rss

  • Sárgadinnye, görögdinnye

  • Sárgadinnye: az indiai vagy közép-ázsiai eredetû sárgadinnyét a feltevések szerint maguk az ôsmagyarok hozták be a Kárpát-medencébe. Mindenesetre a dinnyetermesztésünk igen nagy múltra tekint vissza. A sárgadinnye melegigényes növény, a világon bárhol termeszthetô, ahol legalábbis a nyarak melegek. A lédús, édes sárgadinnye igazán nem az a gyümölcs, amelyrôl azt gondolnánk, hogy különösebben egészséges volna. Azonban magas cukortartalma mellett, mely édességét biztosítja, igen jelentôs a gyümölcsben található E- és C-vitamin, valamint béta-karotin.

    Magas víztartalmának köszönhetô vesetisztító hatása, de a gyomor- és bélmûködésre is kedvezôen hat.

    Meglepô módon eleink sóval, borssal és fûszerekkel ízesítve ették, e szokásnak lehet talán késôi hozadéka a vékony sonkával elkészített elôétel.

    A sárgadinnye és a koktélok

    A sárgadinnyét feldaraboljuk, és a kockákat a pohár aljában egy törôfa segítségével szétzúzzuk. Ekkor illata, a friss gyümölcs íze, aromája még erôteljesebbé válik.
    A sárgadinnyébôl nagyon finom turmixok is készíthetôk. Elég néhány szelet sárgadinnye, és remek, kellemes textúrájú koktélokat, shake-eket készíthetünk.

    Az egész évben kapható sárgadinnyébôl egzotikus, különleges koktéldekorációkat készíthetünk. Felhasználásakor érdemes kettévágnunk a dinnyét, és a magokat kikanalaznunk, hogy a további szeleteléskor ne roncsolják a frissen vágott szeleteket.
    Ha eltávolítottuk a magokat, érdemes a sárgadinnyét további vékony szeletekre, gerezdekre felvágnunk. Nem is kell feltétlenül meghámoznunk, csak a magok kivételére ügyeljünk! Könnyen ráilleszthetjük a pohár szélére félhold alakban, vagy magát a dinnyét is dekorálhatjuk: beletûzdelünk egyéb koktélgyümölcsöket, például koktélcseresznyét. Az édeskés italokhoz ajánlható nagyon jó dekorációként.

    A görögdinnye

    A görögdinnye ôsrégi kultúrnövényünk, Afrikából indult útjára, s ma már valamenynyi földrészen termesztik. Magas víztartalma (90-95%) és édes íze miatt kedvelt gyümölcs, bôséges fogyasztása igencsak próbára teszi, de meg is tisztítja a veséket. Nemrégiben a japánok megpróbálták piacra dobni, praktikus újításként, a kocka alakú görögdinnyét. Az üvegházban termesztett növényeknél vízzel töltött, kocka alakú üvegekben növesztették a terméseket. Valóban hasznos fejlesztés, a tárolás és szállítás során jobb a térkihasználás, nem gurul le otthon a konyhaasztalról, és a hûtôben sem foglal el nagy helyet, hiszen rápakolhatjuk a vajat meg a parizert. De mivel az emberi agy évezredek óta gömbként rögzítette és örökítette tovább a görögdinynye képét, így elsô ránézésre a kockadinnye elég hülyén néz ki. Persze a kockadinynyék elôállítása jóval többe kerül, mint gömbölyû társaiké, így nem valószínû, hogy valaha is elárasztják a világ piacait.

    A görögdinnye és a koktélok

    A görögdinnyét a dinnyeszezonban érdemes felhasználni a koktélkészítéshez, mert a friss, hazai dinnye a legízletesebb, legzamatosabb. Persze télvíz idején is gyakorta találkozhatunk görögdinnyével, de annak az íze és színe össze sem hasonlítható
    a nyári, itthon termett görögdinnyével.

    A dinnyét törôfa segítségével zúzhatjuk szét a séker vagy a pohár alján, majd erre
    a gyümölcspépre építhetjük tovább a koktélunkat.

    Ha dekorációnak szánjuk a dinnyét, kihasználhatjuk remek színkombinációját: sötétzöld héja, élénkpiros gyümölcshúsa és fekete vagy fehér magjai érdekes színhatással járulhatnak hozzá a koktélok amúgy is látványra épülô megjelenéséhez.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Hűsítő alkoholmentes koktél: Virgin Mojito

    Hűsítő alkoholmentes koktél: Virgin MojitoAz alkoholmentes koktélok készítéséhez szükségünk van a szokásos koktél kellékekre, továbbá megfelelő alapanyagokra. Ügyeljünk továbbá arra is, hogy a megfelelő pohárban, és kellő díszítéssel tálaljuk a finom italokat, hiszen ez is a koktél élmény elengedhetetlen része. Díszítés lehet egy szelet a koktélhoz passzoló gyümölcs, koktélcseresznye, egy mini gyümölcsnyárs, színes szívószál, cukorperem, vagy akár valamilyen ötletes jégkocka is. Egyik legnépszerűbb alkoholmentes nyári koktélunk a Virgin Mojito.

  • Alkohol és energiaital

    Az energiaitalok aranykorát éljük. Egyre többet dolgozunk, több idõt töltünk számítógép elõtt, kevesebbet mozgunk, ebbõl kifolyólag gyakran alacsony energiaszinttel rendelkezünk.

    Az egészséges táplálkozás, vagyis a naponta fogyasztott friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával ugyan biztosíthatjuk a szervezet számára szükséges energia-, és vitalitás-utánpótlást, de bizonyos helyzetekben, néhány perc után ható energiadózisra vágyunk. Pl. vezetés közben, lankadó figyelem esetén és egy éjszakai bulikörút elõtt.

  • 16 órán keresztül készül és 3,4 millióba kerül a nem mindennapi ital

    16 órán keresztül készül és 3,4 millióba kerül a nem mindennapi italA Melbourne-i Club 23 legkülönlegesebb italát 16 óráig tart elkészíteni. Még a legfrissebb Guinness-rekordok közé is bekerült a Melbourne-i Club 23 sajátjának számító, Joel Heffernan barista jegyezte The Winston névre keresztelt koktélja, mely minden bizonnyal a világ legdrágább bárpultnál kérhető itala. A mintegy 3,4 millió forintba kerülő Winston elkészítése 16 órát vesz igénybe, művi arányokkal csokoládékörítés mellett porított szerecsendió is kerül az italba, melynek lelkét 60 milliliter eredeti 1858-as Croizet konyak adja. Winstont a világon legutóbb 2013. február 7-én rendeltek.

  • Tanulmány az energiaitalok kockázatáról

    A népszerû energiaitalok mindegyike több koffeint tartalmaz, mint egy kávé, alkohollal való kombinációjuk pedig különösen aggodalomra ad okot - állapították meg amerikai kutatók.

    Mint John Higgins kutatásvezetõ, a Texasi Egyetem munkatársa elmondta, az energiaitalok koffeintartalma 70 és 200 milligramm között van dobozonként, míg egy csésze erõs kávéban 40-tõl 150 milligramm koffein található. Még nagyobb probléma, hogy az összetevõk, így a guarana, taurin, gyógynövények, ásványi anyagok és a vitaminok egy része kölcsönhatásba léphet a koffeinnel.

  • Hűsítő fröccsök

    Hűsítő fröccsökAz italhoz először is szükségünk lesz a szirupra. Ehhez a citromfüvet vágjuk kisebb darabokra. Mozsárban, vagy kés életlen oldalával zúzzuk össze, hogy levet eresszen, és kiadja az aromáit. A hozzávalókat ez után, egy kisebb lábosban összeforraljuk, majd lassú tűzön, fedő alatt 30 percig főzzük. Hűtsük, majd szűrjük le. Ha készen vagyunk, a poharakat rakjuk tele jéggel, majd osszuk szét a cukorszirupot, és a vérnarancs dzsúszt a poharak között. Töltsük rá a bort, és egy leheletnyi szódát. Citromfűvel díszíthetjük.

  • Egyre több alkoholt fogyasztanak a csehek - ez már alkoholizmusnak számít?

    Prága - Megháromszorozódott az utóbbi 70 év alatt az alkoholfogyasztás Csehországban. Egy cseh átlagpolgár 2006-ban mintegy 10,2 liter tiszta szesznek megfelelõ alkoholt ivott meg - derül ki abból a kimutatásból, amelyet csütörtökön hoztak nyilvánosságra a cseh statisztikai hivatalban.

    A statisztikai hivatal szerint egyre többet isznak a csehek. Hét évtizede, 1936-ban az egy személyre esõ éves alkoholfogyasztás mindössze 2,2-2,3 litert tett ki. A szeszes italok között a vezetõ helyet már hagyományosan és továbbra is a sör tartja.

  • A Gin és a koktélok

    Ha nagyon leegyszerûsítjük a dolgokat, akkor azt mondhatjuk, hogy a vodkához hasonlóan a gin is egyfajta gabonapárlat, csak az utóbbi borókával van ízesítve. A gin történelme is a középkorban gyökerezik, és valahol Itáliában kell az eredetét kutatnunk, ahol a XII. századi szerzetesek felfedezték az alkoholba áztatott boróka jótékony hatását. Erre a tapasztalatra építették például a pestis elleni védekezés hatásosnak hitt elixirjét, amely borókával és borpárlattal készült. A mai gin elõfutára viszont németalföldi Leydeni egyetem professzora, Dr Sylvius nevéhez köthetõ, aki gabonapárlatot használt a boróka kivonatolásához.

  • Igyuk vagy ne a szénsavas üdítõket?

    Az üdítõitaloknak ma már nagyon széles választéka várja a fogyasztót a boltokban, gondoljunk csak a gyümölcslevekre, jeges teákra vagy a szénsavas üdítõkre. Az említettek közül talán ez utóbbiakra kellene leginkább odafigyelnünk, hisz köztudott, hogy ezek az italok nem éppen a legegészségesebb szomjoltók. A szénsavas italok kapcsán elsõként Paracelsus nevét említhetjük meg, aki már a 15. században kísérletezett a víz szén-dioxiddal való telítésével. A szén-dioxiddal való telítés azonban csak az 1800-as években öltött ipari mértéket Amerikában.

  • Chillipaprika

    A kis erõspaprikát az indiánok termesztették elôször Dél-Amerikában, viszont a legnagyobb mennyiségben Indiában fogyasztják, ahol az egy fôre jutó napi csilipaprika-fogyasztás 2 gramm. Ettôl függetlenül a paprikaôrlemény világszerte a legtöbbet használt fûszer. A zöld termések még éretlenek, ami nem befolyásolja a minôséget. Az érett csili általában piros, van azonban sárgára, kékesre vagy csaknem feketére beérô fajtája is. A csilipaprika erôsségi skálája a nullától a máglyatûzig terjed.

  • A tea

    A tea története jóval régibb, mint a koktéloké vagy a kávéé, visszanyúlik a teakultúra és -fogyasztás õshazájába, Kínába és Indiába.

    Tea néven rendszerint különbözõ fõzeteket (vizes kivonatokat) értünk a teacserje szárított leveleibõl. A tea tropikus vagy szuptropikus vidéken terem. Különbözõ fajtái és feldolgozási módjai révén tealevelekbõl egészen különbözõ fajtájú teákat nyernek. Ezek sok tulajdonságukban ugyan különböznek egymástól, de abban megegyeznek, hogy zamatos, illatos, serkentõ hatású, finom italt szolgáltatnak.

  • Véres Mária itala: 75 éves a Bloody Mary koktél

    New York - Hetvenöt éve, 1933-ban keverték az elsõ Bloody Mary koktélt.

    Az ital New Yorkban született, alkotója a hagyomány szerint egy francia származású kocsmáros. Legfõbb összetevõi a vodka, a paradicsomlé, a tabasco paprikaszósz és a worcestershire szósz.

    A koktél születési neve Red Snapper. Mai elnevezését valószínûleg I. Mária XVI. századi angol uralkodóról kapta, aki különös kegyetlenséggel próbálta helyreállítani a katolikus egyház uralmát országában, és a Véres Mária (Bloody Mary) gúnynevet ragasztották rá.

  • Tío Pepe - Józsi bácsi, a spanyolok kedvenc aperitifje

    Tío Pepe, azaz magyarul Józsi bácsi fogalom a spanyol borívók körében.

    Ez egy nagyon száraz, könnyû és nemes fehérbor, amit jól behûtve aperitifként szoktak fogyasztani. Kedveltségét egy véletlennek köszönheti.

    A 19. század közepén egy borkereskedõ, Manuel González nagy sikerrel exportálta Angliába sûrû, sötét, édes, enyhén dióízû borát.

  • A whisky története

    Az érlelt gabonapálinka elnevezése Nagy-Britanniában és Kanadában whisky, míg az Egyesült Államokban és Írországban whiskey.

    Az alkohollepárlás technikája már az ókorban ismert volt és mint akkoriban oly sok egyéb alapvetõ ismeret, természetesen Kínából érkezett Európába. A mai értelemben vett whiskyre utaló elsõ írásos emlékek az 1500-as évekre datálodnak.

    Érdekesség képpen, igyekeztünk idõrendi sorrendbe tenni és összegyûjteni a témával kapcsolatos leglényegesebb adatokat és évszámokat.

  • Gyümölcs: banán

    A banán az emberiség egyik legôsibb kultúrnövénye, melynek eredetét Ázsiában kell keresnünk. Hajdanán már Nagy Sándor is kóstolta indiai hadjárata során, ennek ellenére a gyümölcs igazi európai térhódítása csak a 19. században kezdôdött. Ôshazájában a banán a termékenység szimbóluma, de vajon miért? Talán mert a növény állandóan reprodukálja magát, vagy mert gyümölcse fallikus szimbólum… Egy biztos: Indiában az ifjú házasok küszöbére banánleveleket és -termést szoktak helyezni.

  • A pezsgõ minden ételhez és alkalomra illik - a franciák szerint

    Budapest - A magyarok jelentõs része csak szilveszterkor koccint pezsgõvel, ám léteznek olyan országok, ahol mértékkel fogyasztva bármikor és bármihez szoktak pezsgõt inni, és nemcsak aperitifnek vásárolják, hanem bor helyett a vacsora egész ideje alatt ezt isszák.

    Természetesen a franciákról van szó, akik nemzeti italuk számos fajtájához többnyire a megfelelõ ételt párosítják. Ha marad pezsgõ a szilveszteri buli után, a késõbbi felhasználáshoz érdemes megjegyezni az ott kialakult párosítási trendet.

  • Sörfogyasztási szokások Magyarországon

    Sörös a magyar lakosság! A csapolt sör fogyasztására a pubok és a kocsmák a legnépszerûbb helyszínek, míg a sorban következõ fesztiválok 18 százalékot reprezentálnak.

    Kiderült, hogy az online kérdõívet kitöltõk 26 százaléka hetente többször fogyaszt sört, 17 százalék hetente egyszer, 21 százalék pedig havonta 2-3 alkalommal. A válaszadók 8 százaléka havonta egyszer, 10 százalék 2-3 havonta, 18 százalék pedig változó idõközönként iszik sört valamilyen formában.

  • A Becherovka új ízzel hódít

    Becherovka Lemond: az eredeti eszencia és egy csipetnyi citrusféle. 2010 tavaszán a Jan Becher Karlovarská Becherovka vállalat új terméket fejlesztett ki több mint 200 év elteltével, Becherovka Lemond néven. Az újdonság az eredeti Becherovka ízvilágára épül, amelyet leheletnyi citrusféle tesz még izgalmasabbá, és ezt továbbfokozza, hogy a cég Lemond Call néven új „rituálét” kíván meghonosítani, amely megkülönbözteti, és könnyen felismerhetõvé teszi a Becherovka Lemond fogyasztóit. A jeges hatást keltõ Lemond palack áprilistól kapható a szuper- és hipermarketekben.

  • Házi frissítők

    Házi frissítőkA nyári melegben három literre növekszik napi folyadékigényünk. Az édes-szénsavas üdítők helyett keverj alkohol- és cukormentes, egykettőre elkészülő, finom nyári koktélt! A kánikulában felüdülés lesz ezeket kortyolgatnod úgy, hogy a kalóriákkal sem kell törődnöd. Egy kis kreativitással otthon is készíthetünk finom, látványos és hűsítő italokat magunknak vagy vendégeinknek. Néhány otthon található zöldség, gyümölcs egy kis citrom, néhány jégkocka és már készen is vannak a hűsítő és kalóriamentes házi koktélok.

  • A vodka fontos koktél alapital

    Koktélok Vodkával: ahogy a neve is mondja: vizecske, pontosabban az élet vize, amely ez esetben az Orosz területekrõl vagy talán Lengyelországból eredt. Történelmi múltját tekintve az egyik legõsibb égetett szeszesital, melyet hajdanán igen frappáns módon nem lepárlással, hanem fagyasztással sikerült az alapanyagot jelentõ cefre lakoholtartalmát koncentrálni. Természetesen napjaink vodkái igen komoly technikai feltételek mellett lepárlással készülnek. A vodka minõségét leginkább meghatározó tényezõk nem elsõsorban az alapanyagban keresendõk, hanem az alapos, többször ismételt szûrési eljárásnak.

  • Maraschino és a Luxardo cég

    Maraschino

    Dalmáciai cseresznyébõl készített vízszínû likõrök elnevezése. A gyümölcs õshazája és klasszikus termõterülete a dalmáciai tengerpart, azon belül a Makarskai-öböl. Így aztán a fajta neve, mármint horvátul: makarska. Olaszul viszont marasca. A belõle készült ital pedig a maraschino.

    Az egyik legszélesebb körben felhasznált italféle, használják cukrászok, hidegkonyhák, szakácsok és nem utolsósorban igen sok koktélféle alap vagy ízesítõanyaga. Önmagában ritkán fogyasztják, ha mégis, hidegen vagy sok jéggel kell felszolgálni.