Arra, hogy mi a likõr pontosan, nem is olyan könnyû választ adni. A likõr kategória talán a legtágabban értelmezhetõ, a legnyitottabb a szeszesital piacon. Hiszen hol máshol találkozhatunk virító rózsaszín, tengerkék, haragoszöld vagy neon sárga színû, banán, eper, borsmenta, chili, rozmaring vagy fehércsoki ízesítésû italokkal? Hol máshol használnak óriástölcsér vagy szarvasagancs formájú üvegeket esetenként aranypelyhekkel vagy déligyümölcsökkel töltve? 
A likõr legegyszerûbb meghatározása: cukrot tartalmazó, természetes vagy mesterséges adalékanyagokkal ízesített szeszesital. A szeszesitalipar termékei (pálinkák és likõrök) a söröktõl és boroktól elsõsorban alkoholtartalmukban és gyártástechnológiájukban különböznek. A fogyasztásra kész bor és sör alkoholtartalma erjesztési folyamatból származik, míg a pálinkák és likõrök alkoholtartalmukat erjesztett szénhidrát tartalmú anyagok lepárlása után nyerik. Likõrnek tulajdonképpen azokat a szeszes italokat nevezzük, amelyek alkoholon (20-42 tf%), vízen, valamint természetes vagy mesterséges zamatanyagokon kívül még jelentõs mennyiségû cukrot (18-60%) is tartalmaznak. Kétségkívül közös tulajdonságuk, hogy különbözõ adalékanyagokkal, különbözõ módon és mértékben édesítettek és ízesítettek. Találkozhatunk köztük igen édes likõrökkel, de a teljes képhez hozzátartoznak a kimondottan keserû italok is. Sokszor elérik az ún. tömény italok szesztartalmát, erõsségét vagy azt akár meg is haladják. Hogy a lepárolt ital meddig tekinthetõ pálinkának és mikortól likõrnek, meglehetõsen megfoghatatlan kérdés. Az egyetlen biztos pont, hogy a likõrnek feltétlenül tartalmaznia kell ízesítõt. Ami nem azt jelenti, hogy minden ízesített párlat likõr - az ízesített vodkák természetesen vodkák -, viszont semleges ízû likõrök nincsenek.
A magyar likõripar története
A magyar likõripar és az ipari likõrtermelés a XIX. század második felében indult virágzásnak. Az elsõ likõrgyártó vállalkozások a kisebb királyi haszonbérletekbõl fejlõdtek ki. Különféle ízesítõkkel és mézzel, késõbb cukorral, úgynevezett édes pálinkákat is árusítottak. Sokat tanultak a bortermelõktõl és a kereskedõktõl, így nem is meglepõ, hogy a likõripar eszközei, szerszámai, gépei, berendezései ma is legnagyobbrészt azonosak a borászatéval. E vállalkozások legtöbbször a tulajdonosok közvetlen személyes irányításával dolgoztak. A korai likõrgyárak egyike volt az 1839-ben Braun Lajos által alapított budapesti Braun Likõrgyár, melynek igazgatását fiai vették át Braun Testvérek néven. A késõbbi leszármazott Braun Géza ötletébõl született meg a ma is közkedvelt, híres, könnyû, narancsos ízû, gyógynövénypárlatból készült likõr, a St. Hubertus, a vadászok védõszentjérõl elnevezett klasszikus magyar likõr, mely immáron több mint száz éve készül titkos receptúra alapján.
A magyar likõrgyártással kapcsolatban fontos megemlíteni a Zwack-féle likõrgyárat is, melynek alapítása Zwack József nevéhez fûzõdik, aki 1847-ben kért engedélyt "eczet s szeszitalok gyártmányára és árusítására". A cég kezdeti éveiben is olyan jó minõségû és választékos csomagolású termékeket gyártott, amelyek méltán lettek ismertek belföldön és külföldön egyaránt. Az 1855-ös Budapesti Országos Általános Kiállítás katalógusában már azt olvashatjuk, hogy a 22 munkást foglalkoztató gyár 20-30 ezer forint értékû különféle likõrt, szilvóriumot, konyakot szállított Ausztriába, Franciaországba, Oroszországba, sõt Amerikába is. Az 1880-85 között rendezett világkiállításokon két aranyérmet és több elismerõ kitüntetést is nyertek termékeik kimagasló minõségéért. Legjelentõsebb exporttermékük a világhírû Unicum gyomorkeserû lett, melynek éppen napjainkban vezetik be a piacra új, kicsit lágyabb, gyümölcsösebb, citrusokban bõvelkedõ ízváltozatát, talán a következõ nemzedékek leendõ kedvencét, az Unicum Nextet.
A magyar likõrgyárak választékuk folyamatos bõvítésével, tetszetõs csomagolással (üvegforma, szín, címke), jó minõségû likõrökkel Európa-szerte ismert termékeket állítottak elõ. Az Unicumos üveg például azért lett gömb alakú, mert a platonista filozófusok szerint a gömb a legtökéletesebb alakzat, egyben a lélek formája. A védjegyen látható arany Szent István kereszt hivatott szimbolizálni a négy égtájat, de ezzel együtt a négy õselem emberi testre gyakorolt jótékony hatását is ábrázolja.
A harmadik budapesti szeszgyár alapítása Gschwindt Mihály nevéhez fûzõdik, aki 1853-ban megvette Günther Pál 1800-ban alapított kisebb szesz- és élesztõgyárát, melyet már 1854-ben kibõvített ecet- és 1856-ban likõrgyártással. A Gschwindt-gyár a kiegyezés utáni dekonjunktúra, a pénz- és hitelválság idején is jól jövedelmezett, sõt tulajdonosa bõvítette az üzemet, szénbányát alapított, részvényese volt a vasútépítõ társaságnak, a bõrgyárnak és egy banknak is. Gschwindt Mihálytól fia, Gschwindt Ernõ vette át a vállalat vezetését, s 1868-ban Gschwindt-féle Szesz-, Élesztõ-, Likõr- és Rumgyár Rt. néven részvénytársasággá szervezte át azt. 1897-ben jelentõs bõvítést hajtott végre; városrendezési okokból ugyanis a mai Corvin mozi helyén épült gyár kitelepítésére szólították fel a vállalatot, és így került sor 1908-1909-ban Budafokon a szesz- és élesztõcsomagoló üzem építésére, s a nagykõrösi pálinkafõzde létesítésére.
A XIX. században kialakult és a XX. századra megerõsödött likõripar következõ nagyüzeme az 1911-ben alapított Hazai Likõr-, Rum- és Szeszárugyár Rt. volt. A bécsi nagytõkés Léderer-csoport által életre hívott likõrgyár tevékenységi köre nemcsak likõripari termékek elõállítására és forgalmazására terjedt ki, hanem a minisztérium által engedélyezett finomszesz forgalmazására is. Ez a tõkéscsoport nemcsak a gyõri, de több Szlovákiában üzemelõ szeszgyár részvényeit is kezében tartotta. A likõripari termékek mellett - gyümölcslevek, borpárlat, gyümölcspálinkák, rumeszencia elõállításán kívül - mezõgazdasági földbirtokok is biztosították a holt idény gazdaságos kihasználását.
A fent bemutatott nagyobb likõrgyárakon kívül fontos szerep jutott még a következõ budapesti cégeknek: Gottschlig Ágoston (különleges rumjai), Gessler Siegfrid (Altvater likõr), a Stock-gyár (Adriatica konyak), a Hobe Damase és Társa Rt. (konyak és rum), Engel Bernát (likõrök és rumok), Grauer Miksa (konyak és pálinka), valamint vidéken a soproni Hillebrand (az ezzel a névvel forgalomba hozott konyak), Esztergomban a Schrank Testvérek (Meggy lelke likõr), Székesfehérváron Karl József és Fia (Kajofi keserû), Pécsett Geiger Kálmán (Mecseki itóka), Szegeden Petzáuer Miksa (likõr és rum).
Likõrök fogyasztása
A likõrök optimális fogyasztási hõmérséklete 12°C fok. Az italt kisméretû likõröspohárban, egyes fajtákat pedig konyakos pohárban, szobahõmérsékleten szokás szervírozni. Újabban kísérleteznek hûtött fogyasztásukkal is: a likõröket nagyobb pohárban jéggel szolgálják fel, illetve shakerben jéggel összerázva, majd pohárba szûrve kínálják a vendégeknek. Ezzel a módszerrel az italok illata és ízanyaga még jobban kiteljesedik.
A likõrök terén, mint azt a fentiekben már láthattuk igen széles a termékpaletta. Létezik gyümölcs, fûszer, virág és még számtalan alapanyagú. Ezen italok természetüknél, ízviláguknál fogva mind kiváló cocktail-alapanyagok, így felhasználási lehetõségük csaknem végtelen. Gazdag szín és aromaviláguk miatt, elengedhetetlen tartozékai egy-egy bárpultnak. Ezen túlmenõen kiváló aperitivek (étvégygerjesztõ hatásúak), illetve digestivek (étkezés utáni, emésztést segítõ, serkentõ italok), remek kísérõi a desszerteknek, fagylaltoknak.
Likõrfajták, típusok
A likõrök igen széles köre és változatossága, a titkolt alapanyagok és a gyártási módszerek sokfélesége sajnos nem teszi lehetõvé ezek részletes ismertetését. A hazai likõrkészítés fellegvárai a kiskonyhák; tiszta szesz, csapvíz, némi eszencia, cukor ízlés szerint, és máris kész a feledhetõ ital. Minõségében eltér, de hasonlóan igénytelen a szintetikus szeszgyári kommersz likõr, amely inkább a vegyipar büszkesége lehet, semmint gasztronómiai élmény. Az igazi finomság drága, receptje védett, neve világhírû, a kóstolásával járó érzés egyedi, nem véletlenül soroltatik a prémium italok kategóriájába. A likõr nemessége készítésének precizitásától valamint a vegyítéshez használt alapanyagok tisztaságától függ. Ez alapján különböztetjük meg a finom vagy nemes, különleges minõségû és a közönséges vagy kommersz likõröket. A közönséges likõrök nagyrészt mesterséges ízesítõanyagokkal, kisebb alkohol- (25tf%) és cukortartalommal (30%) készülnek. A különleges likõröket viszont természetes eredetû ízesítõanyagok hozzáadásával készítik, érlelési idejük hosszabb.
A különleges vagy nemes likõrökben lévõ ízanyagokból egy vagy több jobban kiemelkedik, érvényre jut. Ezt nevezzük vezetõ íznek. Emellett, a harmonikus összhang miatt mindig szerepelnek kiegészítõ ízek is. A nemes likõröket a vezetõ íz alapján szoktuk csoportosítani. Az adalékok, ízjellegük alapján tehát megkülönböztetünk keserû-, gyógynövény-, fûszer-, gyümölcs-, emulziós-, krém-, whisky- és egyéb ízesítésû likõröket. A likõrök nevében a "Créme de..." vagy "Krém..." elnevezés az ezt követõ ízesítés különleges intenzitását hangsúlyozza. A magas cukortartalmú, olajsûrûségû likõrök, az ún. krémek (cremes) alkoholtartalma általában 20-40% közötti, de a likõrök alkohol és cukortartalma likõr fajtánként is igen eltérõ.
A keserû likõrök nagyobb alkohol- és kisebb cukortartalommal készülnek, jellemzõjük - nevük is ebbõl adódik - a keserû íz. Ebbe a csoportba tartozik például a Zwack likõrgyár által 1883-ban védjegyzett Unicum, vagy a XX. század eleje óta a Braun Testvérek Likõrgyár által készített Hubertus.
A gyümölcslikõrök közepes alkohol- és cukortartalmúak. Ilyen például a népszerû Cherry Brandy, amely szomolyai fekete cseresznye, cigánymeggy és sajmeggy préselt, alkohollal tartósított levébõl készül, s ízesítésként keserûmandulát, vaníliát, fahéjat és szegfûszeget tartalmaz. A Baracklikõr, az egyik legkedveltebb gyümölcslikõr kajszibarack aszalvány kivonatával, párlatával és eredeti barackpálinka hozzáadásával készül.
Az emulziós likõrök kis alkohol- és nagyobb cukortartalommal készülnek. Méltán népszerû képviselõjük, a Tojáslikõr, mely friss tojás sárgájából, érlelt borpárlatból, brandybõl, tejbõl, keserûmandula- és maraschino-esszenciából készül vanília hozzáadásával. A Csokoládéflip pedig sûrûn folyó, igen kellemes kakaó-, kávé és vaníliaízû termék. A kávé- és kakaólikõrök alkoholtartalma alacsony, cukortartalma pedig kissé magasabb, mint az emulziós likõröké. Készülhetnek például kávé-, kávékeverék-, pörkölt kávé- vagy kakaókivonatból, vanília, meggylé vagy bonbon meggy ízesítéssel.
Gourmandnet Kft.
