rss

  • Igyuk vagy ne a szénsavas üdítõket?

  • Az üdítõitaloknak ma már nagyon széles választéka várja a fogyasztót a boltokban, gondoljunk csak a gyümölcslevekre, jeges teákra vagy a szénsavas üdítõkre. Az említettek közül talán ez utóbbiakra kellene leginkább odafigyelnünk, hisz köztudott, hogy ezek az italok nem éppen a legegészségesebb szomjoltók. A szénsavas italok kapcsán elsõként Paracelsus nevét említhetjük meg, aki már a 15. században kísérletezett a víz szén-dioxiddal való telítésével. A szén-dioxiddal való telítés azonban csak az 1800-as években öltött ipari mértéket Amerikában.

    Magyarországon Jedlik Ányos szerkesztett elsõként olyan gépet, amely a vizet szénsavval telítette, a tömeggyártásban is használt gép megépítése azonban már Wágner Jenõ nevéhez fûzõdik.

    S hogy hogyan is készül a szénsavas üdítõital? Az alapanyagot - a gyümölcs ízû üdítõk esetében - gyümölcssûrítmény, növényi kivonat képzi, amit késõbb visszahígítanak, olyannyira, hogy a legtöbb készítményben a gyümölcstartalom nem haladja meg a 2-5%-ot. A sûrítményhez tehát vizet adagolnak, majd mindezt nyomás alatt szén-dioxiddal telítik. Az ivóvízen vagy ásványvízen kívül cukor, esetleg valamilyen mesterséges édesítõszer, aroma, színezék, étkezési sav és tartósítószer kerül a palackba.

    Magyarország a nyugati országokhoz hasonlóan élen jár a szénsavas üdítõk fogyasztásában. Ezek az üdítõitalok ma fontos szerepet játszanak a táplálkozási szokásokban. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy ezen italok esetében az élvezeti értékre került a hangsúly, s ennek rovására az élettani hatások, az ital tápanyagértéke háttérbe szorultak. A szénsavas üdítõknek jellemzõjük az egyenletes minõség, az optimális sav-cukor arány, a kiváló üdítõ hatás, a nagy szén-dioxid-tartalom, a hosszú eltarthatóság.

    A szénsavas üdítõk pozitívuma, hogy frissítõ hatásúak, ami egyrészt a szén-dioxidnak, a kólafélék esetében pedig a hozzáadott koffeinnek köszönhetõ. Javítják az emésztést, ugyanis felgyorsítják a nyál- és savképzõdést, vérbõséget okoznak, s ne feledkezzünk meg ezen italok kellemesen édes, gyümölcsös ízérõl sem, hisz az emberek többsége emiatt fogyasztja az üdítõket.

    Mielõtt azonban úgy döntenénk, hogy mostantól sokkal több szénsavas üdítõt fogyasztunk, ismerjük meg ezen italok kevésbé kedvezõ hatásait is:

    - A kólafélék hozzáadott koffeint tartalmaznak, ami élénkítõ hatása mellett vizelethajtó is, fokozva ezáltal a kiszáradást. Nem beszélve arról, hogy a kólafélék fogyasztásával nagy adag koffein kerül az ember szervezetébe, hiszen egy liter kóla kb. 250 mg koffeint tartalmaz.

    - A szénsavas üdítõk nagy mennyiségben tartalmaznak cukrot (egy liter üdítõ kb. 110 mg cukrot tartalmaz), azaz üres energiát, s ezért gyakori fogyasztásuk hozzájárulhat az elhízáshoz. Ez a jelenség egyre inkább veszélyezteti a kisgyermekeket, hisz köztük az üdítõk - édes ízük miatt - rendkívül kedveltek. Nem egészségesebbek azonban a mesterséges édesítõszerekkel készült italok sem, hisz azok még több adalékanyagot tartalmaznak.

    - A szénsavas üdítõk savanyúságát foszforsavval szabályozzák, ami a szervezetben megköti a kalciumot, így az nem tud felszívódni. (A kólát gyakran fogyasztó amerikai tizenéves lányok között kimutatták, hogy ötször gyakoribb körükben a csonttörés, mint a kólát nem fogyasztók között. Ez a jelenség összefüggésben áll azzal, hogy a kólafogyasztás a tejfogyasztás rovására történik, így a gyermekek szervezetébe nem kerül elegendõ mennyiségû kalcium, ami a csontok szilárdságáért felelõs.)

    A szénsavas üdítõk közül a magyar fogyasztók körében is a kóla a legnépszerûbb. 1886-ban Atlantában Pemberton gyógyszerész illatos, karamellszínû üdítõital-szirupot kevert ki, amit egy gyógyszertárban kezdtek árusítani kimért üdítõként, majd késõbb szénsavas vízzel keverték. Néhány éven belül Dallasban megnyílik az elsõ szirupgyár, majd a 20. század elsõ negyedében a kóla a többi kontinensen is elterjed. Érdekesség, hogy 1985-ben új ízt találtak ki a gyártók, ez azonban nem nyerte el a fogyasztók tetszését, így visszatértek az eredeti kóla gyártásához. Ezzel szemben a meggyes ízû kóla nagyon hamar közkedveltté vált, majd ezt követte a vanília ízesítésû.

    A kedvelt szénsavas üdítõk közé tartozik még a Márka és a Traubi is, fõként a hazai fogyasztók körében. Ezeken kívül ma már számos "márka nélküli" szénsavas üdítõital is forgalomban van, ezek nagy része édesítõszerrel készül, tehát energiaszegény. Ez azonban senkit ne tévesszen meg, mert a cukor nélküli üdítõitalok sem sokkal egészségesebbek cukrozott társaiknál.

    Gourmandnet Kft.


    Azok a '70-es évek...


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Egy bor illata

    A bor illata legalább olyan univerzumot jelent, mint azok az élmények, melyeket egy szép bor a szánkban vált ki. Azonban ha szaglászni akarjuk a bort - és miért ne akarnánk - elõször is egy megfelelõ pohárra van szükség. Ahogy a szemrevételezéskor ezt már kikötöttük. Egy jó bornak talpas pohár kell, nem is akármilyen. És miért innánk rossz borokat? Ahhoz aztán tényleg túl rövid az élet. Ne szagolgassuk hosszan a bort. Az orrunk úgysem bírja. Mármint túl sokáig érzékelni az illatokat. Hamar kifárad. Szippantsunk bele párszor jó mélyen a pohárba, majd várjunk legalább fél percet.

  • Egészségesebb a könnyû bor

    A mérsékelt alkoholfogyasztás jót tesz a szívnek, de ha kisebb alkoholtartalmú bort iszunk, akkor a rosszindulatú daganatok kockázatát is csökkenthetjük. A könnyû borok jótékony hatásáról a World Cancer Research Fund (WCRF) legújabb közleménye számol be. Évek óta több tudományos vizsgálat igazolta, hogy a rendszeres, de csupán fõétkezésekhez fogyasztott, egy-egy pohár bor csökkenti a szívinfarktus kockázatát. Más vizsglati adatok viszont azt bizonyították, hogy az alkohol többféle rosszindulatú daganat esélyét fokozza.

  • Sangria készítése házilag

    Sangria készítése házilagA boltokban lehet ugyan többfélét is vásárolni, s még spanyol is akad köztük, ám azoknál jobbat is tudunk készíteni. A paella mellé nincs is kellemesebb, mint egy behűtött kancsónyi sangria, mondják a spanyolok. Eredete az idők homályába veszett, tartják Andalúziában, ám annyi bizonyos, hogy népszerűsége a puncsokkal együtt az 1800-as évek arisztokrata partijain kezdett emelkedni. Minden magára adó étteremnek saját receptje van, azonban a vörösbor, a gyümölcsök, a brandy és a jég meglehetősen általános összetevői.

  • Húszat kóstolhatunk egy üveg whisky áráért

    Elindította új szolgáltatását a Master of Malt nevû whiskykereskedõ cég, néhány fontért kóstolót küldenek a kipróbálásra szánt whiskybõl. Így egy egyébként aranyárban mért italkülönlegességbõl is kérhetünk egy 3 centiliteres kóstolót, és az sem baj, ha mégsem ízlik. A kedvenc whisky kiválasztása hosszas kutatómunka eredménye. Elõfordul azonban, hogy nem feltétlenül szeretnénk százezreket vagy akár milliókat fizetni a legkülönlegesebb italok palackjainak tömegéért, hogy aztán ha mégsem ízlik, a látogatóba érkezõknek kelljen egy felbontott üveg italt ajánlgatni.

  • De Kuyper Best Bartender of the Year 2010

    Idén ötödik alkalommal rendezték meg a De Kuyper Best Bartender of the Year mixerversenyt. A Magyar Bármixer Unió hivatalos versenynaptárában is jelölt megmérettetésen 24 fiatal koktélkeverõ indult.

    A zsûri elõször az indulók szakmai felkészültségére volt kíváncsi, így egy teszt megírása után jöhettek csak az italok. Itt mindenki a kedvenc saját De Kuyper likõröket tartalmazó kreációját készíthette el, a koktélkeverés technikáját neves szakmai zsûri pontozta, majd a kóstoló zsûri az ízt és a díszítést értékelte.

  • Az Abszint és a koktélok

    Mi is az abszint? Az abszint egy rendkívül magas (50%-nál több) alkoholtartalmú ital, mely növényi kivonatokból, fõleg fehér ürömbõl, ánizsból, édesköménybõl készül, de tartalmaz még citromfût, méhfût, izsópot és angyalgyökeret is. Színe a klorofill jelenlétének köszönhetõen smaragdzöld, íze pedig kesernyés. Ebbõl kifolyólag vízzel hígítva és cukor hozzáadásával fogyasztják. Vízzel keverve az abszint opálos fehér-zöld színûvé válik. Ez az italban található illóolajok, fõleg az ánizsolaj nagyon rossz vízoldhatóságával magyarázható, melyek a hígítás során kicsapódnak az oldatból. Ezt a színváltozást hívja a szaknyelv Louche-hatásnak.

  • Ünnepi koktélötletek

    Ünnepi koktélötletekDecember közepén már mindenki ünnepi lázban ég. Fejben már kitaláltuk az egész menüsort, a süteményeket mindent. Most adunk néhány tippet, milyen "ünnepi" italokkal dobhatnánk fel a karácsonyt, hogy tényleg minden tökéletes legyen! Csokis-mentás koktél: Ezt a koktélt, bátran díszítheted csokoládé darabokkal, ahogy neked tetszik. Ha a te ízlésednek kevés a menta benne, tegyél még bele, el nem rontja. Hozzávalók: mentaszirup, 4 cl vodka, csokoládé chips vagy csoki reszelék. Elkészítés: Egy shakert töltsünk tele jéggel, öntsük bele a vodkát, a mentát és rázzuk össze. Egy martinis pohárba öntsük ki és tegyük bele a csokoládé darabokat.

  • Az önhűtő sör

    Az önhűtő sörMindenki egyetért abban: nyáron (de nem csak akkor) sokkal jobban esik az ember fiának-lányának a hűvös ital, mint a szoba- vagy strandhőmérsékletű lőre. Ez azonban csak akkor érhető el a szomjazók számára, ha a közelben jól felszerelt bolt, netán okosan berendezett hűtőszekrény, esetleg odacipelt hűtőtáska lelhető fel. Ez utóbbi tényállás bizony sokunkat izgat - ám hiányába az amerikai Mitchell Joseph sosem tudott beletörődni. Már két évtizede feltalált egy roppant elmés szerkezetet: az önhűtő italos dobozt.

  • Az európaiak negyede egyáltalán nem iszik, de csaknem ugyanennyi vedel

    Az EU-polgárok közel egynegyede - pontosan 24 százaléka - egyáltalán nem ivott alkoholt az elmúlt egy esztendõ alatt, ám azok körében, akik fogyasztottak alkoholt, 29 százalék hetente minimum egy alkalommal legalább öt pohárral is felhajtott - derül ki az Eurobarométer uniós közvéleménykutató intézet felmérésébõl. Az adatsor arról tanúskodik, hogy Portugáliában (42 százalék), Olaszországban (39 százalék) és Magyarországon (35 százalék) a legnagyobb azoknak az aránya, akik teljes következetességgel távol tartották maguktól a poharat - legalábbis az önbevallás szerint.

  • Metaxa

    A Metaxát sokan görög brandynek tartják, de mind a gyártási eljárása, íze, fogyasztási javaslatai, karaktere alapján elkülönül a hagyományos brandyktõl. A Metaxa külön kategória önmagában.

    Spyros Metaxa görög úr 1880-ban úgy gondolta, hogy hatalmas lehetõség rejlik a mintegy 5000 éves hagyományokra visszatekintõ görög borkészítésben. Nemcsak jól értett a borokhoz, de kiváló üzleti érzékkel is rendelkezett. 1888-ban Piraeus-ban megalapította a Metaxa márkát.

  • Menta (mentha)

    Sok ismert mentafaj közül leggyakrabban a borsmentát és a fodormentát használjuk. Koktélokhoz elsôsorban a fodormenta az ideális.

    Otthoni állandó utánpótlásra célszerû nevelni ezt a 40-50 centi magasra is megnövô évelô növényt. Földbeli hajtásrendszere van, mellyel gyorsan terjed. Ha nagyobb cserépben vagy valamilyen edényben neveljük, megtakaríthatjuk a féktelen terjedésével kapcsolatos, esetenként hiábavaló munkát. Élettanilag frissítô, görcsoldó hatása van, amit a gyógyszerészet ki is használ, mentaolaj vagy mentol formájában.

  • Többet isznak az okosabb és képzettebb nõk

    Egy nagyszabású brit felmérés szerint az egyetemet végzett nõk csaknem kétszer olyan gyakran isznak alkoholt, mint képzetlenebb társaik. A férfiaknál is van összefüggés a képzettség és az alkoholfogyasztás között, csak ott sokkal kisebb a különbség a képzettek és a képzetlenek fogyasztása között.

    A felmérést a Londoni közgazdasági egyetem végezte. Sok ezer olyan férfi és nõ életét követték nyomon, akik mind 1970-ben születtek, ugyanazon a héten.

  • Az angol vodka a világ legjobbja

    Egy angol vodka a legjobb a világon, noha a vodka elsõsorban Oroszországban és Lengyelországban hagyományos ital. A Herefordshire grófságban készülõ Chase vodkát egy San Franciscóban tartott versenyen egyhangúlag választotta meg 249 közül a legjobbnak az italokat vakon kóstoló bíráló bizottság 30 tagja.

    A versenyben számos orosz és lengyel vodkafajta is indult; ezek részben hatalmas vállalatok készítményei, amelyeket a hagyományoknak megfelelõen búzából vagy rozsból párolnak.

  • Valentin-napi koktélok

    Valentin-napi koktélokMára itthon is megkerülhetetlen pirosbetűs ünnep lett Valentin-nap, amikor is kedvesünknek valami apró, piros, szívecskés, virágos vagy csokis figyelmességgel kedveskedünk. Ha azonban a piros rózsánál vagy csokiszíven túl valami különlegesebbel szeretnénk meglepni párunkat, az este indításaként készítsünk egy Valentin-napi koktélt neki - és persze magunknak! Szánhatjuk meglepetésnek is vagy akár egy közös programnak is, ahol együtt készíthetik el és együtt iszogathatják el a Valentin-napi koktélokat!

  • A nyár slágere: a habzóboros koktélok

    A nyár slágere: a habzóboros koktélokA finnek kedvenc vodkája zamatos gyümölcsökkel párosítva pezsdítő, jéghideg koktélokkal ragad magával a nyári forróságban. Ráadásként pedig, ha még néhány korty habzóbort is keverünk az ízlelőbimbókat kényeztető kreációkhoz, a siker biztosan nem marad el! Bodza-Lime örvény: Hozzávalók: 2 cl Finlandia Lime, 5 cl habzóbor, 2 cl bodzaszirup, 5 cl szóda, fél lime cikkekre vágva. A vodkát, lime-ot, és a bodzaszirupot egy shakerben jól összerázzuk, borospohárba töltjük, majd felöntjük habzóborral és szódával.

  • Mi is az a Martini?

    Egy koktél neve? Vagy éppen egy ital, sõt esetleg egy italcsalád neve? Talán, egy cég neve? A válasz igen egyszerû: mindegyikre igen. Valóban a Martini ezt mind jelenti. De mindezek mellett, elsõsorban a könnyed, felszabadult, de mégis elegáns és kifinomult mediterrán érzést, életstílust jelképezi. Ha egy bárban vagy étteremben Martinit rendelünk, különbözõ dolgokat kaphatunk. Mindenképpen ital lesz persze, de Amerikában koktél, Európában inkább vermut. Mindkettõ jogos, hiszen a tengerentúlon a Martini elsõsorban koktélként ismert, mely eredetileg gin és vermut jeges keveréke volt olajbogyóval megbolondítva.

  • A pezsgõ minden ételhez és alkalomra illik - a franciák szerint

    Budapest - A magyarok jelentõs része csak szilveszterkor koccint pezsgõvel, ám léteznek olyan országok, ahol mértékkel fogyasztva bármikor és bármihez szoktak pezsgõt inni, és nemcsak aperitifnek vásárolják, hanem bor helyett a vacsora egész ideje alatt ezt isszák.

    Természetesen a franciákról van szó, akik nemzeti italuk számos fajtájához többnyire a megfelelõ ételt párosítják. Ha marad pezsgõ a szilveszteri buli után, a késõbbi felhasználáshoz érdemes megjegyezni az ott kialakult párosítási trendet.

  • Antibiotikum-tartalmú sört fõztek az ókori núbiaiak

    Antibiotikum-tartalmú sört fõztek kétezer évvel ezelõtt a núbiaiak - derítették ki amerikai kutatók, akik vegyelemzéssel tetraciklint mutattak ki az ókori csontokban. A kutatás szolgáltatta az eddigi legmeggyõzõbb bizonyítékot arra, hogy az antibiotikum-elõállítás tudománya kétezer évvel a penicillin 1928-as feltalálását megelõzõen született. George Armelagos, az egyetem antropológusa még 1980-ban mutatta ki, hogy a mai Szudán területén elõkerült, a Kr.u. 350-550 közötti periódusból származó csontok egy széles spektrumú természetes antibiotikumot, a Streptomyces nevû baktérium által termelt tetraciklint tartalmaznak.

  • A Gin és a koktélok

    Ha nagyon leegyszerûsítjük a dolgokat, akkor azt mondhatjuk, hogy a vodkához hasonlóan a gin is egyfajta gabonapárlat, csak az utóbbi borókával van ízesítve. A gin történelme is a középkorban gyökerezik, és valahol Itáliában kell az eredetét kutatnunk, ahol a XII. századi szerzetesek felfedezték az alkoholba áztatott boróka jótékony hatását. Erre a tapasztalatra építették például a pestis elleni védekezés hatásosnak hitt elixirjét, amely borókával és borpárlattal készült. A mai gin elõfutára viszont németalföldi Leydeni egyetem professzora, Dr Sylvius nevéhez köthetõ, aki gabonapárlatot használt a boróka kivonatolásához.

  • Kávé - mitõl biokávé a biokávé?!

    A kávétermelõ országok sajátos helyzetben vannak "öko-szempontból". Nagyon sok kávétermelõ országban a szegénység, a technológia hiánya és az alacsony fokú szervezettség miatt gyakran eredendõen öko gazdálkodásból származik a kávé. A növényvédõ-szereket és antibiotikumokat nem tudják megvenni, a magashegyi ültetvényekre nem tudják mivel elszállítani a kemikáliákat. Az ily módon termesztett kávék legtöbbje természetesen nincs hitelesítve és logózva.