rss

  • Likõrök összefoglaló

  • Arra, hogy mi a likõr pontosan, nem is olyan könnyû választ adni. A likõr kategória talán a legtágabban értelmezhetõ, a legnyitottabb a szeszesital piacon. Hiszen hol máshol találkozhatunk virító rózsaszín, tengerkék, haragoszöld vagy neon sárga színû, banán, eper, borsmenta, chili, rozmaring vagy fehércsoki ízesítésû italokkal? Hol máshol használnak óriástölcsér vagy szarvasagancs formájú üvegeket esetenként aranypelyhekkel vagy déligyümölcsökkel töltve?

    A likõrök a legfantáziadúsabb és sokszor bizony legbizarrabb italaink.

    A likõr legegyszerûbb meghatározása: cukrot tartalmazó, természetes vagy mesterséges adalékanyagokkal ízesített szeszesital. A szeszesitalipar termékei (pálinkák és likõrök) a söröktõl és boroktól elsõsorban alkoholtartalmukban és gyártástechnológiájukban különböznek. A fogyasztásra kész bor és sör alkoholtartalma erjesztési folyamatból származik, míg a pálinkák és likõrök alkoholtartalmukat erjesztett szénhidrát tartalmú anyagok lepárlása után nyerik. Likõrnek tulajdonképpen azokat a szeszes italokat nevezzük, amelyek alkoholon (20-42 tf%), vízen, valamint természetes vagy mesterséges zamatanyagokon kívül még jelentõs mennyiségû cukrot (18-60%) is tartalmaznak. Kétségkívül közös tulajdonságuk, hogy különbözõ adalékanyagokkal, különbözõ módon és mértékben édesítettek és ízesítettek. Találkozhatunk köztük igen édes likõrökkel, de a teljes képhez hozzátartoznak a kimondottan keserû italok is. Sokszor elérik az ún. tömény italok szesztartalmát, erõsségét vagy azt akár meg is haladják. Hogy a lepárolt ital meddig tekinthetõ pálinkának és mikortól likõrnek, meglehetõsen megfoghatatlan kérdés. Az egyetlen biztos pont, hogy a likõrnek feltétlenül tartalmaznia kell ízesítõt. Ami nem azt jelenti, hogy minden ízesített párlat likõr - az ízesített vodkák természetesen vodkák -, viszont semleges ízû likõrök nincsenek.

    A magyar likõripar története

    A magyar likõripar és az ipari likõrtermelés a XIX. század második felében indult virágzásnak. Az elsõ likõrgyártó vállalkozások a kisebb királyi haszonbérletekbõl fejlõdtek ki. Különféle ízesítõkkel és mézzel, késõbb cukorral, úgynevezett édes pálinkákat is árusítottak. Sokat tanultak a bortermelõktõl és a kereskedõktõl, így nem is meglepõ, hogy a likõripar eszközei, szerszámai, gépei, berendezései ma is legnagyobbrészt azonosak a borászatéval. E vállalkozások legtöbbször a tulajdonosok közvetlen személyes irányításával dolgoztak. A korai likõrgyárak egyike volt az 1839-ben Braun Lajos által alapított budapesti Braun Likõrgyár, melynek igazgatását fiai vették át Braun Testvérek néven. A késõbbi leszármazott Braun Géza ötletébõl született meg a ma is közkedvelt, híres, könnyû, narancsos ízû, gyógynövénypárlatból készült likõr, a St. Hubertus, a vadászok védõszentjérõl elnevezett klasszikus magyar likõr, mely immáron több mint száz éve készül titkos receptúra alapján.

    A magyar likõrgyártással kapcsolatban fontos megemlíteni a Zwack-féle likõrgyárat is, melynek alapítása Zwack József nevéhez fûzõdik, aki 1847-ben kért engedélyt "eczet s szeszitalok gyártmányára és árusítására". A cég kezdeti éveiben is olyan jó minõségû és választékos csomagolású termékeket gyártott, amelyek méltán lettek ismertek belföldön és külföldön egyaránt. Az 1855-ös Budapesti Országos Általános Kiállítás katalógusában már azt olvashatjuk, hogy a 22 munkást foglalkoztató gyár 20-30 ezer forint értékû különféle likõrt, szilvóriumot, konyakot szállított Ausztriába, Franciaországba, Oroszországba, sõt Amerikába is. Az 1880-85 között rendezett világkiállításokon két aranyérmet és több elismerõ kitüntetést is nyertek termékeik kimagasló minõségéért. Legjelentõsebb exporttermékük a világhírû Unicum gyomorkeserû lett, melynek éppen napjainkban vezetik be a piacra új, kicsit lágyabb, gyümölcsösebb, citrusokban bõvelkedõ ízváltozatát, talán a következõ nemzedékek leendõ kedvencét, az Unicum Nextet.

    A magyar likõrgyárak választékuk folyamatos bõvítésével, tetszetõs csomagolással (üvegforma, szín, címke), jó minõségû likõrökkel Európa-szerte ismert termékeket állítottak elõ. Az Unicumos üveg például azért lett gömb alakú, mert a platonista filozófusok szerint a gömb a legtökéletesebb alakzat, egyben a lélek formája. A védjegyen látható arany Szent István kereszt hivatott szimbolizálni a négy égtájat, de ezzel együtt a négy õselem emberi testre gyakorolt jótékony hatását is ábrázolja.

    A harmadik budapesti szeszgyár alapítása Gschwindt Mihály nevéhez fûzõdik, aki 1853-ban megvette Günther Pál 1800-ban alapított kisebb szesz- és élesztõgyárát, melyet már 1854-ben kibõvített ecet- és 1856-ban likõrgyártással. A Gschwindt-gyár a kiegyezés utáni dekonjunktúra, a pénz- és hitelválság idején is jól jövedelmezett, sõt tulajdonosa bõvítette az üzemet, szénbányát alapított, részvényese volt a vasútépítõ társaságnak, a bõrgyárnak és egy banknak is. Gschwindt Mihálytól fia, Gschwindt Ernõ vette át a vállalat vezetését, s 1868-ban Gschwindt-féle Szesz-, Élesztõ-, Likõr- és Rumgyár Rt. néven részvénytársasággá szervezte át azt. 1897-ben jelentõs bõvítést hajtott végre; városrendezési okokból ugyanis a mai Corvin mozi helyén épült gyár kitelepítésére szólították fel a vállalatot, és így került sor 1908-1909-ban Budafokon a szesz- és élesztõcsomagoló üzem építésére, s a nagykõrösi pálinkafõzde létesítésére.

    A XIX. században kialakult és a XX. századra megerõsödött likõripar következõ nagyüzeme az 1911-ben alapított Hazai Likõr-, Rum- és Szeszárugyár Rt. volt. A bécsi nagytõkés Léderer-csoport által életre hívott likõrgyár tevékenységi köre nemcsak likõripari termékek elõállítására és forgalmazására terjedt ki, hanem a minisztérium által engedélyezett finomszesz forgalmazására is. Ez a tõkéscsoport nemcsak a gyõri, de több Szlovákiában üzemelõ szeszgyár részvényeit is kezében tartotta. A likõripari termékek mellett - gyümölcslevek, borpárlat, gyümölcspálinkák, rumeszencia elõállításán kívül - mezõgazdasági földbirtokok is biztosították a holt idény gazdaságos kihasználását.

    A fent bemutatott nagyobb likõrgyárakon kívül fontos szerep jutott még a következõ budapesti cégeknek: Gottschlig Ágoston (különleges rumjai), Gessler Siegfrid (Altvater likõr), a Stock-gyár (Adriatica konyak), a Hobe Damase és Társa Rt. (konyak és rum), Engel Bernát (likõrök és rumok), Grauer Miksa (konyak és pálinka), valamint vidéken a soproni Hillebrand (az ezzel a névvel forgalomba hozott konyak), Esztergomban a Schrank Testvérek (Meggy lelke likõr), Székesfehérváron Karl József és Fia (Kajofi keserû), Pécsett Geiger Kálmán (Mecseki itóka), Szegeden Petzáuer Miksa (likõr és rum).

    Likõrök fogyasztása

    A likõrök optimális fogyasztási hõmérséklete 12°C fok. Az italt kisméretû likõröspohárban, egyes fajtákat pedig konyakos pohárban, szobahõmérsékleten szokás szervírozni. Újabban kísérleteznek hûtött fogyasztásukkal is: a likõröket nagyobb pohárban jéggel szolgálják fel, illetve shakerben jéggel összerázva, majd pohárba szûrve kínálják a vendégeknek. Ezzel a módszerrel az italok illata és ízanyaga még jobban kiteljesedik.

    A likõrök terén, mint azt a fentiekben már láthattuk igen széles a termékpaletta. Létezik gyümölcs, fûszer, virág és még számtalan alapanyagú. Ezen italok természetüknél, ízviláguknál fogva mind kiváló cocktail-alapanyagok, így felhasználási lehetõségük csaknem végtelen. Gazdag szín és aromaviláguk miatt, elengedhetetlen tartozékai egy-egy bárpultnak. Ezen túlmenõen kiváló aperitivek (étvégygerjesztõ hatásúak), illetve digestivek (étkezés utáni, emésztést segítõ, serkentõ italok), remek kísérõi a desszerteknek, fagylaltoknak.

    Likõrfajták, típusok

    A likõrök igen széles köre és változatossága, a titkolt alapanyagok és a gyártási módszerek sokfélesége sajnos nem teszi lehetõvé ezek részletes ismertetését. A hazai likõrkészítés fellegvárai a kiskonyhák; tiszta szesz, csapvíz, némi eszencia, cukor ízlés szerint, és máris kész a feledhetõ ital. Minõségében eltér, de hasonlóan igénytelen a szintetikus szeszgyári kommersz likõr, amely inkább a vegyipar büszkesége lehet, semmint gasztronómiai élmény. Az igazi finomság drága, receptje védett, neve világhírû, a kóstolásával járó érzés egyedi, nem véletlenül soroltatik a prémium italok kategóriájába. A likõr nemessége készítésének precizitásától valamint a vegyítéshez használt alapanyagok tisztaságától függ. Ez alapján különböztetjük meg a finom vagy nemes, különleges minõségû és a közönséges vagy kommersz likõröket. A közönséges likõrök nagyrészt mesterséges ízesítõanyagokkal, kisebb alkohol- (25tf%) és cukortartalommal (30%) készülnek. A különleges likõröket viszont természetes eredetû ízesítõanyagok hozzáadásával készítik, érlelési idejük hosszabb.

    A különleges vagy nemes likõrökben lévõ ízanyagokból egy vagy több jobban kiemelkedik, érvényre jut. Ezt nevezzük vezetõ íznek. Emellett, a harmonikus összhang miatt mindig szerepelnek kiegészítõ ízek is. A nemes likõröket a vezetõ íz alapján szoktuk csoportosítani. Az adalékok, ízjellegük alapján tehát megkülönböztetünk keserû-, gyógynövény-, fûszer-, gyümölcs-, emulziós-, krém-, whisky- és egyéb ízesítésû likõröket. A likõrök nevében a "Créme de..." vagy "Krém..." elnevezés az ezt követõ ízesítés különleges intenzitását hangsúlyozza. A magas cukortartalmú, olajsûrûségû likõrök, az ún. krémek (cremes) alkoholtartalma általában 20-40% közötti, de a likõrök alkohol és cukortartalma likõr fajtánként is igen eltérõ.

    A keserû likõrök nagyobb alkohol- és kisebb cukortartalommal készülnek, jellemzõjük - nevük is ebbõl adódik - a keserû íz. Ebbe a csoportba tartozik például a Zwack likõrgyár által 1883-ban védjegyzett Unicum, vagy a XX. század eleje óta a Braun Testvérek Likõrgyár által készített Hubertus.

    A gyümölcslikõrök közepes alkohol- és cukortartalmúak. Ilyen például a népszerû Cherry Brandy, amely szomolyai fekete cseresznye, cigánymeggy és sajmeggy préselt, alkohollal tartósított levébõl készül, s ízesítésként keserûmandulát, vaníliát, fahéjat és szegfûszeget tartalmaz. A Baracklikõr, az egyik legkedveltebb gyümölcslikõr kajszibarack aszalvány kivonatával, párlatával és eredeti barackpálinka hozzáadásával készül.

    Az emulziós likõrök kis alkohol- és nagyobb cukortartalommal készülnek. Méltán népszerû képviselõjük, a Tojáslikõr, mely friss tojás sárgájából, érlelt borpárlatból, brandybõl, tejbõl, keserûmandula- és maraschino-esszenciából készül vanília hozzáadásával. A Csokoládéflip pedig sûrûn folyó, igen kellemes kakaó-, kávé és vaníliaízû termék. A kávé- és kakaólikõrök alkoholtartalma alacsony, cukortartalma pedig kissé magasabb, mint az emulziós likõröké. Készülhetnek például kávé-, kávékeverék-, pörkölt kávé- vagy kakaókivonatból, vanília, meggylé vagy bonbon meggy ízesítéssel.

    Gourmandnet Kft.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A Tequila

    A tequila õsét már a Krisztus elõtti harmadik évszázadban ismerték és fogyasztották az aztékok. De igazi párlat csak a Cortes-i hadjáratok után készült, amikor az európaiak rájöttek, hogy az indiánok által fogyasztott, agavéból készített mézédes „pulque” tökéletesen alkalmas a lepárlásra. Készítését szigorú törvény szabályozza és ennek megfelelõen csak Mexikó bizonyos területein -melynek központja Jalisco tartomány- készülhet párlat tequila néven. Az alapanyag a kék agavé feldolgozása a levelek levágásával és az így kapott ananászra emlékeztetõ „képzõdmény” fõzésével kezdõdik.

  • Kovács Kálmán – Bacardi Brand Ambassador

    Kálmán Esztergomban született 1970-ben. 14 évesen került Budapestre, ahol elõször a Gundel Károly Vendéglátó Ipari és Idegenforgalmi Szakképzõ Iskolában tanult, majd beiratkozott Willmann András Bacardi Mixer iskolájába.

    A Koktél címû film hatására indult el a mixerség felé vezetõ úton az akkor még szakácsként dolgozó fiatalember, aki „szûknek érezte a konyhát”, de szerette, hogy ebben a munkában kiélheti a kreativitását, hogy játszhat az ízekkel és új dolgokat hozhat létre.

  • Tudnivaló koktélokról

    Mekkora egy koktél? – Egy-egy koktél adagonként rendszerint legfeljebb 6 cl alkoholt tartalmaz. Ahol a receptek felöntésrõl beszélnek, ott ízlés dolga, hogy ki mennyi higítót (például szódát vagy gyömbért) használ, de nem szokás 20-25 cl-nél hosszabb italokat keverni. Van forrás, amely szerint az összetevõk számát is illik korlátozni, s eszerint ötnél több különbözõ alkotóelem használata már erõs túlzásnak számít.

    Keveredési idõ – Az összerázás, illetve a keverés idejét úgy kell megválasztani, hogy a vegyülés teljes legyen, az ital jól lehüljön, de mégse higítsa fel az olvadó jég.

  • Naponta két pezsgõspohárnyi pezsgõ jót tesz az ereknek

    A mértékletes pezsgõzés egészséges és védi a szívet, ezt bizonyította egy brit-francia vizsgálat. A lelkes önkénteseken végzett tanulmány eredményeit a British Journal of Nutrition közölte.

    Korábbi vizsgálatok arra utaltak, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás, elsõsorban a az ebéd és vacsora kísérõjeként elfogyasztott 1-1 dl vörösbor szívvédõ hatású. A kutatások szerint a mértékletes borivóknak jobbak az életkilátásai, mint az absztinenseknek. Az angol Reading városának egyetemén Jeremy Spencer és munkatársai évek óta foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

  • Az alkoholtilalom

    Egy "nemes kísérlet" kudarca

    Az amerikai alkoholtilalom, más szóval a szesztilalom

    Bevezetés

    Az amerikai alkoholtilalom (1920-1933) - vagy ahogy Herbert Hoover elnök nevezte, a "nemes kísérlet" - azon a koncepción alapult, miszerint az alkoholmentes társadalom belátható idõn belül megteremthetõ állami beavatkozások segítségével.

  • A másnaposság (sör, bor, pálinka, stb pajzán vedelése után)

    Az alkohol különleges anyag. Fogyasztása okozhat élvezetet, de ugyanakkor szenvedést is: káros hatást gyakorolhat az egészségre, a családi életre, a munkára. A kérdés tehát az, hogy megtaláljuk-e az egyensúlyt, és hallgatunk-e józan eszünkre? Fontos, hogy ismerjük az alkohol hatásait.

    A sör, a bor, a pálinka, a likõrök és az egyéb alkoholos italok különböznek az alkoholtartalom tekintetében. Mégis bármelyikbõl iszunk egy-egy pohárral, az többé-kevésbé ugyanannyi tiszta alkoholt tartalmaz. Ennek az az oka, hogy az italok poharainak tervezésekor gondoltak erre.

  • Néhány érdekesség a koktélokról

    Számos legenda létezik a koktél szó eredetérõl. Az egyik történet szerint Dr. Johnson egyszer egy italt készített barátja, Boswell részére. Borhoz gint kevert, és ezt mondta: "Ha bort szesszel keverünk, akkor egy csodás alkoholt, egy igazi koktélt ízlelhetünk meg." Az italokról is számos érdekes történetet hallhatunk. A martinit, amely nem más, mint gin és egy kis vermut keveréke, az 1880as években a kaliforniai Martinezben találták fel. A Bloody Mary-t, amely ginbõl és paradicsomlébõl készül, az 1930-as években keverték elõször, Harry New York bárjában, Párizsban. Késõbb 1948-ban acapulcói házában rendezett partikon Margarita Samas tekilát, cointreau-t és limeot kevert.

  • A világ legnagyobb daiquiri koktélja egy kubai bárban

    A világ legnagyobb daiquiri koktélja egy kubai bárbanA világ legnagyobb daiquiri koktéljával rukkolt elő egy kubai bár. 270 litereset kevert leghíresebb néhai vendége, Ernest Hemingway emlékére. A több hektós koktél 10 csapos és 55 önkéntes segéd műve volt. A rumból, citromból, cukorból kevert italt két méter magas pohárba töltötte két pincér kancsókból, miközben a stáb buzgón dolgozott a nedűn. A megakoktél az El Floridita nevű bárban készült, amelynek törzsvendége volt Hemingway. A bár részben az író születésének 133., részben pedig saját alapításának 195. évfordulója alkalmából keverte a koktélt.

  • Japán whiskey lett a világ legjobbja

    Japán whiskey lett a világ legjobbjaA 2013-as Yamazaki Single Malt Sherry Cask rekordpontszámot, 97,5-öt kapott a lehetséges százból Jim Murray jövő héttől kapható 2015-ös whiskybibliájában, amelyből már hétfőn ismertté váltak részletek. A második és a harmadik helyen két amerikai bourbon, a William Larue Weller és a Sazerac Rye 18 Year Old végzett, és a negyedik is egy amerikai bourbon lett. A legjobb európai whisky sem skót, hanem angol, az English Whisky Company Chapter 14 Not Peated nevű gabonapálinkája áll az ötödik helyen.

  • Benedictine

    Északnyugat-franciaországi Normandiában készített aranysárga növényi és fûszeres keserûlikõr. Nevét a Benedek-rendrõl kapta. Alkoholtartalma 40 %, kiváló aperitíf. Étkezés után jéggel felszolgálva remek, koktélok alapanyagaként vagy ízesítõként szinte nélkülözhetetlen.

  • Tanulmány az energiaitalok kockázatáról

    A népszerû energiaitalok mindegyike több koffeint tartalmaz, mint egy kávé, alkohollal való kombinációjuk pedig különösen aggodalomra ad okot - állapították meg amerikai kutatók.

    Mint John Higgins kutatásvezetõ, a Texasi Egyetem munkatársa elmondta, az energiaitalok koffeintartalma 70 és 200 milligramm között van dobozonként, míg egy csésze erõs kávéban 40-tõl 150 milligramm koffein található. Még nagyobb probléma, hogy az összetevõk, így a guarana, taurin, gyógynövények, ásványi anyagok és a vitaminok egy része kölcsönhatásba léphet a koffeinnel.

  • Lime a zöld citrom

    A zöldcitrom a citrom közeli rokona, ôshazája az indomaláj térség, ma a melegebb szubtrópusok és trópusok elterjedt gyümölcse. Héja zöldessárga marad éretten is, és vékonyabb, mint a sárga citromé. Savanykás-kesernyés íze miatt nagyon kedvelt gyümölcs, egy zöldcitromgerezd a limonádénak is kellemes, pikáns ízt kölcsönöz. A szárított zöldcitrom a Közel-Kelet kedvelt teája és fûszere, míg Délkelet-Ázsiában a levelét használják ételek fûszerezésére. Érett állapotban héjkezelés nélkül a gyümölcs csak néhány napig tárolható, mert vékony héja hamar kiszárad.

  • Ezer dolláros vödör pezsgõkhöz

    Az ünneplésre mindig talál alkalmat az ember. Amikor esetleg mégsem, akkor is felbonthat egy finom palack pezsgõt, már csak az íze kedvéért is. A jó pezsgõhöz stílusos jeges vödör is jár, például egy Nakagawa Mokkougei által tervezett, ezer dolláros, fürdõ formájú japán dizájndarab.

    A színvonalas palackokhoz jár egy stílusos pezsgõhûtõ is, hogy ne a szokásos fémtartóba tegyük a jeget és a pezsgõt. Amennyiben elég szomjas a társaság (vagy a páros), az sem baj, ha két palack is elfér a vödörben.

  • Az Abszint és a koktélok

    Mi is az abszint? Az abszint egy rendkívül magas (50%-nál több) alkoholtartalmú ital, mely növényi kivonatokból, fõleg fehér ürömbõl, ánizsból, édesköménybõl készül, de tartalmaz még citromfût, méhfût, izsópot és angyalgyökeret is. Színe a klorofill jelenlétének köszönhetõen smaragdzöld, íze pedig kesernyés. Ebbõl kifolyólag vízzel hígítva és cukor hozzáadásával fogyasztják. Vízzel keverve az abszint opálos fehér-zöld színûvé válik. Ez az italban található illóolajok, fõleg az ánizsolaj nagyon rossz vízoldhatóságával magyarázható, melyek a hígítás során kicsapódnak az oldatból. Ezt a színváltozást hívja a szaknyelv Louche-hatásnak.

  • A világ elsõ koktélját ötezer éve keverték Mezopotámiában

    Washington/Róma - A világ legelsõ koktélpartiját ötezer éve tarthatták Mezopotámiában - állítják amerikai kutatók.

    A Pennsylvaniai Egyetem kutatói Patrick McGregor professzorral az élen a keleti és nyugati szõlészet-borászat kialakulását vették górcsõ alá - olvasható az Archaeologica címû régészeti hírportálon. A kutatók a Tigris-folyó térségében olyan agyagedényekre bukkantak, amelyekben a szõlõ erjedésekor képzõdõ borkõsav nyomait fedezték fel.

  • Pezsgők Húsvétra

    Pezsgők HúsvétraA pezsgő, azaz a champagne nagy divat, egy német szaklap szerint a húsvéti locsolás sem múlhat el nélküle. A világ legjobb pezsgői következnek. Párizstól északkeletre, mindössze 140 kilométernyi távolságban készül immár háromszáz éve a világ leghíresebb itala, a champagne, amit magyarul jobb híján és helytelenül többnyire csak pezsgőnek nevezünk. Holott a champagne nem egyszerűen meghatározott fajtákból sajátos technológiával szénsavassá varázsolt bor, hanem csak és kizárólag Champagne-ban termett szőlőből készülő nedű, amelyet 1927 óta szigorú törvények védenek.

  • Egyre több alkoholt fogyasztanak a csehek - ez már alkoholizmusnak számít?

    Prága - Megháromszorozódott az utóbbi 70 év alatt az alkoholfogyasztás Csehországban. Egy cseh átlagpolgár 2006-ban mintegy 10,2 liter tiszta szesznek megfelelõ alkoholt ivott meg - derül ki abból a kimutatásból, amelyet csütörtökön hoztak nyilvánosságra a cseh statisztikai hivatalban.

    A statisztikai hivatal szerint egyre többet isznak a csehek. Hét évtizede, 1936-ban az egy személyre esõ éves alkoholfogyasztás mindössze 2,2-2,3 litert tett ki. A szeszes italok között a vezetõ helyet már hagyományosan és továbbra is a sör tartja.

  • Maraschino és a Luxardo cég

    Maraschino

    Dalmáciai cseresznyébõl készített vízszínû likõrök elnevezése. A gyümölcs õshazája és klasszikus termõterülete a dalmáciai tengerpart, azon belül a Makarskai-öböl. Így aztán a fajta neve, mármint horvátul: makarska. Olaszul viszont marasca. A belõle készült ital pedig a maraschino.

    Az egyik legszélesebb körben felhasznált italféle, használják cukrászok, hidegkonyhák, szakácsok és nem utolsósorban igen sok koktélféle alap vagy ízesítõanyaga. Önmagában ritkán fogyasztják, ha mégis, hidegen vagy sok jéggel kell felszolgálni.

  • Menta (mentha)

    Sok ismert mentafaj közül leggyakrabban a borsmentát és a fodormentát használjuk. Koktélokhoz elsôsorban a fodormenta az ideális.

    Otthoni állandó utánpótlásra célszerû nevelni ezt a 40-50 centi magasra is megnövô évelô növényt. Földbeli hajtásrendszere van, mellyel gyorsan terjed. Ha nagyobb cserépben vagy valamilyen edényben neveljük, megtakaríthatjuk a féktelen terjedésével kapcsolatos, esetenként hiábavaló munkát. Élettanilag frissítô, görcsoldó hatása van, amit a gyógyszerészet ki is használ, mentaolaj vagy mentol formájában.

  • A whisky története

    Az érlelt gabonapálinka elnevezése Nagy-Britanniában és Kanadában whisky, míg az Egyesült Államokban és Írországban whiskey.

    Az alkohollepárlás technikája már az ókorban ismert volt és mint akkoriban oly sok egyéb alapvetõ ismeret, természetesen Kínából érkezett Európába. A mai értelemben vett whiskyre utaló elsõ írásos emlékek az 1500-as évekre datálodnak.

    Érdekesség képpen, igyekeztünk idõrendi sorrendbe tenni és összegyûjteni a témával kapcsolatos leglényegesebb adatokat és évszámokat.