rss

  • Mi is az a Martini?

  • Egy koktél neve? Vagy éppen egy ital, sõt esetleg egy italcsalád neve? Talán, egy cég neve? A válasz igen egyszerû: mindegyikre igen. Valóban a Martini ezt mind jelenti. De mindezek mellett, elsõsorban a könnyed, felszabadult, de mégis elegáns és kifinomult mediterrán érzést, életstílust jelképezi. Ha egy bárban vagy étteremben Martinit rendelünk, különbözõ dolgokat kaphatunk. Mindenképpen ital lesz persze, de Amerikában koktél, Európában inkább vermut. Mindkettõ jogos, hiszen a tengerentúlon a Martini elsõsorban koktélként ismert, mely eredetileg gin és vermut jeges keveréke volt olajbogyóval megbolondítva.

    A vermut természetesen lehet benne Martini is, és valóban sokszor az is. Tény, hogy a Martini az italvilág egyik legismertebb neve, és egyben a világ legnagyobb, legismertebb vermutgyártója, márkája. Hazájában, Európában pedig úgy természetes, hogy vermutként ismerik, hiszen a vermut nem más, mint fûszerezett bor, mely már az ókorban – akkor még „vinum Hippocratum” néven – híres volt gyógyító, frissítõ hatásáról.

    A vermut készítésének legfontosabb alapanyaga a fehérbor, mely általában semleges ízû, és így a hozzáadott fûszerek tulajdonságai jobban érvényesülnek. A vermutokhoz átlagosan 60-80 féle gyógy- és fûszernövényt kevernek, melyek között legfontosabb az ürömfû. Ez utóbbi adja egyúttal a vermut nevét is. A receptek pontos összetétele és azok aránya azonban vermutfajtánként változik, és szigorúan õrzött, adatok. A Martini vermutok titkai immár egy évszázada a gróf Rossi di Montelera család birtokában vannak.

    A mai Martini cég elõdje, a vermut-ipar virágzó korszakában, az 1840-es években jött létre, mely késõbb „Martini, Sola & Cia” név alatt mûködött tovább, majd Martini & Rossi néven vált világhírûvé. 1865-tõl vermutjai már nemzetközi megmérettetéseken is rangos díjakat nyertek, mégpedig sorozatban annyit, hogy képük a címkékre fel sem fért. Hivatalos szállítói lettek a bajor, az olasz, a spanyol, a portugál, és az angol királyi háznak valamint a japán császári udvarnak is. A ma is érvényes, világszerte ismert vörös Martini logót, az 1920-as években vezették be, mely azóta is büszkén hirdeti a megalkuvás nélküli könnyed eleganciát.

    De a vermutot és a Martinit nemcsak a történelme, hagyományai, és nagy népszerûsége miatt szerethetjük. Egyszerûen az íze miatt is, hiszen kellemesen fanyar, kissé kesernyés, illetve édes-keserû italcsalád.

    A harmonikus aromájú, legfanyarabb Martini Extra Dry változatot például hagyományosan olíva bogyóval, az édeskés, kissé vaníliás Martini Bianco-t citromszelettel, a legintenzívebb ízû, édes-keserû Martini Rosso-t pedig narancs szelettel isszák szerte a világon. A tradicionális fogyasztás mellett nem kevésbé fontos, hogy a vermutok finom aromái rendkívül jól illeszkednek szinte bármilyen más italhoz, üdítõhöz, gyümölcsléhez, így hatalmas a választék az elmúlt évszázadok során velük készült klasszikus koktélokból és long drink-ekbõl. De a másfél évszázados – és ebben a kategóriában folyamatosan (nyilván nem véletlenül) világelsõ – Martini cég italaival érdemes további – és egyre több – frissen megjelent, divatos új italkompozíciót is kipróbálni, hiszen a bartenderek fantáziája és a vendégek kíváncsisága szinte korlátlan...

    Koktélok Vermuttal

    A vermut szó eredetét Németországban kell keresnünk, hiszen a német nyelvben a wermut annyit tesz: üröm, ürömfû, amely a fenti italkategória fontos alapanyaga is egyben. A vermutok - leegyszerûsítve a kérdést – tulajdonképpen különféle növényi részekkel ízesített és alkohollal erõsített borok. Az alapgondolat - a borok fûszerezése több ezer esztendõs múltra tekint vissza, de a vermut kifejlesztése a tizennyolcadik századig váratott magára. A német hagyományhoz ragaszkodva a névadó ürömfû használata elsõsorban a növény (artemisia absinthium) virágára vonatkozik a vermut készítésekor, ellentétben a híres-hírhedt abszinttal, ahol ugyanezen növény leveleit használják fel az ital gyártásánál. A növényi részek jótékony hatását ismerve és kihasználva elsõsorban az ital orvosság jellege vált nyilvánvalóvá. A felfedezés ténye törvényszerûen eljutott Itáliába- és a Dél-Francia részekre, ahol a helyi borászok és kereskedõk a recepteket továbbfejlesztették, és napjainkra világsikerre vitték. Ennek a sikernek az egyik sarokköve a szigorúan õrzött titkos recept, amely generációk alatt érte el az egyes márkákra jellemzõ sajátságos ízvilágot. Az olaszokat az elsõ idõkben a Cinzano és Carpano márkák képviselték majd a napjainkra szinte önálló kategóriaként mûködõ Martini vált világhírûvé. A különbség a fenti italok között természetesen az alapbor fajtája és kezelése, illetve fûszerezéshez használt izgalmas növényi alkotók közt található, amelyek összességében igen befolyásolják majd az elkészült ital jellegét és felhasználhatóságát.

    Miért macerálják a vermutot?

    A kifejezést a mindennapokban teljesen más vonatkozásban szoktuk használni, de a szesziparban járatos olvasóink tudják, hogy a növényi részek alkoholos italban történõ áztatását, kivonatolását jelenti. Az alkoholos ital pedig az általában helyi alapbor és finomszesz vagy valamilyen nemes párlat elegyét jelenti. Az elsõ recepteknél elõszeretettel használtak édesítést is, hogy így tegyék vonzóbbá az italkreációt, de a koktélos berkekben inkább a száraz, édesítés nélküli változatok hódítanak.

    Milyen a francia vermut?

    Hazánkba tudomásunk szerint nemigen kapható, de szakmailag igen fontos változata a vermutoknak a francia változata, melyet a legismertebb Noilly Prat márka képvisel a leginkább. A Marseille környékén készülõ italkülönlegesség egyedi jellege az alapbor hosszantartó hordós érlelésének-, majd a kész ital kültéri hordós pihentetésének köszönhetõen sajátságos markáns jegyekkel ír.

    Melyek a legismertebb vermutfajták?

    A legtradicionálisabb a Rosso – a vörös változat mely édes és erõsen fûszeres
    A legférfiasabb és a koktélokhoz leginkább ajánlható a Dry vagy Extra Dry – amely fehér és kellemesen száraz, fûszeres jellegû A legbehízelgõbb (fõleg hölgyeknek ajánlható) pedig a Bianco – a fehér és édes változat.

    Meddig áll el a felbontott vermut?

    Eme kérdés inkább elméleti jellegû, hiszen megannyi alkalom található az ital kultúrált fogyasztására. Az édesített változatok hûtõben akár egy évig is eltarthatóak, míg a száraz, fehér változat fél évig bírja hûtõszekrény bezártságát.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Naponta két pezsgõspohárnyi pezsgõ jót tesz az ereknek

    A mértékletes pezsgõzés egészséges és védi a szívet, ezt bizonyította egy brit-francia vizsgálat. A lelkes önkénteseken végzett tanulmány eredményeit a British Journal of Nutrition közölte.

    Korábbi vizsgálatok arra utaltak, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás, elsõsorban a az ebéd és vacsora kísérõjeként elfogyasztott 1-1 dl vörösbor szívvédõ hatású. A kutatások szerint a mértékletes borivóknak jobbak az életkilátásai, mint az absztinenseknek. Az angol Reading városának egyetemén Jeremy Spencer és munkatársai évek óta foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

  • Többet isznak az okosabb és képzettebb nõk

    Egy nagyszabású brit felmérés szerint az egyetemet végzett nõk csaknem kétszer olyan gyakran isznak alkoholt, mint képzetlenebb társaik. A férfiaknál is van összefüggés a képzettség és az alkoholfogyasztás között, csak ott sokkal kisebb a különbség a képzettek és a képzetlenek fogyasztása között.

    A felmérést a Londoni közgazdasági egyetem végezte. Sok ezer olyan férfi és nõ életét követték nyomon, akik mind 1970-ben születtek, ugyanazon a héten.

  • Maraschino és a Luxardo cég

    Maraschino

    Dalmáciai cseresznyébõl készített vízszínû likõrök elnevezése. A gyümölcs õshazája és klasszikus termõterülete a dalmáciai tengerpart, azon belül a Makarskai-öböl. Így aztán a fajta neve, mármint horvátul: makarska. Olaszul viszont marasca. A belõle készült ital pedig a maraschino.

    Az egyik legszélesebb körben felhasznált italféle, használják cukrászok, hidegkonyhák, szakácsok és nem utolsósorban igen sok koktélféle alap vagy ízesítõanyaga. Önmagában ritkán fogyasztják, ha mégis, hidegen vagy sok jéggel kell felszolgálni.

  • Az Abszint és a koktélok

    Mi is az abszint? Az abszint egy rendkívül magas (50%-nál több) alkoholtartalmú ital, mely növényi kivonatokból, fõleg fehér ürömbõl, ánizsból, édesköménybõl készül, de tartalmaz még citromfût, méhfût, izsópot és angyalgyökeret is. Színe a klorofill jelenlétének köszönhetõen smaragdzöld, íze pedig kesernyés. Ebbõl kifolyólag vízzel hígítva és cukor hozzáadásával fogyasztják. Vízzel keverve az abszint opálos fehér-zöld színûvé válik. Ez az italban található illóolajok, fõleg az ánizsolaj nagyon rossz vízoldhatóságával magyarázható, melyek a hígítás során kicsapódnak az oldatból. Ezt a színváltozást hívja a szaknyelv Louche-hatásnak.

  • A Tequila

    A tequila õsét már a Krisztus elõtti harmadik évszázadban ismerték és fogyasztották az aztékok. De igazi párlat csak a Cortes-i hadjáratok után készült, amikor az európaiak rájöttek, hogy az indiánok által fogyasztott, agavéból készített mézédes „pulque” tökéletesen alkalmas a lepárlásra. Készítését szigorú törvény szabályozza és ennek megfelelõen csak Mexikó bizonyos területein -melynek központja Jalisco tartomány- készülhet párlat tequila néven. Az alapanyag a kék agavé feldolgozása a levelek levágásával és az így kapott ananászra emlékeztetõ „képzõdmény” fõzésével kezdõdik.

  • Sherry

    A sherry fogalom

    Típusai és készítési eljárásai között legalább olyan nagy feladat kiigazodni, mint amilyen nehéz dolga van a külföldieknek a mi tokaji borspecialitásaink esetében.

    A sherry és a vidék, ahol készítik, egészen egyedi világ. Kell és tanulságos ismernie a magyar borbarátnak ezt az italt, amely Európa másik szegletébõl vívta ki magának a világhírnevet.

  • Több alkoholt fogyasztanak Európában, mint a világ többi részén

    Sehol a világon nem fogyasztanak annyi alkoholt, mint Európában, holott az összesített mennyiség az 1970-es évekhez képest jelentõsen csökkent - jelentették ki az Osztrák Táplálkozástudományi Szövetség (VEÖ) bécsi ülésén.

    Cees Goos, az Európa Bizottság, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ kábítószer-ellenes és bûnügyi hivatalának (UNODC) közegészségügyi szakértõje szerint bár az alkoholnak számos negatív hatása van az egészségre, mégis fontos kulturális és szociális faktor Európában.

  • Sárgadinnye, görögdinnye

    Sárgadinnye: az indiai vagy közép-ázsiai eredetû sárgadinnyét a feltevések szerint maguk az ôsmagyarok hozták be a Kárpát-medencébe. Mindenesetre a dinnyetermesztésünk igen nagy múltra tekint vissza. A sárgadinnye melegigényes növény, a világon bárhol termeszthetô, ahol legalábbis a nyarak melegek. A lédús, édes sárgadinnye igazán nem az a gyümölcs, amelyrôl azt gondolnánk, hogy különösebben egészséges volna. Azonban magas cukortartalma mellett, mely édességét biztosítja, igen jelentôs a gyümölcsben található E- és C-vitamin, valamint béta-karotin.

  • Macskaürülékből készül a világ legdrágább kávéja

    Macskaürülékből készül a világ legdrágább kávéjaA reggeli ébredés után legtöbbeknek nélkülözhetetlen a kávé, bármilyen formában. A fekete ital szerelmeseinek itt egy kis érdekesség. Tudta, hogy a világ legdrágább kávéját ürülékből készítik? Az indiai kávékülönlegesség, a Kopi Luwak, vagyis a civetmacska ürülékéből készült kávé igazi luxus, hiszen kevesebb, mint 500 gramm 600 amerikai dollárba (kb.: 140,000 ft) kerül. A macska-mosómedve szerű élőlény Ázsiában őshonos. A civetmacska rettentő finnyás fajta, nem eszik meg minden szemetet. A fő táplálékforrása, meglepő módon a kávébab.

  • Tudnivaló koktélokról

    Mekkora egy koktél? – Egy-egy koktél adagonként rendszerint legfeljebb 6 cl alkoholt tartalmaz. Ahol a receptek felöntésrõl beszélnek, ott ízlés dolga, hogy ki mennyi higítót (például szódát vagy gyömbért) használ, de nem szokás 20-25 cl-nél hosszabb italokat keverni. Van forrás, amely szerint az összetevõk számát is illik korlátozni, s eszerint ötnél több különbözõ alkotóelem használata már erõs túlzásnak számít.

    Keveredési idõ – Az összerázás, illetve a keverés idejét úgy kell megválasztani, hogy a vegyülés teljes legyen, az ital jól lehüljön, de mégse higítsa fel az olvadó jég.

  • Forró italok a hűvös napokra

    Forró italok a hűvös napokra Télen sem kell lemondanunk kedvenc italunkról, legfeljebb annak hőmérsékletét célszerű az időjáráshoz igazítanunk. Így válthatja fel a nyári jeges teát a forró tea, a koktélt a grog (forró fűszeres rumos ital), a hosszúlépést pedig a forralt bor, sőt tőlünk északabbra a sört is szokás melegítve, mézzel inni. A forró téli italok felgyorsítják a véráramot, ezért érezzük úgy, hogy melegség önt el bennünket. A fagyoskodó, télen is szabadban dolgozó emberek rájöttek, hogy a meleg és az alkoholos italok kombinációjával vészelhető át legkönnyebben a hideg.

  • Disney koktélok

    Disney koktélokHa te is szeretted vagy még most is szereted a Disney hősöket, nem kell pusztán a filmekre korlátozni rajongásodat. Egy Codynak nevezett fickónak köszönhetően már ital formájában is élvezheted őket. No, ne kölyökpezsgőre gondoljatok – még csak az kéne -, sokkal inkább igazi, finom, kényeztető, és becsapósan fejbekólintós koktélokat tessék elképzelni! Cody az egyes koktélok megalkotása során igyekezett az adott Disney főhős személyiségét megragadni, és a szánkba adni, ráadásul még az alapanyagokat is elárulja minden egyes koktélnál.

  • Kevés alkoholt tartalmazó frissítõk meleg nyári napokra: a fröccs remek kánikula ellen

    Kevés alkoholt tartalmazó frissítõk meleg nyári napokra: a fröccs remek kánikula ellenA fröccsöt leginkább félliteres méretekben gondolkozzunk, és max 2-3 deci borral. Legjobb a kisházmester (4 dl szóda, 1 dl bor) a viceházmester (3 dl szóda, 2 dl bor) és a házmester (2 dl szóda, 3 dl bor), mégpedig valami jó könnyed reduktív fehérből vagy rozéból, este pedig sillerből. Nem bűn jégkockával inni, sőt. Itt egyébként bővebben minden le van írva. Nagy melegben kerüljük a tömény alkoholokat, mert fejreállás lehet a vége: a melegben egyébként is kitágult ereink az alkoholtól még jobban kitágulnak, ami hosszabb távon a szervezetünk összeomlásához vezethet!

  • Dinnyekoktél friss mentával és karamellszósszal rétegzett citromszorbet

    A fagylalt és a dinnye a legkedveltebb nyári hûsítõk. A mesterszakácsok azonban nem elégednek meg csupán azzal, hogy néhány gombóc fagyit vagy pár szelet dinnyét ajánljanak desszertnek - elõbb kissé "megbolondítják" e klasszikus nyári finomságokat, Úgy, ahogyan azt az egyik budapesti ötcsillagos szálloda séfje tette.

    A fagylalt mellett divatba jött ismét a gyümölcssörbet, amelyben nincs tej és ezért tejérzékenyek is fogyaszthatják.

  • A Gin és a koktélok

    Ha nagyon leegyszerûsítjük a dolgokat, akkor azt mondhatjuk, hogy a vodkához hasonlóan a gin is egyfajta gabonapárlat, csak az utóbbi borókával van ízesítve. A gin történelme is a középkorban gyökerezik, és valahol Itáliában kell az eredetét kutatnunk, ahol a XII. századi szerzetesek felfedezték az alkoholba áztatott boróka jótékony hatását. Erre a tapasztalatra építették például a pestis elleni védekezés hatásosnak hitt elixirjét, amely borókával és borpárlattal készült. A mai gin elõfutára viszont németalföldi Leydeni egyetem professzora, Dr Sylvius nevéhez köthetõ, aki gabonapárlatot használt a boróka kivonatolásához.

  • Chartreuse

    Származás:
    A Chartreuset-t 1605 óta fõzi egy eredetileg Grenoble melletti szerzetesrend. 1907-ben a rendet kitiltották Franciaországból, így a titkos ital receptje átkerült Spanyolországba, Tarragona városába, ahol ma is gyártják.

    Érdekesség:

    A Chartreuse születésétõl fogva a világ legtöbbféle gyógynövényét tartalmazó gyomorkeserûje.

  • Menta (mentha)

    Sok ismert mentafaj közül leggyakrabban a borsmentát és a fodormentát használjuk. Koktélokhoz elsôsorban a fodormenta az ideális.

    Otthoni állandó utánpótlásra célszerû nevelni ezt a 40-50 centi magasra is megnövô évelô növényt. Földbeli hajtásrendszere van, mellyel gyorsan terjed. Ha nagyobb cserépben vagy valamilyen edényben neveljük, megtakaríthatjuk a féktelen terjedésével kapcsolatos, esetenként hiábavaló munkát. Élettanilag frissítô, görcsoldó hatása van, amit a gyógyszerészet ki is használ, mentaolaj vagy mentol formájában.

  • Lime a zöld citrom

    A zöldcitrom a citrom közeli rokona, ôshazája az indomaláj térség, ma a melegebb szubtrópusok és trópusok elterjedt gyümölcse. Héja zöldessárga marad éretten is, és vékonyabb, mint a sárga citromé. Savanykás-kesernyés íze miatt nagyon kedvelt gyümölcs, egy zöldcitromgerezd a limonádénak is kellemes, pikáns ízt kölcsönöz. A szárított zöldcitrom a Közel-Kelet kedvelt teája és fûszere, míg Délkelet-Ázsiában a levelét használják ételek fûszerezésére. Érett állapotban héjkezelés nélkül a gyümölcs csak néhány napig tárolható, mert vékony héja hamar kiszárad.

  • Chillipaprika

    A kis erõspaprikát az indiánok termesztették elôször Dél-Amerikában, viszont a legnagyobb mennyiségben Indiában fogyasztják, ahol az egy fôre jutó napi csilipaprika-fogyasztás 2 gramm. Ettôl függetlenül a paprikaôrlemény világszerte a legtöbbet használt fûszer. A zöld termések még éretlenek, ami nem befolyásolja a minôséget. Az érett csili általában piros, van azonban sárgára, kékesre vagy csaknem feketére beérô fajtája is. A csilipaprika erôsségi skálája a nullától a máglyatûzig terjed.

  • Három hûsítõ koktél a nyári forróságra!

    A nyári bulik és a vízparti nyaralások kihagyhatatlan kelléke a színes és ízletes koktél. A SodaStream szörpökbõl készíthetõ koktélok tárháza kimeríthetetlen, elkészítésüknek csak a fantázia szabhat határt.

    Az igazi felfrissülés!

    Szerezz be egy divatos szódagépet és néhány szörpöt, rendezzetek háziversenyt és találjátok meg az év SodaStream koktélját! Most néhány kiváló, ötletadó recepttel segítünk.