rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Mi is az a Martini?

  • Egy koktél neve? Vagy éppen egy ital, sõt esetleg egy italcsalád neve? Talán, egy cég neve? A válasz igen egyszerû: mindegyikre igen. Valóban a Martini ezt mind jelenti. De mindezek mellett, elsõsorban a könnyed, felszabadult, de mégis elegáns és kifinomult mediterrán érzést, életstílust jelképezi. Ha egy bárban vagy étteremben Martinit rendelünk, különbözõ dolgokat kaphatunk. Mindenképpen ital lesz persze, de Amerikában koktél, Európában inkább vermut. Mindkettõ jogos, hiszen a tengerentúlon a Martini elsõsorban koktélként ismert, mely eredetileg gin és vermut jeges keveréke volt olajbogyóval megbolondítva.

    kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

    A vermut természetesen lehet benne Martini is, és valóban sokszor az is. Tény, hogy a Martini az italvilág egyik legismertebb neve, és egyben a világ legnagyobb, legismertebb vermutgyártója, márkája. Hazájában, Európában pedig úgy természetes, hogy vermutként ismerik, hiszen a vermut nem más, mint fûszerezett bor, mely már az ókorban – akkor még „vinum Hippocratum” néven – híres volt gyógyító, frissítõ hatásáról.

    A vermut készítésének legfontosabb alapanyaga a fehérbor, mely általában semleges ízû, és így a hozzáadott fûszerek tulajdonságai jobban érvényesülnek. A vermutokhoz átlagosan 60-80 féle gyógy- és fûszernövényt kevernek, melyek között legfontosabb az ürömfû. Ez utóbbi adja egyúttal a vermut nevét is. A receptek pontos összetétele és azok aránya azonban vermutfajtánként változik, és szigorúan õrzött, adatok. A Martini vermutok titkai immár egy évszázada a gróf Rossi di Montelera család birtokában vannak.

    A mai Martini cég elõdje, a vermut-ipar virágzó korszakában, az 1840-es években jött létre, mely késõbb „Martini, Sola & Cia” név alatt mûködött tovább, majd Martini & Rossi néven vált világhírûvé. 1865-tõl vermutjai már nemzetközi megmérettetéseken is rangos díjakat nyertek, mégpedig sorozatban annyit, hogy képük a címkékre fel sem fért. Hivatalos szállítói lettek a bajor, az olasz, a spanyol, a portugál, és az angol királyi háznak valamint a japán császári udvarnak is. A ma is érvényes, világszerte ismert vörös Martini logót, az 1920-as években vezették be, mely azóta is büszkén hirdeti a megalkuvás nélküli könnyed eleganciát.

    De a vermutot és a Martinit nemcsak a történelme, hagyományai, és nagy népszerûsége miatt szerethetjük. Egyszerûen az íze miatt is, hiszen kellemesen fanyar, kissé kesernyés, illetve édes-keserû italcsalád.

    A harmonikus aromájú, legfanyarabb Martini Extra Dry változatot például hagyományosan olíva bogyóval, az édeskés, kissé vaníliás Martini Bianco-t citromszelettel, a legintenzívebb ízû, édes-keserû Martini Rosso-t pedig narancs szelettel isszák szerte a világon. A tradicionális fogyasztás mellett nem kevésbé fontos, hogy a vermutok finom aromái rendkívül jól illeszkednek szinte bármilyen más italhoz, üdítõhöz, gyümölcsléhez, így hatalmas a választék az elmúlt évszázadok során velük készült klasszikus koktélokból és long drink-ekbõl. De a másfél évszázados – és ebben a kategóriában folyamatosan (nyilván nem véletlenül) világelsõ – Martini cég italaival érdemes további – és egyre több – frissen megjelent, divatos új italkompozíciót is kipróbálni, hiszen a bartenderek fantáziája és a vendégek kíváncsisága szinte korlátlan...

    Koktélok Vermuttal

    A vermut szó eredetét Németországban kell keresnünk, hiszen a német nyelvben a wermut annyit tesz: üröm, ürömfû, amely a fenti italkategória fontos alapanyaga is egyben. A vermutok - leegyszerûsítve a kérdést – tulajdonképpen különféle növényi részekkel ízesített és alkohollal erõsített borok. Az alapgondolat - a borok fûszerezése több ezer esztendõs múltra tekint vissza, de a vermut kifejlesztése a tizennyolcadik századig váratott magára. A német hagyományhoz ragaszkodva a névadó ürömfû használata elsõsorban a növény (artemisia absinthium) virágára vonatkozik a vermut készítésekor, ellentétben a híres-hírhedt abszinttal, ahol ugyanezen növény leveleit használják fel az ital gyártásánál. A növényi részek jótékony hatását ismerve és kihasználva elsõsorban az ital orvosság jellege vált nyilvánvalóvá. A felfedezés ténye törvényszerûen eljutott Itáliába- és a Dél-Francia részekre, ahol a helyi borászok és kereskedõk a recepteket továbbfejlesztették, és napjainkra világsikerre vitték. Ennek a sikernek az egyik sarokköve a szigorúan õrzött titkos recept, amely generációk alatt érte el az egyes márkákra jellemzõ sajátságos ízvilágot. Az olaszokat az elsõ idõkben a Cinzano és Carpano márkák képviselték majd a napjainkra szinte önálló kategóriaként mûködõ Martini vált világhírûvé. A különbség a fenti italok között természetesen az alapbor fajtája és kezelése, illetve fûszerezéshez használt izgalmas növényi alkotók közt található, amelyek összességében igen befolyásolják majd az elkészült ital jellegét és felhasználhatóságát.

    Miért macerálják a vermutot?

    A kifejezést a mindennapokban teljesen más vonatkozásban szoktuk használni, de a szesziparban járatos olvasóink tudják, hogy a növényi részek alkoholos italban történõ áztatását, kivonatolását jelenti. Az alkoholos ital pedig az általában helyi alapbor és finomszesz vagy valamilyen nemes párlat elegyét jelenti. Az elsõ recepteknél elõszeretettel használtak édesítést is, hogy így tegyék vonzóbbá az italkreációt, de a koktélos berkekben inkább a száraz, édesítés nélküli változatok hódítanak.

    Milyen a francia vermut?

    Hazánkba tudomásunk szerint nemigen kapható, de szakmailag igen fontos változata a vermutoknak a francia változata, melyet a legismertebb Noilly Prat márka képvisel a leginkább. A Marseille környékén készülõ italkülönlegesség egyedi jellege az alapbor hosszantartó hordós érlelésének-, majd a kész ital kültéri hordós pihentetésének köszönhetõen sajátságos markáns jegyekkel ír.

    Melyek a legismertebb vermutfajták?

    A legtradicionálisabb a Rosso – a vörös változat mely édes és erõsen fûszeres
    A legférfiasabb és a koktélokhoz leginkább ajánlható a Dry vagy Extra Dry – amely fehér és kellemesen száraz, fûszeres jellegû A legbehízelgõbb (fõleg hölgyeknek ajánlható) pedig a Bianco – a fehér és édes változat.

    Meddig áll el a felbontott vermut?

    Eme kérdés inkább elméleti jellegû, hiszen megannyi alkalom található az ital kultúrált fogyasztására. Az édesített változatok hûtõben akár egy évig is eltarthatóak, míg a száraz, fehér változat fél évig bírja hûtõszekrény bezártságát.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Tej alapú hűsítő italok

    Tej alapú hűsítő italokA hőségben fontos a megfelelő folyadékbevitel, de a víz és ásványvíz fogyasztása egy idő után unalmas lehet, ilyenkor érdemes például a tejre gondolni, amely ugyanúgy oltja a szomjat, mint a víz, ráadásul shake, turmix formában számos módon és változatban fogyasztható. Mindemellett pedig a tej tele van magas minőségű fehérjével, vitaminnal és kalciummal. Elektrolittartalmával pótolja az izzadással elveszített sómennyiséget, és folyadékmegtartó képességünk is sokkal tartósabb lesz tőle. Olyan fehérjéket tartalmaz, amelyek más italokban egyáltalán nem találhatóak.

  • Valentin-napi koktélötletek

    Valentin-napi koktélötletekCosmopolitan:
    - 2 rész vodka
    - 1 rész triple sec
    - 1 rész limelé
    - Áfonyalé
    Csokis Martini:
    - 2 rész vodka
    - 1 rész csokoládélikőr

  • Hazafias kvász verseng a nyugati üdítõkkel Oroszországban

    Moszkva - Kezdi visszahódítani egykorvolt népszerûségét az oroszok hagyományos üdítõitala, a kvász, amely a hazai piac egyre nagyobb szeletét hasítja ki.

    A hagyományosan természetes erjesztéssel, szárított vagy pirított búza-, rozs- vagy árpakenyérbõl élesztõ hozzáadásával készülõ, cukorral és esetleg gyümölcsökkel, mazsolával, bogyókkal vagy nyírfagyantával ízesített kvász õsidõk óta az egyik legnépszerûbb alkoholmentes vagy legföljebb csekély - 1-1,5 százalékos - alkoholtartalmú ital Oroszországban.

  • A Gin és a koktélok

    Ha nagyon leegyszerûsítjük a dolgokat, akkor azt mondhatjuk, hogy a vodkához hasonlóan a gin is egyfajta gabonapárlat, csak az utóbbi borókával van ízesítve. A gin történelme is a középkorban gyökerezik, és valahol Itáliában kell az eredetét kutatnunk, ahol a XII. századi szerzetesek felfedezték az alkoholba áztatott boróka jótékony hatását. Erre a tapasztalatra építették például a pestis elleni védekezés hatásosnak hitt elixirjét, amely borókával és borpárlattal készült. A mai gin elõfutára viszont németalföldi Leydeni egyetem professzora, Dr Sylvius nevéhez köthetõ, aki gabonapárlatot használt a boróka kivonatolásához.

  • Az angol vodka a világ legjobbja

    Egy angol vodka a legjobb a világon, noha a vodka elsõsorban Oroszországban és Lengyelországban hagyományos ital. A Herefordshire grófságban készülõ Chase vodkát egy San Franciscóban tartott versenyen egyhangúlag választotta meg 249 közül a legjobbnak az italokat vakon kóstoló bíráló bizottság 30 tagja.

    A versenyben számos orosz és lengyel vodkafajta is indult; ezek részben hatalmas vállalatok készítményei, amelyeket a hagyományoknak megfelelõen búzából vagy rozsból párolnak.

  • Házi frissítők

    Házi frissítőkA nyári melegben három literre növekszik napi folyadékigényünk. Az édes-szénsavas üdítők helyett keverj alkohol- és cukormentes, egykettőre elkészülő, finom nyári koktélt! A kánikulában felüdülés lesz ezeket kortyolgatnod úgy, hogy a kalóriákkal sem kell törődnöd. Egy kis kreativitással otthon is készíthetünk finom, látványos és hűsítő italokat magunknak vagy vendégeinknek. Néhány otthon található zöldség, gyümölcs egy kis citrom, néhány jégkocka és már készen is vannak a hűsítő és kalóriamentes házi koktélok.

  • Külön vonat viszi a tequila kedvelőit az ital készítésének színhelyére

    Külön vonat viszi a tequila kedvelőit az ital készítésének színhelyéreKülönleges gőzmozdonyos vonattal viszi gyárába az El Jimador tequila az ital készítése iránt érdeklődő látogatókat Mexikóban. A tequila kedvelői mostantól a guadalajarai Casa Herradura-t is meglátogathatják, itt készítik ugyanis a hazánkban is népszerű el Jimador tequilát, sőt az üzemet nemrégiben a világ leginkább látogatásra érdemes lepárlói közé választották. A 100 százalék kék agave-ből készült el Jimador tequila a guadalajarai Casa Herradurában születik. A helyszínre a Tequila Expresszel juthatnak el az érdeklődők.

  • Tej alapú frissítők

    Tej alapú frissítőkKánikulai estéken aztán nyomulhatnak a tej alapú koktélok. Legelőbb a puffok, amelyek tej, valamilyen szeszes ital és szóda vagy ásványvíz keverékei, jégkockákkal shakerben összerázva. Szintén sok törtjéggel készülnek a frappék. Itt a tejhez feltétlen valamilyen likőr társul, jöhet erős fekete kávé, vanília fagylalt vagy gyümölcslé, esetleg tojás. A klasszikus koktéloknál fő szabály, hogy minimális jeget használjunk, inkább a tejet hűtsük le alaposan. Az adalékanyagokat mixeljük össze, tegyük hosszú pohárba és folyamatosan kevergetve töltsük fel jéghideg tejjel.

  • Értékes borok szuperbiztos svájci széfben

    Földrengésálló falak, biztonsági kamerák, kódok és duplakulcsos hozzáférés - mindez talán kissé túlzásnak tûnik néhány palack bor biztonságba helyezésére, de a Genf szívében található Au Boheur du Vin tárolóiban õrzött palackok tulajdonosainak legalább könnyû az álma. A borok szerelmesei számára egy genfi magánbank alatt rendezték be ezt a különleges raktárt, amely ma Svájc legbiztonságosabb bortárolójának számít.A "borszéfet" az 1988-ban a bank alatt a dolgozók számára kialakított atombiztos óvóhelybõl alakították át, és jelenleg 137 ügyfél 37 ezer palacknyi kincsét õrzi.

  • Sörfogyasztási szokások Magyarországon

    Sörös a magyar lakosság! A csapolt sör fogyasztására a pubok és a kocsmák a legnépszerûbb helyszínek, míg a sorban következõ fesztiválok 18 százalékot reprezentálnak.

    Kiderült, hogy az online kérdõívet kitöltõk 26 százaléka hetente többször fogyaszt sört, 17 százalék hetente egyszer, 21 százalék pedig havonta 2-3 alkalommal. A válaszadók 8 százaléka havonta egyszer, 10 százalék 2-3 havonta, 18 százalék pedig változó idõközönként iszik sört valamilyen formában.

  • 3 millió forintos koktél az új rekorder

    3 millió forintos koktél az új rekorderÚj rekord született a legdrágább koktélok kategóriájában. Egy ausztrál mixer állította fel a Winston nevű itallal, ami közel 13.000 dollárba, azaz majdnem 3 millió forintba kerül. A Sir Winston Churchillről elnevezett italt az 1858-as Croizet Cognac teszi ilyen csillagászati árúvá, lévén e nedűből egy üveg 157.000 dollár (35 millió forint). Természetesen nem hiányozhatnak belőle a további különleges összetevők, így Angostura, Grand Marnier kvintesszencia és Chartreuse likőr. Az 1858-as Croizet jelenleg is Guinness-rekorder konyak az árat illetően.

  • Otthon is készíthetünk jégkását

    Otthon is készíthetünk jégkásátNagyon egyszerűen, kevés hozzávalóból kiváló édességet készíthetünk mi magunk, ráadásul saját ízlésünknek megfelelően. Használhatunk a jégkása elkészítéséhez gyümölcslevet vagy gyümölcsöt is. Ebben az esetben gyümölcsöt használunk, melyet pépesítünk, apróra zúzunk stb, ki hogyan szereti. Lehet ezt csak egy gyümölcsből készíteni, de akár többféle gyümölcsből is. A további teendőn, hogy vízzel és cukorral vegyítjük, majd félóránként megkeverjük/összerázzuk, hogy kásássá fagyjon. És már fogyaszthatjuk is a hűsítő finomságot.

  • Véres Mária itala: 75 éves a Bloody Mary koktél

    New York - Hetvenöt éve, 1933-ban keverték az elsõ Bloody Mary koktélt.

    Az ital New Yorkban született, alkotója a hagyomány szerint egy francia származású kocsmáros. Legfõbb összetevõi a vodka, a paradicsomlé, a tabasco paprikaszósz és a worcestershire szósz.

    A koktél születési neve Red Snapper. Mai elnevezését valószínûleg I. Mária XVI. századi angol uralkodóról kapta, aki különös kegyetlenséggel próbálta helyreállítani a katolikus egyház uralmát országában, és a Véres Mária (Bloody Mary) gúnynevet ragasztották rá.

  • Tudnivaló koktélokról

    Mekkora egy koktél? – Egy-egy koktél adagonként rendszerint legfeljebb 6 cl alkoholt tartalmaz. Ahol a receptek felöntésrõl beszélnek, ott ízlés dolga, hogy ki mennyi higítót (például szódát vagy gyömbért) használ, de nem szokás 20-25 cl-nél hosszabb italokat keverni. Van forrás, amely szerint az összetevõk számát is illik korlátozni, s eszerint ötnél több különbözõ alkotóelem használata már erõs túlzásnak számít.

    Keveredési idõ – Az összerázás, illetve a keverés idejét úgy kell megválasztani, hogy a vegyülés teljes legyen, az ital jól lehüljön, de mégse higítsa fel az olvadó jég.

  • Dinnyekoktél friss mentával és karamellszósszal rétegzett citromszorbet

    A fagylalt és a dinnye a legkedveltebb nyári hûsítõk. A mesterszakácsok azonban nem elégednek meg csupán azzal, hogy néhány gombóc fagyit vagy pár szelet dinnyét ajánljanak desszertnek - elõbb kissé "megbolondítják" e klasszikus nyári finomságokat, Úgy, ahogyan azt az egyik budapesti ötcsillagos szálloda séfje tette.

    A fagylalt mellett divatba jött ismét a gyümölcssörbet, amelyben nincs tej és ezért tejérzékenyek is fogyaszthatják.

  • A másnaposság (sör, bor, pálinka, stb pajzán vedelése után)

    Az alkohol különleges anyag. Fogyasztása okozhat élvezetet, de ugyanakkor szenvedést is: káros hatást gyakorolhat az egészségre, a családi életre, a munkára. A kérdés tehát az, hogy megtaláljuk-e az egyensúlyt, és hallgatunk-e józan eszünkre? Fontos, hogy ismerjük az alkohol hatásait.

    A sör, a bor, a pálinka, a likõrök és az egyéb alkoholos italok különböznek az alkoholtartalom tekintetében. Mégis bármelyikbõl iszunk egy-egy pohárral, az többé-kevésbé ugyanannyi tiszta alkoholt tartalmaz. Ennek az az oka, hogy az italok poharainak tervezésekor gondoltak erre.

  • Egészségesebb a könnyû bor

    A mérsékelt alkoholfogyasztás jót tesz a szívnek, de ha kisebb alkoholtartalmú bort iszunk, akkor a rosszindulatú daganatok kockázatát is csökkenthetjük. A könnyû borok jótékony hatásáról a World Cancer Research Fund (WCRF) legújabb közleménye számol be. Évek óta több tudományos vizsgálat igazolta, hogy a rendszeres, de csupán fõétkezésekhez fogyasztott, egy-egy pohár bor csökkenti a szívinfarktus kockázatát. Más vizsglati adatok viszont azt bizonyították, hogy az alkohol többféle rosszindulatú daganat esélyét fokozza.

  • Nem koktél, de pálinka

    a koktél jobb, de a pálinka se kutyaHonnan származik a magyar pálinka?
    A kérdés pontosan úgy hangzik, hogy honnan érkezett a Kárpát-medencébe a desztilláció tudománya, kitõl tanultuk meg ezt a tevékenységet. Három elmélet létezik:

    1. Keletrõl: A õskori magyarok a honfoglalás idején hozhatták a pálinkafõzés tudományát a Kárpát-medencébe. Vannak régészeti emlékek is, melyek alátámasztják, hogy a közép-ázsiai népek készítettetek kumiszból, erjesztett lótejbõl desztillátumot faedényekben.

  • Egy bor illata

    A bor illata legalább olyan univerzumot jelent, mint azok az élmények, melyeket egy szép bor a szánkban vált ki. Azonban ha szaglászni akarjuk a bort - és miért ne akarnánk - elõször is egy megfelelõ pohárra van szükség. Ahogy a szemrevételezéskor ezt már kikötöttük. Egy jó bornak talpas pohár kell, nem is akármilyen. És miért innánk rossz borokat? Ahhoz aztán tényleg túl rövid az élet. Ne szagolgassuk hosszan a bort. Az orrunk úgysem bírja. Mármint túl sokáig érzékelni az illatokat. Hamar kifárad. Szippantsunk bele párszor jó mélyen a pohárba, majd várjunk legalább fél percet.

  • 50 millió buborék egy üveg pezsgőben

    50 millió buborék egy üveg pezsgőbenIgen, nem tévedés kb. ennyire becsülik a pezsgőben lévő buborékok számát. Érdekesség, hogy a pezsgő – amit manapság előszeretettel fogyasztunk különféle ünnepi eseményeken – annak idején „selejtnek” számított. Selejt volt azért, mert tulajdonképpen nem más, mint szénsavas bor. Párizstól nem messze Reims városánál elterülő lankás, békés tájon – ahol a francia királyok tucatjait koronázták meg – még mindig áll a templom, ahol ezt a különleges borféleséget “feltalálták”. Az emberiség szerencséjére ugyanis itt munkálkodott valamikor Dom Pierre Pérignon.

kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%