Sárgadinnye: az indiai vagy közép-ázsiai eredetû sárgadinnyét a feltevések szerint maguk az ôsmagyarok hozták be a Kárpát-medencébe. Mindenesetre a dinnyetermesztésünk igen nagy múltra tekint vissza. A sárgadinnye melegigényes növény, a világon bárhol termeszthetô, ahol legalábbis a nyarak melegek. A lédús, édes sárgadinnye igazán nem az a gyümölcs, amelyrôl azt gondolnánk, hogy különösebben egészséges volna. Azonban magas cukortartalma mellett, mely édességét biztosítja, igen jelentôs a gyümölcsben található E- és C-vitamin, valamint béta-karotin. 
Meglepô módon eleink sóval, borssal és fûszerekkel ízesítve ették, e szokásnak lehet talán késôi hozadéka a vékony sonkával elkészített elôétel.
A sárgadinnye és a koktélok
A sárgadinnyét feldaraboljuk, és a kockákat a pohár aljában egy törôfa segítségével szétzúzzuk. Ekkor illata, a friss gyümölcs íze, aromája még erôteljesebbé válik.
A sárgadinnyébôl nagyon finom turmixok is készíthetôk. Elég néhány szelet sárgadinnye, és remek, kellemes textúrájú koktélokat, shake-eket készíthetünk.
Az egész évben kapható sárgadinnyébôl egzotikus, különleges koktéldekorációkat készíthetünk. Felhasználásakor érdemes kettévágnunk a dinnyét, és a magokat kikanalaznunk, hogy a további szeleteléskor ne roncsolják a frissen vágott szeleteket.
Ha eltávolítottuk a magokat, érdemes a sárgadinnyét további vékony szeletekre, gerezdekre felvágnunk. Nem is kell feltétlenül meghámoznunk, csak a magok kivételére ügyeljünk! Könnyen ráilleszthetjük a pohár szélére félhold alakban, vagy magát a dinnyét is dekorálhatjuk: beletûzdelünk egyéb koktélgyümölcsöket, például koktélcseresznyét. Az édeskés italokhoz ajánlható nagyon jó dekorációként.
A görögdinnye
A görögdinnye ôsrégi kultúrnövényünk, Afrikából indult útjára, s ma már valamenynyi földrészen termesztik. Magas víztartalma (90-95%) és édes íze miatt kedvelt gyümölcs, bôséges fogyasztása igencsak próbára teszi, de meg is tisztítja a veséket. Nemrégiben a japánok megpróbálták piacra dobni, praktikus újításként, a kocka alakú görögdinnyét. Az üvegházban termesztett növényeknél vízzel töltött, kocka alakú üvegekben növesztették a terméseket. Valóban hasznos fejlesztés, a tárolás és szállítás során jobb a térkihasználás, nem gurul le otthon a konyhaasztalról, és a hûtôben sem foglal el nagy helyet, hiszen rápakolhatjuk a vajat meg a parizert. De mivel az emberi agy évezredek óta gömbként rögzítette és örökítette tovább a görögdinynye képét, így elsô ránézésre a kockadinnye elég hülyén néz ki. Persze a kockadinynyék elôállítása jóval többe kerül, mint gömbölyû társaiké, így nem valószínû, hogy valaha is elárasztják a világ piacait.
A görögdinnye és a koktélok
A görögdinnyét a dinnyeszezonban érdemes felhasználni a koktélkészítéshez, mert a friss, hazai dinnye a legízletesebb, legzamatosabb. Persze télvíz idején is gyakorta találkozhatunk görögdinnyével, de annak az íze és színe össze sem hasonlítható
a nyári, itthon termett görögdinnyével.
A dinnyét törôfa segítségével zúzhatjuk szét a séker vagy a pohár alján, majd erre
a gyümölcspépre építhetjük tovább a koktélunkat.
Ha dekorációnak szánjuk a dinnyét, kihasználhatjuk remek színkombinációját: sötétzöld héja, élénkpiros gyümölcshúsa és fekete vagy fehér magjai érdekes színhatással járulhatnak hozzá a koktélok amúgy is látványra épülô megjelenéséhez.
