rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A titok: 2 bögre rum

  • Az elsõ rumos koktél elkészítése is a brit haditengerészethez, pontosabban Sir Edward Vernon angol admirális nevéhez fûzõdik.

    A rum a koktélok alapja, de az a legény, aki tisztán issza. A brit haditengerészetnél például ez volt a napi betevõ, a rumos koktélokat is egy admirálisnak köszönhetjük, a minõségi rumot pedig a karibi klímának. Az óceánok uraként ismert brit haditengerészet már az 1600-as években bevezette, hogy minden 18 év feletti tengerésze sör helyett naponta kétszer egy bögre nyolcvanszázalékos rumot kapjon.

    kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

    A páratlanul eredeti döntésnek köszönhetõen jócskán csökkent a hajókon a fedélzeti feszültség, de néha a létszám is, hiszen drámaian sok kótyagos tengerész esett a tatról a vízbe.

    Noha a maró ízû ital kiváló fájdalomcsillapítónak bizonyult a kisebb tengeri mûtéteknél, a hajózók egészségének és életének védelmében 1850-ben a fejadagot a felére csökkentették, majd az amerikaiak 1862-ben, a hagyományaikhoz jóval hûbb angolok 1970-ben végleg eltörölték.

    Az elsõ rumos koktél elkészítése is a brit haditengerészethez, pontosabban Sir Edward Vernon angol admirális (1684–1757) nevéhez fûzõdik.

    A matrózaiért aggódó kapitány vezette be a napi rumadag vízzel hígítását 1:4 arányban. Sõt az ihatóbbá tétel érdekében javasolta citrusok használatát is a keverékhez. A matrózok már az alkotó életében csodálattal adóztak neki, hiszen – noha nem tudtak róla – a nedûbe juttatott C-vitaminnak köszönhetõen a skorbut ellen is hatásos volt a védõital.

    A hálás matróznép el is nevezte grognak, Sir Edward Vernon beceneve után, mert maguk közt csak Old Grognak hívták, a gúnynevet a kapitány által gyakran hordott durva, grogram kabát miatt akasztották rá. Persze a cukornádat a nagy tengeri felfedezések elõtt is ismerte az emberiség. Már az ókorban termelték, sõt Kínában és Délkelet-Ázsiában erjesztett italt is készítettek belõle.

    A magas cukortartalmú nád igazi karrierje viszont akkor kezdõdött, amikor Amerika felfedezése után az elsõ telepesek a karibi szigetvilágban létrehozták hatalmas ültetvényeiket.

    Az olcsó afrikai munkaerõvel pár évtizeden belül megkezdõdhetett a jó minõségû és nagyüzemi méretû cukornádtermesztés és cukorgyártás. Azóta is ez a térség adja a legjobb minõséget, elsõsorban Jamaica, Puerto Rico, Martinique és Kuba, nem csoda, hogy a csúcsrumok ezekrõl a szigetekrõl kerülnek a bárpultokra.

    Mind közül Kuba emelkedett a legmagasabbra a termelt mennyiség és a nemzetközi ismertség tekintetében, nem kicsit az amerikai alkoholtilalom idején bevezetett szeszturizmusnak köszönhetõen.

    Pedig a rumkészítés nem is olyan bonyolult dolog. A frissen learatott cukornádat elõször kipréselik.

    Az egyszerûbb eljárás szerint a cukornád levét közvetlenül erjesztik, majd desztillálják, míg a macerásabbnál a nádlébõl elõbb kinyerik a cukor nagy részét, utána a visszamaradó, nagyjából negyvenszázalékos cukortartalmú melaszt erjesztik és desztillálják.

    Aki markáns, aromásabb párlatot szeretne elõállítani, az a szakaszos, aki simább, könnyebb italt akar nyerni, az a folyamatos lepárlást választja. Az elsõnél némiképp alacsonyabb, a másodiknál magasabb alkoholfokú szesz keletkezik.

    Az így nyert italt (spanyolul: aguardiente) tisztítás, szûrés után a maestro ronerók, a „rumkeverõ mesterek” házasítják, és vagy azonnal palackozzák, vagy tölgyfa hordós érlelésnek vetik alá. Noha a környékre jellemzõ magas külsõ hõmérséklet miatt jelentõs mennyiség párolog el évente a hordókból, az érlelt változat nemcsak a fogyasztóknak, hanem a készítõknek is közelebb áll a szívükhöz, elsõsorban amiatt, hogy a 15–25 éves palackokat igencsak borsos áron mérik. Mivel a legkedveltebb koktélok többségében rum az alapanyag, a bárokban megannyi névvel találkozhatunk. Havana Club, Captain Morgan, Bacardi, Appleton, Mount Gay, Barbancourt, Saint James, Demerara, hogy csak a leghíresebbeket említsük. Megannyi változatuk között elsõsorban a színük alapján tudunk eligazodni.

    Az áttetszõ párlat a white, blanco vagy silver nevet viselheti, a rövid idõre fahordóba kerülõ verziók a gold vagy oro nevet kapják.

    A sötét, barnába forduló rumok jellemzõje a testes, aromás íz és illat, amely a hosszú, legalább hét-nyolc éves, hordós érlelés eredménye, a címkén az añejo felirat utalhat rá. Külön kategóriát képeznek az ízesített (spiced) rumok, elsõsorban goldból készítik õket fûszerezéssel.

    Az elsõ rumos koktél elkészítése is a brit haditengerészethez, pontosabban Sir Edward Vernon angol admirális (1684–1757) nevéhez fûzõdik.

    A rum a koktélok alapja, de az a legény, aki tisztán issza. A brit haditengerészetnél például ez volt a napi betevõ, a rumos koktélokat is egy admirálisnak köszönhetjük, a minõségi rumot pedig a karibi klímának. Zóna-rumkörkép, csak tisztán.

    Az óceánok uraként ismert brit haditengerészet már az 1600-as években bevezette, hogy minden 18 év feletti tengerésze sör helyett naponta kétszer egy bögre nyolcvanszázalékos rumot kapjon. A páratlanul eredeti döntésnek köszönhetõen jócskán csökkent a hajókon a fedélzeti feszültség, de néha a létszám is, hiszen drámaian sok kótyagos tengerész esett a tatról a vízbe. Noha a maró ízû ital kiváló fájdalomcsillapítónak bizonyult a kisebb tengeri mûtéteknél, a hajózók egészségének és életének védelmében 1850-ben a fejadagot a felére csökkentették, majd az amerikaiak 1862-ben, a hagyományaikhoz jóval hûbb angolok 1970-ben végleg eltörölték.

    Az elsõ rumos koktél elkészítése is a brit haditengerészethez, pontosabban Sir Edward Vernon angol admirális (1684–1757) nevéhez fûzõdik. A matrózaiért aggódó kapitány vezette be a napi rumadag vízzel hígítását 1:4 arányban.

    Sõt az ihatóbbá tétel érdekében javasolta citrusok használatát is a keverékhez. A matrózok már az alkotó életében csodálattal adóztak neki, hiszen – noha nem tudtak róla – a nedûbe juttatott C-vitaminnak köszönhetõen a skorbut ellen is hatásos volt a védõital.

    A hálás matróznép el is nevezte grognak, Sir Edward Vernon beceneve után, mert maguk közt csak Old Grognak hívták, a gúnynevet a kapitány által gyakran hordott durva, grogram kabát miatt akasztották rá.

    Persze a cukornádat a nagy tengeri felfedezések elõtt is ismerte az emberiség. Már az ókorban termelték, sõt Kínában és Délkelet-Ázsiában erjesztett italt is készítettek belõle.

    A magas cukortartalmú nád igazi karrierje viszont akkor kezdõdött, amikor Amerika felfedezése után az elsõ telepesek a karibi szigetvilágban létrehozták hatalmas ültetvényeiket. Az olcsó afrikai munkaerõvel pár évtizeden belül megkezdõdhetett a jó minõségû és nagyüzemi méretû cukornádtermesztés és cukorgyártás.

    Azóta is ez a térség adja a legjobb minõséget, elsõsorban Jamaica, Puerto Rico, Martinique és Kuba, nem csoda, hogy a csúcsrumok ezekrõl a szigetekrõl kerülnek a bárpultokra. Mind közül Kuba emelkedett a legmagasabbra a termelt mennyiség és a nemzetközi ismertség tekintetében, nem kicsit az amerikai alkoholtilalom idején bevezetett szeszturizmusnak köszönhetõen. Pedig a rumkészítés nem is olyan bonyolult dolog. A frissen learatott cukornádat elõször kipréselik. Az egyszerûbb eljárás szerint a cukornád levét közvetlenül erjesztik, majd desztillálják, míg a macerásabbnál a nádlébõl elõbb kinyerik a cukor nagy részét, utána a visszamaradó, nagyjából negyvenszázalékos cukortartalmú melaszt erjesztik és desztillálják.

    Aki markáns, aromásabb párlatot szeretne elõállítani, az a szakaszos, aki simább, könnyebb italt akar nyerni, az a folyamatos lepárlást választja. Az elsõnél némiképp alacsonyabb, a másodiknál magasabb alkoholfokú szesz keletkezik.

    Az így nyert italt (spanyolul: aguardiente) tisztítás, szûrés után a maestro ronerók, a „rumkeverõ mesterek” házasítják, és vagy azonnal palackozzák, vagy tölgyfa hordós érlelésnek vetik alá.

    Noha a környékre jellemzõ magas külsõ hõmérséklet miatt jelentõs mennyiség párolog el évente a hordókból, az érlelt változat nemcsak a fogyasztóknak, hanem a készítõknek is közelebb áll a szívükhöz, elsõsorban amiatt, hogy a 15–25 éves palackokat igencsak borsos áron mérik.

    Mivel a legkedveltebb koktélok többségében rum az alapanyag, a bárokban megannyi névvel találkozhatunk. Havana Club, Captain Morgan, Bacardi, Appleton, Mount Gay, Barbancourt, Saint James, Demerara, hogy csak a leghíresebbeket említsük.

    Megannyi változatuk között elsõsorban a színük alapján tudunk eligazodni. Az áttetszõ párlat a white, blanco vagy silver nevet viselheti, a rövid idõre fahordóba kerülõ verziók a gold vagy oro nevet kapják.

    A sötét, barnába forduló rumok jellemzõje a testes, aromás íz és illat, amely a hosszú, legalább hét-nyolc éves, hordós érlelés eredménye, a címkén az añejo felirat utalhat rá.

    Külön kategóriát képeznek az ízesített (spiced) rumok, elsõsorban goldból készítik õket fûszerezéssel. Aki pedig már eligazodik a színek alapján, az elõbb-utóbb a területenként, érlelésenként, párlóüzemenként, cégenként eltérõ aromákat is felfedezheti.

    Így jelenik meg a kóstoláskor elõször a melasz, a vanília, a karamell és a szegfûszeg aromája, majd a fahéj, a pörkölt magvak és akár az ananász is.

    Aki inkább koktélokba keverve szereti, az a világos rumokat a Daiquiriben, a Bacardiban, a Piña Coladában, a Mojitóban és a Cuba Librében keresse, míg a testesebb, sötétebb fajtákat a Mai Taiban, a Planters Punchban, a Scorpionban vagy a Zombie-ban.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Italok melyeket nagyon szeretünk, de igazi kalóriabombák

    Italok melyeket nagyon szeretünk, de igazi kalóriabombákIgazi kalóriabombák ezek a fincsi italok - ha viszont diétázol, muszáj lesz lemondanod róluk, különben lőttek a tökéletes bikini alaknak.Kóla, szénsavas és cukros üdítők, alkoholos italok, milkshakek – köztudottan hizlalnak, de ez sajnos csak a kisebbik rossz: még bőven vannak olyan egészségesnek hitt finomságok, amiktől csak úgy felpörög a mérleg nyelve! 1. KÁVÉS ITALOK Meglepődtél? Pedig igaz! A koffein felpörgeti az anyagcserét, de csak akkor, ha feketén iszod: bármilyen tejet, kockacukrot vagy tejszínt is teszel bele, máris átestél a ló túloldalára! Épp ezért, a kávézókban legalább annyi kalória fogy el, mint egy habos cukrászdában.

  • Narancs, grapefruit, kumquat

    Narancs: a ritkának és különlegesnek egyáltalán nem nevezhetô narancs néhány évszázada még a luxus és a gazdagság szinonímája volt, legalábbis a mi éghajlatunkon. A gyümölcs eredetét Ázsiában kell keresnünk, erre utal a szanszkrit „orange” elnevezés is. Az örökzöld növény, a narancs botanikailag két jellegzetes citrusféle, az óriás pomelo és a zamatos mandarin keresztezésével jött létre. A gyümölcs vitamingazdagsága közismert, így az idôk folyamán a tradicionális reggeli elmaradhatatlan részévé vált a frissen facsart narancslé, amely a napi C-vitamin-szükségletünket is pont fedezi.

  • Valentin-napi koktélötletek

    Valentin-napi koktélötletekCosmopolitan:
    - 2 rész vodka
    - 1 rész triple sec
    - 1 rész limelé
    - Áfonyalé
    Csokis Martini:
    - 2 rész vodka
    - 1 rész csokoládélikőr

  • Tanulmány az energiaitalok kockázatáról

    A népszerû energiaitalok mindegyike több koffeint tartalmaz, mint egy kávé, alkohollal való kombinációjuk pedig különösen aggodalomra ad okot - állapították meg amerikai kutatók.

    Mint John Higgins kutatásvezetõ, a Texasi Egyetem munkatársa elmondta, az energiaitalok koffeintartalma 70 és 200 milligramm között van dobozonként, míg egy csésze erõs kávéban 40-tõl 150 milligramm koffein található. Még nagyobb probléma, hogy az összetevõk, így a guarana, taurin, gyógynövények, ásványi anyagok és a vitaminok egy része kölcsönhatásba léphet a koffeinnel.

  • Nyári hűsítők

    Nyári hűsítőkA nyári koktélok jellegzetessége az, hogy több szódavizet, szörpöt, vagy gyümölcslevet tartalmaznak, mint a röviditalok. Az italok így gyengébbek, „hosszabbak” – és kevésbé ártanak. Éppen ezért különösen vigyázzunk a nyári koktélokra – sokszor nem érződik az alkohol erőssége, továbbá nyáron mindig többet és gyorsabban iszunk, mint általában, így hamarabb is leszünk spiccesek. A legtöbb koktél szinte bármilyen időben kellemes és feledhetetlen élményt nyújt fogyasztójának. A koktélok Kánaánjába kortyolhatjuk magunkat a nyári gyümölcsökkel.

  • Mi is az a Martini?

    Egy koktél neve? Vagy éppen egy ital, sõt esetleg egy italcsalád neve? Talán, egy cég neve? A válasz igen egyszerû: mindegyikre igen. Valóban a Martini ezt mind jelenti. De mindezek mellett, elsõsorban a könnyed, felszabadult, de mégis elegáns és kifinomult mediterrán érzést, életstílust jelképezi. Ha egy bárban vagy étteremben Martinit rendelünk, különbözõ dolgokat kaphatunk. Mindenképpen ital lesz persze, de Amerikában koktél, Európában inkább vermut. Mindkettõ jogos, hiszen a tengerentúlon a Martini elsõsorban koktélként ismert, mely eredetileg gin és vermut jeges keveréke volt olajbogyóval megbolondítva.

  • Sör, nem szokványos, de jó alapanyag

    A letisztultság csodája, az egyszerûség netovábbja, az ízlelõbimbók kacér csábítója. Összekeverés és díszítés nélküli ízorgia.

    A sörös koktélokat általában nem lehet megtalálni itallapokon, és nagyon kevesen készítik el õket. Viszont otthon annál nagyobb örömmel lehet elkészíteni.

    Végy hozzá sok sört, fantáziát, és sok bátorságot, hiszen némelyik eléggé ütõs fajta! Gatyákat felkötni, lássuk mit lehet kihozni a folyékony kenyérbõl! :)

  • Starbucks legdrágább kávéja

    Starbucks legdrágább kávéjaEgy washingtoni férfi születésnapján igazán komoly projektra szánta el magát. Úgy döntött, megkeresi a leges-legdrágább összeállítható terméket a Starbucksban. Végül megtalálta. A kávé ára végül tízezer forint körüli összeg lett, pontosabban számolva 47,3 dollár. - Rengeteg kutatást végeztem - nyilatkozta Bease Chevassus. - A YouTube-on át a Google-ig. De semmit nem találtam, ami 23 dollár felett lett volna. Nem is csoda, hiszen az eddigi rekord is ekörül az összeg körül mozgott.

  • Alapanyagok otthoni koktélkészítésehez

    A koktélkészítés különleges alkalom és fel kell rá készülni az alapanyagok terén. Valószínûleg otthon van néhány italfajtánk, a gazdaságos és egyszerû megoldás ilyenkor ezekhez keresni italokat. A legtöbb koktél 1-2 tömény italfajtát, likõrt vagy keserût, illetve néhány gyümölcslevet tartalmaz. Minõségi koktélokhoz minõségi alapanyagokra lesz szükségünk.

    Érdemes lehet ízlésünk szerint beszerezni a tömény szeszeket, egy keserût és grenadine szirupot, amelyek már kellõen sok koktél alapját képzik.

  • A Gin és a koktélok

    Ha nagyon leegyszerûsítjük a dolgokat, akkor azt mondhatjuk, hogy a vodkához hasonlóan a gin is egyfajta gabonapárlat, csak az utóbbi borókával van ízesítve. A gin történelme is a középkorban gyökerezik, és valahol Itáliában kell az eredetét kutatnunk, ahol a XII. századi szerzetesek felfedezték az alkoholba áztatott boróka jótékony hatását. Erre a tapasztalatra építették például a pestis elleni védekezés hatásosnak hitt elixirjét, amely borókával és borpárlattal készült. A mai gin elõfutára viszont németalföldi Leydeni egyetem professzora, Dr Sylvius nevéhez köthetõ, aki gabonapárlatot használt a boróka kivonatolásához.

  • Néhány érdekesség a koktélokról

    Számos legenda létezik a koktél szó eredetérõl. Az egyik történet szerint Dr. Johnson egyszer egy italt készített barátja, Boswell részére. Borhoz gint kevert, és ezt mondta: "Ha bort szesszel keverünk, akkor egy csodás alkoholt, egy igazi koktélt ízlelhetünk meg." Az italokról is számos érdekes történetet hallhatunk. A martinit, amely nem más, mint gin és egy kis vermut keveréke, az 1880as években a kaliforniai Martinezben találták fel. A Bloody Mary-t, amely ginbõl és paradicsomlébõl készül, az 1930-as években keverték elõször, Harry New York bárjában, Párizsban. Késõbb 1948-ban acapulcói házában rendezett partikon Margarita Samas tekilát, cointreau-t és limeot kevert.

  • A világ legdrágább koktélja

    A világ legdrágább koktéljaRitz Sidecar a párizsi Ritz szálló Hemingway nevű bárjában 515 dollár (95 ezer forint). A Guinness Rekordok Könyve ezt a koktélt tartja a világ legdrágábbjának, figyelmen kívül hagyva a gyémánttal díszített italokat. A Ritz Sidecar értékét a világ legrégibb konyakjának köszönheti, az 1830 Ritz Reserve Cognacnak, amely mellé Cointreau és egyetlen csepp facsart citrom is jár. A párizsi luxushotel oldalkocsija azért is különleges, mert az 1830-ból származó ital egyre jobban fogy növekvő népszerűsége miatt.

  • Szerelmi koktél Valentin napra - szerelmedtõl szerelmednek finomat

    Vágykeltõ koktéllal még jobban telik ez a nap. Egyszer csak azt veszed észre: megérint a szerelem. Valentin napra jó muri lehet egy esti koktélozás!

    Lepd meg Szerelmedet egy bájitallal, egy fincsi koktél formájában :D

    Hozzávalók (2 személyre):

    8 cl borlikõr, 40 cl Sprite, 2 zöld citrom, 8-10 koktélcseresznye, jég...

  • 50 millió buborék egy üveg pezsgőben

    50 millió buborék egy üveg pezsgőbenIgen, nem tévedés kb. ennyire becsülik a pezsgőben lévő buborékok számát. Érdekesség, hogy a pezsgő – amit manapság előszeretettel fogyasztunk különféle ünnepi eseményeken – annak idején „selejtnek” számított. Selejt volt azért, mert tulajdonképpen nem más, mint szénsavas bor. Párizstól nem messze Reims városánál elterülő lankás, békés tájon – ahol a francia királyok tucatjait koronázták meg – még mindig áll a templom, ahol ezt a különleges borféleséget “feltalálták”. Az emberiség szerencséjére ugyanis itt munkálkodott valamikor Dom Pierre Pérignon.

  • Mediterrán koktél dinnyében szervírozva

    Mediterrán koktél dinnyében szervírozvaNincs is jobb annál, mint a nagy nyári kánikulában felvágni egy görögdinnyét és a gyümölcshúst a napozóágyon vagy a teraszon befalni. De mit csináljunk a dinnye héjával?! Ha esztétikusan vágjuk fel a dinnyét (mondjuk félbe vágjuk), a dinnye elfogyasztása után a héjából koktélos poharat is kreálhatunk. A dinnye esztétikus tartója lehet egy epres, tejszínes, szépen feldíszített ital remeknek, egy fincsi koktélnak. Szerezzünk örömet szerettünknek, lepjük meg egy dinnyehéjas koktélcsodával. Ügyeskedjünk, hiszen koktélt készíteni jó mulatság!

  • Benedictine

    Északnyugat-franciaországi Normandiában készített aranysárga növényi és fûszeres keserûlikõr. Nevét a Benedek-rendrõl kapta. Alkoholtartalma 40 %, kiváló aperitíf. Étkezés után jéggel felszolgálva remek, koktélok alapanyagaként vagy ízesítõként szinte nélkülözhetetlen.

  • Pezsgőkoktélok szilveszterre

    Pezsgőkoktélok szilveszterreA lehetőségek tárházából íme néhány pezsgős koktélrecept szilveszterre!

    Bellini:
    Hozzávalók 1 pohárhoz:
    - 1 dl baracklé
    - 0,5 dl cukorszirup
    - 1,5 dl jéghideg pezsgõ
    - 1 koktélcsereszenye

  • Kávés titkok

    A kávé elõnyös élettani hatásairól sorra jelennek meg a tanulmányok. Nem mindegy azonban, hogyan és milyen alapanyagokból készítjük el a kávét. Míg a rossz minõségû fekete káros, addig a minõségi alapanyagokból és a kiváló baristák által készített kávé jótékony hatással lehet a szervezetre.

    Bár a magyar lakosság 80 százaléka tartozik a kávéfogyasztók táborához, a kávézás egészségre gyakorolt hatásáról a mai napig nem alakult ki egységes közvélemény.

  • Tío Pepe - Józsi bácsi, a spanyolok kedvenc aperitifje

    Tío Pepe, azaz magyarul Józsi bácsi fogalom a spanyol borívók körében.

    Ez egy nagyon száraz, könnyû és nemes fehérbor, amit jól behûtve aperitifként szoktak fogyasztani. Kedveltségét egy véletlennek köszönheti.

    A 19. század közepén egy borkereskedõ, Manuel González nagy sikerrel exportálta Angliába sûrû, sötét, édes, enyhén dióízû borát.

  • Cointreau, Cointreau C

    A Cointreau 1849 óta - amióta létrehozták - világszerte elismert ital. A kristálytiszta alkoholok egyik legnépszerûbb képviselõje, melyhez hozzájárul valódi minõsége, 150 éves öröksége, és az, hogy szinte minden bárban megtalálható.

    1849-ben Angersben (Franciaország) Adolphe Cointreau és testvére, Edouard-Jean egy teljesen új alkoholt hozott létre. Edouard-Jean fia, Edouard késõbb rájött, hogy a hagyományos, azaz nem-kristálytiszta likõrök vesztenek a zamatukból, míg a palackokban állnak,...

kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%