A Cola eredetének igaz történeteMeglepõ, milyen régi és érdekes a mai Coca- és Pepsi-Cola története. 1884-ben egy John Stith Pemberton (1831-1888) nevû amerikai patikus-illatszerész készített elõször szirupfélét a Dél-Amerikai kokacserje leveleibõl, kóladióból cukor és karamell hozzáadásával. A Colára - születésének évében – Pemberton 73 dollár 96 cent értékben adott fel hirdetéseket, tiszta profitja pedig ugyanebben az évben 160 dollárra rúgott. Pemberton nem sokkal késõbb meghalt. Örököseitõl ezután egy Asha Chandler nevû atlantai patikus vásárolta meg a kólaszirup titkát és 1888-ban megalapította a Coca-Cola Corporation-t. 
Egy amerikai legenda szerint a Coca-Cola azután lett elõbb milliós, majd milliárdos vállalkozás, amikor egy ismeretlen férfi 50000 dollárt kért a gyártóktól – egy kétszavas jó tanács ellenében. Miután megkapta az 50000 dolláros csekket (ami igencsak nehezen hihetõ), a névtelen reklámzseni tömören csak ennyit mondott: Bottle it! – magyarul: palackozni! Addig ugyanis a szirupból csak egy ujjnyit töltöttek a vendég poharába, a csapos pedig szódavizet adagolt az édes-nyúlós-ragadós sziruphoz.
Mindez valószínûleg legenda. A valóság ellenben az, hogy 1899. július 1-jén két chattanoogai üveggyáros, Benjamin Thomas és Joseph Whitehead állt elõ a nagy ötlettel: árulják palackozva a szóda- vagy ásványvízzel higított alapanyagot. Ezen a napon kötött szerzõdést Chandler és a két üveggyáros üzletember. Az üdítõital neve azóta is Coca-Cola.
Kezdetben 5 centért mérték a még keverendõ pohárnyi (2 dl) italt és a századfordulón is mindössze 10 centért árusították palackonként. Hát igen, azok a boldog békeidõk!
A Cola történetében nagy pereskedésre is sor került. A Coca-Cola Corporation beperelte Pepsi nevû versenytársát, amiért állítólag az ellopta volna a "Cola" védett márkanevet. Csakhogy a sokmilliós kártérítési per felvonultatott igazságügyi szakértõi (valószínûleg nem 10 cent ellenében) eskü alatt vallották, hogy nemcsak a "coca" közkeletû növénynév (a cserje rendszertani neve Erythroxylon coca), hanem a "cola" is az (Cola nitida). És ezzel végül is a Pepsi-cég megúszta kártérítés nélkül.
Késõbb, a II. világháború idején a föld sok részén harcoló amerikai katonákat a Coca-Cola (már Company) ingyen látta el Colával. Természetesen ez óriási reklámot jelentett a cégnek Európában, Ázsiában és a világ többi részén is. A háború utáni idõkben a cég elkezdett terjeszkedni és palackozó üzemeket alapított elsõsorban Nyugat-Európában és Dél-Amerikában, de a világ sok más országában is.
Manapság a két híres colagyártó cég a világ vezetõ üdítõital gyártóivá nõtték ki magukat és egymással versenyezve újabb és újabb különleges ízekkel próbálják meghódítani a fogyasztókat. Ma már a Cola cukormentes (light, max, diet) változatban és többféle ízben is kapható, de a legkedveltebb még mindig az eredeti, hagyományos, ízesítés nélküli változat.
Változatai pl.:
cherry (cseresznye ízû)
vanilla (vanília ízû)
twist (citrom ízû)
