Valamint csak az a törköly- és gyümölcspárlat nevezhető pálinkának, amelyet Magyarországon cefréztek, pároltak, érleltek és palackoztak - mondja ki az idevonatkozó jogszabály.
Ha kisüsti az ital, akkor legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állították elő - árulja el az egyik szakmai honlap.
Akkor érlelt a pálinka, ha legalább 6 hónapig pihentették 1000 liternél kisebb, vagy legalább 12 hónapig 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. Ópálinkának az a törköly vagy gyümölcspálinka nevezhető, amelyet legalább egy évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy két évig 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.
Savanya Klára, a Pálinka Promenád főszervezője arra is fölhívta a figyelmet,hogy ez a ma már hungarikumnak számító ital általában 40-50-es szeszfokú, de 37,5 és 86 fokos is előfordul. Kereskedelmi forgalomban 37,5-55 fokos párlatokat lehet kapni.
Számos olyan szeszes italt is pálinkának neveznek a vásárlók, amelyek hivatalosan nem viselhetik ezt a nevet. Ilyen például a mézes pálinka. Akkor sem pálinkáról beszélünk, ha például vilmoskörte aromát tesznek krumpli vagy más alapú szeszekhez - ilyenkor a "végeredmény" egyszerűen csak szeszes ital, ha mégoly jó nevű cégtől is származik.
A jó pálinka átlátszó és színtelen - az érlelt és az ágyaspálinkák esetében más a helyzet. A címkén fel kell tüntetni a készítő vagy a forgalmazó nevét, elérhetőségét, az áru alkoholtartalmát.
Hogyan kell fogyasztani ezt az italt? Először is, mértékkel. Azonban tévhit, hogy behűtve! Ekkor ugyanis elveszíti az élvezeti értékét. A legjobb 18-20 Celsius fokon felszolgálni.
Hajdanán reggel ittak - főleg a paraszti gazdaságokban - pálinkát, mert segítette a nehéz testi munkához szükséges, laktató, zsíros reggeli megemésztését. Nagyobb munkák esetén a fáradtságot csökkentette. Nem hiányozhatott ünnepek idején sem az asztalról.
A pálinka vásárlásánál fontos figyelmeztető az ár. Magas adótartalmú termékről van szó: fél liternél ez minimum 700-1000 forint, és ehhez jön még az alapanyag, valamint az előállítás, szállítás költsége. Ezért a túl olcsó pálinka vásárlását célszerű elkerülni.
Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség igazgatója azt állítja: egy évben 1,5 deciliter/fő az eladott kereskedelmi mennyiség Magyarországon Ennél jóval több a bérfőzésből származó: fejenként évente 1 liter. Míg a kereskedelmi forgalom növekvő tendenciát mutat,a bérfőzésből származó fogyasztás csökkenőt.
A különlegességek is divatba jöttek: az őszi pálinkafesztiválokon bizonyára sokan megkóstolják a berkenye, galagonya, fehéreper, erdei szamóca és más gyümölcs lepárlásából származó ritkaságokat. A klasszikus alma, szilva, barack, körte és meggypálinkák szinte sehol nem hiányoznak a kínálatból.
Ma már léteznek eredetvédett pálinkák is. Jelenleg hat ilyen tájegységet és gyümölcsfajtát tartanak nyilván: szatmári szilva, kecskeméti barack, békési szilva, szabolcsi alma, gönczi barack és újfehértói meggypálinka. Ilyen néven csak az azon a tájon termett, különlegesen zamatos gyümölcsből párolt ital hozható forgalomba. |
Az ősz nemcsak a szüret időszaka, de a pálinkafesztiválok ideje is. Október elején a fővárosban a Vigadó téren a Pálinka Promenádot rendezték meg, október 10. és 12. között pedig a Budai Várban a Pálinka- és Kolbászfesztivál csalogatja a vendégeket. De mikor neveznek pálinkának egy szeszesitalt és mitől lesz az hungarikum?
