Az üdítõitaloknak ma már nagyon széles választéka várja a fogyasztót a boltokban, gondoljunk csak a gyümölcslevekre, jeges teákra vagy a szénsavas üdítõkre. Az említettek közül talán ez utóbbiakra kellene leginkább odafigyelnünk, hisz köztudott, hogy ezek az italok nem éppen a legegészségesebb szomjoltók. A szénsavas italok kapcsán elsõként Paracelsus nevét említhetjük meg, aki már a 15. században kísérletezett a víz szén-dioxiddal való telítésével. A szén-dioxiddal való telítés azonban csak az 1800-as években öltött ipari mértéket Amerikában. 
S hogy hogyan is készül a szénsavas üdítõital? Az alapanyagot - a gyümölcs ízû üdítõk esetében - gyümölcssûrítmény, növényi kivonat képzi, amit késõbb visszahígítanak, olyannyira, hogy a legtöbb készítményben a gyümölcstartalom nem haladja meg a 2-5%-ot. A sûrítményhez tehát vizet adagolnak, majd mindezt nyomás alatt szén-dioxiddal telítik. Az ivóvízen vagy ásványvízen kívül cukor, esetleg valamilyen mesterséges édesítõszer, aroma, színezék, étkezési sav és tartósítószer kerül a palackba.
Magyarország a nyugati országokhoz hasonlóan élen jár a szénsavas üdítõk fogyasztásában. Ezek az üdítõitalok ma fontos szerepet játszanak a táplálkozási szokásokban. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy ezen italok esetében az élvezeti értékre került a hangsúly, s ennek rovására az élettani hatások, az ital tápanyagértéke háttérbe szorultak. A szénsavas üdítõknek jellemzõjük az egyenletes minõség, az optimális sav-cukor arány, a kiváló üdítõ hatás, a nagy szén-dioxid-tartalom, a hosszú eltarthatóság.
A szénsavas üdítõk pozitívuma, hogy frissítõ hatásúak, ami egyrészt a szén-dioxidnak, a kólafélék esetében pedig a hozzáadott koffeinnek köszönhetõ. Javítják az emésztést, ugyanis felgyorsítják a nyál- és savképzõdést, vérbõséget okoznak, s ne feledkezzünk meg ezen italok kellemesen édes, gyümölcsös ízérõl sem, hisz az emberek többsége emiatt fogyasztja az üdítõket.
Mielõtt azonban úgy döntenénk, hogy mostantól sokkal több szénsavas üdítõt fogyasztunk, ismerjük meg ezen italok kevésbé kedvezõ hatásait is:
- A kólafélék hozzáadott koffeint tartalmaznak, ami élénkítõ hatása mellett vizelethajtó is, fokozva ezáltal a kiszáradást. Nem beszélve arról, hogy a kólafélék fogyasztásával nagy adag koffein kerül az ember szervezetébe, hiszen egy liter kóla kb. 250 mg koffeint tartalmaz.
- A szénsavas üdítõk nagy mennyiségben tartalmaznak cukrot (egy liter üdítõ kb. 110 mg cukrot tartalmaz), azaz üres energiát, s ezért gyakori fogyasztásuk hozzájárulhat az elhízáshoz. Ez a jelenség egyre inkább veszélyezteti a kisgyermekeket, hisz köztük az üdítõk - édes ízük miatt - rendkívül kedveltek. Nem egészségesebbek azonban a mesterséges édesítõszerekkel készült italok sem, hisz azok még több adalékanyagot tartalmaznak.
- A szénsavas üdítõk savanyúságát foszforsavval szabályozzák, ami a szervezetben megköti a kalciumot, így az nem tud felszívódni. (A kólát gyakran fogyasztó amerikai tizenéves lányok között kimutatták, hogy ötször gyakoribb körükben a csonttörés, mint a kólát nem fogyasztók között. Ez a jelenség összefüggésben áll azzal, hogy a kólafogyasztás a tejfogyasztás rovására történik, így a gyermekek szervezetébe nem kerül elegendõ mennyiségû kalcium, ami a csontok szilárdságáért felelõs.)
A szénsavas üdítõk közül a magyar fogyasztók körében is a kóla a legnépszerûbb. 1886-ban Atlantában Pemberton gyógyszerész illatos, karamellszínû üdítõital-szirupot kevert ki, amit egy gyógyszertárban kezdtek árusítani kimért üdítõként, majd késõbb szénsavas vízzel keverték. Néhány éven belül Dallasban megnyílik az elsõ szirupgyár, majd a 20. század elsõ negyedében a kóla a többi kontinensen is elterjed. Érdekesség, hogy 1985-ben új ízt találtak ki a gyártók, ez azonban nem nyerte el a fogyasztók tetszését, így visszatértek az eredeti kóla gyártásához. Ezzel szemben a meggyes ízû kóla nagyon hamar közkedveltté vált, majd ezt követte a vanília ízesítésû.
A kedvelt szénsavas üdítõk közé tartozik még a Márka és a Traubi is, fõként a hazai fogyasztók körében. Ezeken kívül ma már számos "márka nélküli" szénsavas üdítõital is forgalomban van, ezek nagy része édesítõszerrel készül, tehát energiaszegény. Ez azonban senkit ne tévesszen meg, mert a cukor nélküli üdítõitalok sem sokkal egészségesebbek cukrozott társaiknál.
Gourmandnet Kft.
