókon a fedélzeti feszültség, de néha a létszám is, hiszen drámaian sok kótyagos tengerész esett a tatról a vízbe. Noha a maró ízû ital kiváló fájdalomcsillapítónak bizonyult a kisebb tengeri mûtéteknél, a hajózók egészségének és életének védelmében 1850-ben a fejadagot a felére csökkentették, majd az amerikaiak 1862-ben, a hagyományaikhoz jóval hûbb angolok 1970-ben végleg eltörölték.

    Az elsõ rumos koktél elkészítése is a brit haditengerészethez, pontosabban Sir Edward Vernon angol admirális (1684–1757) nevéhez fûzõdik. A matrózaiért aggódó kapitány vezette be a napi rumadag vízzel hígítását 1:4 arányban.

    Sõt az ihatóbbá tétel érdekében javasolta citrusok használatát is a keverékhez. A matrózok már az alkotó életében csodálattal adóztak neki, hiszen – noha nem tudtak róla – a nedûbe juttatott C-vitaminnak köszönhetõen a skorbut ellen is hatásos volt a védõital.

    A hálás matróznép el is nevezte grognak, Sir Edward Vernon beceneve után, mert maguk közt csak Old Grognak hívták, a gúnynevet a kapitány által gyakran hordott durva, grogram kabát miatt akasztották rá.

    Persze a cukornádat a nagy tengeri felfedezések elõtt is ismerte az emberiség. Már az ókorban termelték, sõt Kínában és Délkelet-Ázsiában erjesztett italt is készítettek belõle.

    A magas cukortartalmú nád igazi karrierje viszont akkor kezdõdött, amikor Amerika felfedezése után az elsõ telepesek a karibi szigetvilágban létrehozták hatalmas ültetvényeiket. Az olcsó afrikai munkaerõvel pár évtizeden belül megkezdõdhetett a jó minõségû és nagyüzemi méretû cukornádtermesztés és cukorgyártás.

    Azóta is ez a térség adja a legjobb minõséget, elsõsorban Jamaica, Puerto Rico, Martinique és Kuba, nem csoda, hogy a csúcsrumok ezekrõl a szigetekrõl kerülnek a bárpultokra. Mind közül Kuba emelkedett a legmagasabbra a termelt mennyiség és a nemzetközi ismertség tekintetében, nem kicsit az amerikai alkoholtilalom idején bevezetett szeszturizmusnak köszönhetõen. Pedig a rumkészítés nem is olyan bonyolult dolog. A frissen learatott cukornádat elõször kipréselik. Az egyszerûbb eljárás szerint a cukornád levét közvetlenül erjesztik, majd desztillálják, míg a macerásabbnál a nádlébõl elõbb kinyerik a cukor nagy részét, utána a visszamaradó, nagyjából negyvenszázalékos cukortartalmú melaszt erjesztik és desztillálják.

    Aki markáns, aromásabb párlatot szeretne elõállítani, az a szakaszos, aki simább, könnyebb italt akar nyerni, az a folyamatos lepárlást választja. Az elsõnél némiképp alacsonyabb, a másodiknál magasabb alkoholfokú szesz keletkezik.

    Az így nyert italt (spanyolul: aguardiente) tisztítás, szûrés után a maestro ronerók, a „rumkeverõ mesterek” házasítják, és vagy azonnal palackozzák, vagy tölgyfa hordós érlelésnek vetik alá.

    Noha a környékre jellemzõ magas külsõ hõmérséklet miatt jelentõs mennyiség párolog el évente a hordókból, az érlelt változat nemcsak a fogyasztóknak, hanem a készítõknek is közelebb áll a szívükhöz, elsõsorban amiatt, hogy a 15–25 éves palackokat igencsak borsos áron mérik.

    Mivel a legkedveltebb koktélok többségében rum az alapanyag, a bárokban megannyi névvel találkozhatunk. Havana Club, Captain Morgan, Bacardi, Appleton, Mount Gay, Barbancourt, Saint James, Demerara, hogy csak a leghíresebbeket említsük.

    Megannyi változatuk között elsõsorban a színük alapján tudunk eligazodni. Az áttetszõ párlat a white, blanco vagy silver nevet viselheti, a rövid idõre fahordóba kerülõ verziók a gold vagy oro nevet kapják.

    A sötét, barnába forduló rumok jellemzõje a testes, aromás íz és illat, amely a hosszú, legalább hét-nyolc éves, hordós érlelés eredménye, a címkén az añejo felirat utalhat rá.

    Külön kategóriát képeznek az ízesített (spiced) rumok, elsõsorban goldból készítik õket fûszerezéssel. Aki pedig már eligazodik a színek alapján, az elõbb-utóbb a területenként, érlelésenként, párlóüzemenként, cégenként eltérõ aromákat is felfedezheti.

    Így jelenik meg a kóstoláskor elõször a melasz, a vanília, a karamell és a szegfûszeg aromája, majd a fahéj, a pörkölt magvak és akár az ananász is.

    Aki inkább koktélokba keverve szereti, az a világos rumokat a Daiquiriben, a Bacardiban, a Piña Coladában, a Mojitóban és a Cuba Librében keresse, míg a testesebb, sötétebb fajtákat a Mai Taiban, a Planters Punchban, a Scorpionban vagy a Zombie-ban.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Fincsi koktélok, amelyek a bőrünknek is jót tesznek

    Fincsi koktélok, amelyek a bőrünknek is jót tesznekA koktélokat szinte minden ember szereti, de amikor fogyasztjuk akkor nem is gondolnánk arra, hogy egynémelyik koktélnak micsoda jótékony hatása lehet. Mindenfelől azt halljuk, nem mindegy mit eszünk és mit iszunk na és persze, hogy mennyit. A bőrünkön meglátszik, hogy milyen tápanyagokat juttatunk a szervezetünkbe, ugyanis bizonyos anyagok lelassítják az öregedést, segítenek a sejteknek a megújulásban és antioxidáns hatással bírnak. Ebben a hőségben a bőrünk szinte szomjazza a frissítő, hidratáló folyadékokat.

  • Southern Comfort

    A likõrnek minõsülõ ital whiskey, barack,
    narancs, vanília, fahéj és cukor keverékének
    felhasználásával, titkos recept alapján született meg egy ír származású kocsmáros, Martin Wilkes Heron (1850. július 4. – 1920) fejében a Louisiana állambeli New Orleans-ban. M. W. Heron családja elõször New Yorkba, majd St. Louisba emigrált.
    Az 1874 óta gyártott likõr kezdetben a "None Genuine But Mine" illetve "Two per customer. No Gentleman would ask for more." üvegen megjelenõ szlogennel hozta forgalomba Memphisben.

  • 50 millió buborék egy üveg pezsgőben

    50 millió buborék egy üveg pezsgőbenIgen, nem tévedés kb. ennyire becsülik a pezsgőben lévő buborékok számát. Érdekesség, hogy a pezsgő – amit manapság előszeretettel fogyasztunk különféle ünnepi eseményeken – annak idején „selejtnek” számított. Selejt volt azért, mert tulajdonképpen nem más, mint szénsavas bor. Párizstól nem messze Reims városánál elterülő lankás, békés tájon – ahol a francia királyok tucatjait koronázták meg – még mindig áll a templom, ahol ezt a különleges borféleséget “feltalálták”. Az emberiség szerencséjére ugyanis itt munkálkodott valamikor Dom Pierre Pérignon.

  • Macskaürülékből készül a világ legdrágább kávéja

    Macskaürülékből készül a világ legdrágább kávéjaA reggeli ébredés után legtöbbeknek nélkülözhetetlen a kávé, bármilyen formában. A fekete ital szerelmeseinek itt egy kis érdekesség. Tudta, hogy a világ legdrágább kávéját ürülékből készítik? Az indiai kávékülönlegesség, a Kopi Luwak, vagyis a civetmacska ürülékéből készült kávé igazi luxus, hiszen kevesebb, mint 500 gramm 600 amerikai dollárba (kb.: 140,000 ft) kerül. A macska-mosómedve szerű élőlény Ázsiában őshonos. A civetmacska rettentő finnyás fajta, nem eszik meg minden szemetet. A fő táplálékforrása, meglepő módon a kávébab.

  • Alapanyagok otthoni koktélkészítésehez

    A koktélkészítés különleges alkalom és fel kell rá készülni az alapanyagok terén. Valószínûleg otthon van néhány italfajtánk, a gazdaságos és egyszerû megoldás ilyenkor ezekhez keresni italokat. A legtöbb koktél 1-2 tömény italfajtát, likõrt vagy keserût, illetve néhány gyümölcslevet tartalmaz. Minõségi koktélokhoz minõségi alapanyagokra lesz szükségünk.

    Érdemes lehet ízlésünk szerint beszerezni a tömény szeszeket, egy keserût és grenadine szirupot, amelyek már kellõen sok koktél alapját képzik.

  • Jön az almasör - a sörösök is szeretni fogják?!

    Rakamaz hivatalos, turistacsalogató italkülönlegességének ígérkezik a Jonagold almasör, amely a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisváros vasárnapi almafesztiválján mutatkozik be - jelentette be Farkas Ernõ, a Tokajjal szomszédos település polgármestere csütörtöki nyíregyházi sajtótájékoztatóján.

    Vaskó György, a miskolci Serforrás Kft. ügyvezetõ-igazgatója, aki egyben a Magyar Kisüzemi Sörfõzõk Egyesületének elnöke elmondta:

  • A Mixer, aki a koktélodba mosolyt is bele tud varázsolni!

    Arno van Eijmeren, a De Kuyper likõrök márkanagykövete nemrég Magyarországon járt. A holland mixernagyágyú a BACARDI Original Bárban tartott workshopot, amelyen hazai bartenderek leshettek el tõle néhány új receptet és különleges koktélkeverési trükköt. A vele készített interjúból az is kiderül, hogyan lesz egy öltönyös ingatlanügynökbõl mixerguru.

    Mik a legjobb farsangi italok, mit tanácsol kollégáinak, miért szeret a De Kuyper likõrökkel dolgozni és mi az, ami egy koktélból sem hiányozhat? Errõl kérdeztük a koktélgurut.

  • Kovács Kálmán – Bacardi Brand Ambassador

    Kálmán Esztergomban született 1970-ben. 14 évesen került Budapestre, ahol elõször a Gundel Károly Vendéglátó Ipari és Idegenforgalmi Szakképzõ Iskolában tanult, majd beiratkozott Willmann András Bacardi Mixer iskolájába.

    A Koktél címû film hatására indult el a mixerség felé vezetõ úton az akkor még szakácsként dolgozó fiatalember, aki „szûknek érezte a konyhát”, de szerette, hogy ebben a munkában kiélheti a kreativitását, hogy játszhat az ízekkel és új dolgokat hozhat létre.

  • A whisky története

    Az érlelt gabonapálinka elnevezése Nagy-Britanniában és Kanadában whisky, míg az Egyesült Államokban és Írországban whiskey.

    Az alkohollepárlás technikája már az ókorban ismert volt és mint akkoriban oly sok egyéb alapvetõ ismeret, természetesen Kínából érkezett Európába. A mai értelemben vett whiskyre utaló elsõ írásos emlékek az 1500-as évekre datálodnak.

    Érdekesség képpen, igyekeztünk idõrendi sorrendbe tenni és összegyûjteni a témával kapcsolatos leglényegesebb adatokat és évszámokat.

  • Halloween-i koktélötletek

    Halloween-i koktélötletekHa tetszik, ha nem, hazánkban is egyre elterjedtebb a Halloween megünneplése. Rengeteg party szerveződik eköré az este/éjszaka köré. Ilyenkor az emberek jelmezbe bújnak és így indulnak neki az éjszakának. Az esti összejöveteleknek nemcsak az ijesztőbbnél ijesztőbb jelmezek az elmaradhatatlan kellékei, hanem a halloween-i sütik és koktélok. Ezeknek az italoknak csak a képzelet szab határt, a lényeg, hogy minél kreatívabb, minél ijesztőbbre sikerüljön az adott ital. Íme. néhány ötlet:

  • De Kuyper Best Bartender of the Year 2010

    Idén ötödik alkalommal rendezték meg a De Kuyper Best Bartender of the Year mixerversenyt. A Magyar Bármixer Unió hivatalos versenynaptárában is jelölt megmérettetésen 24 fiatal koktélkeverõ indult.

    A zsûri elõször az indulók szakmai felkészültségére volt kíváncsi, így egy teszt megírása után jöhettek csak az italok. Itt mindenki a kedvenc saját De Kuyper likõröket tartalmazó kreációját készíthette el, a koktélkeverés technikáját neves szakmai zsûri pontozta, majd a kóstoló zsûri az ízt és a díszítést értékelte.

  • Az európaiak negyede egyáltalán nem iszik, de csaknem ugyanennyi vedel

    Az EU-polgárok közel egynegyede - pontosan 24 százaléka - egyáltalán nem ivott alkoholt az elmúlt egy esztendõ alatt, ám azok körében, akik fogyasztottak alkoholt, 29 százalék hetente minimum egy alkalommal legalább öt pohárral is felhajtott - derül ki az Eurobarométer uniós közvéleménykutató intézet felmérésébõl. Az adatsor arról tanúskodik, hogy Portugáliában (42 százalék), Olaszországban (39 százalék) és Magyarországon (35 százalék) a legnagyobb azoknak az aránya, akik teljes következetességgel távol tartották maguktól a poharat - legalábbis az önbevallás szerint.

  • Likõrök összefoglaló

    Arra, hogy mi a likõr pontosan, nem is olyan könnyû választ adni. A likõr kategória talán a legtágabban értelmezhetõ, a legnyitottabb a szeszesital piacon. Hiszen hol máshol találkozhatunk virító rózsaszín, tengerkék, haragoszöld vagy neon sárga színû, banán, eper, borsmenta, chili, rozmaring vagy fehércsoki ízesítésû italokkal? Hol máshol használnak óriástölcsér vagy szarvasagancs formájú üvegeket esetenként aranypelyhekkel vagy déligyümölcsökkel töltve?

  • Már a pezsgõ sem az igazi

    A "bankárok itala", a Dom Perignon 30 helyett esett a világ legkedveltebb italainak rangsorában, így már nem tartozik a száz legnépszerûbb termék közé.

    A világ legnépszerûbb pezsgõje, a Moët et Chandon, az Intangible Business által összeállított lista tizennyolcadik helyén szerepel, a múlt évhez képest négy helyet esett vissza. Általánosságban elmondható, hogy a pezsgõk veszítettek népszerûségükbõl, mivel a vásárlók igyekeztek olcsóbb italokat vásárolni.

  • Italok melyeket nagyon szeretünk, de igazi kalóriabombák

    Italok melyeket nagyon szeretünk, de igazi kalóriabombákIgazi kalóriabombák ezek a fincsi italok - ha viszont diétázol, muszáj lesz lemondanod róluk, különben lőttek a tökéletes bikini alaknak.Kóla, szénsavas és cukros üdítők, alkoholos italok, milkshakek – köztudottan hizlalnak, de ez sajnos csak a kisebbik rossz: még bőven vannak olyan egészségesnek hitt finomságok, amiktől csak úgy felpörög a mérleg nyelve! 1. KÁVÉS ITALOK Meglepődtél? Pedig igaz! A koffein felpörgeti az anyagcserét, de csak akkor, ha feketén iszod: bármilyen tejet, kockacukrot vagy tejszínt is teszel bele, máris átestél a ló túloldalára! Épp ezért, a kávézókban legalább annyi kalória fogy el, mint egy habos cukrászdában.

  • Dinnyekoktél friss mentával és karamellszósszal rétegzett citromszorbet

    A fagylalt és a dinnye a legkedveltebb nyári hûsítõk. A mesterszakácsok azonban nem elégednek meg csupán azzal, hogy néhány gombóc fagyit vagy pár szelet dinnyét ajánljanak desszertnek - elõbb kissé "megbolondítják" e klasszikus nyári finomságokat, Úgy, ahogyan azt az egyik budapesti ötcsillagos szálloda séfje tette.

    A fagylalt mellett divatba jött ismét a gyümölcssörbet, amelyben nincs tej és ezért tejérzékenyek is fogyaszthatják.

  • Készüljünk a Húsvétra házi tojáslikőrrel

    Készüljünk a Húsvétra házi tojáslikőrrelHúsvét közeledtével mindenki azon gondolkodik, milyen étellel és itallal készüljön az ünnepekre. Ha szeretnénk a vendégeket meglepni valami igazán különlegessel, akkor készítsünk nekik mi magunk tojáslikőrt, amit tálaláskor néhány húsvéti kiegészítővel még fel is dobhatunk. Hozzávalók:
    - fél kiló porcukor
    - fél liter habtejszín
    - fél liter vodka
    - 6 tojás

  • Ezer dolláros vödör pezsgõkhöz

    Az ünneplésre mindig talál alkalmat az ember. Amikor esetleg mégsem, akkor is felbonthat egy finom palack pezsgõt, már csak az íze kedvéért is. A jó pezsgõhöz stílusos jeges vödör is jár, például egy Nakagawa Mokkougei által tervezett, ezer dolláros, fürdõ formájú japán dizájndarab.

    A színvonalas palackokhoz jár egy stílusos pezsgõhûtõ is, hogy ne a szokásos fémtartóba tegyük a jeget és a pezsgõt. Amennyiben elég szomjas a társaság (vagy a páros), az sem baj, ha két palack is elfér a vödörben.

  • Többet isznak az okosabb és képzettebb nõk

    Egy nagyszabású brit felmérés szerint az egyetemet végzett nõk csaknem kétszer olyan gyakran isznak alkoholt, mint képzetlenebb társaik. A férfiaknál is van összefüggés a képzettség és az alkoholfogyasztás között, csak ott sokkal kisebb a különbség a képzettek és a képzetlenek fogyasztása között.

    A felmérést a Londoni közgazdasági egyetem végezte. Sok ezer olyan férfi és nõ életét követték nyomon, akik mind 1970-ben születtek, ugyanazon a héten.

  • Mi is az a Martini?

    Egy koktél neve? Vagy éppen egy ital, sõt esetleg egy italcsalád neve? Talán, egy cég neve? A válasz igen egyszerû: mindegyikre igen. Valóban a Martini ezt mind jelenti. De mindezek mellett, elsõsorban a könnyed, felszabadult, de mégis elegáns és kifinomult mediterrán érzést, életstílust jelképezi. Ha egy bárban vagy étteremben Martinit rendelünk, különbözõ dolgokat kaphatunk. Mindenképpen ital lesz persze, de Amerikában koktél, Európában inkább vermut. Mindkettõ jogos, hiszen a tengerentúlon a Martini elsõsorban koktélként ismert, mely eredetileg gin és vermut jeges keveréke volt olajbogyóval megbolondítva.