Az üdítőitaloknak ma már nagyon széles választéka várja a fogyasztót a boltokban, gondoljunk csak a gyümölcslevekre, jeges teákra vagy a szénsavas üdítőkre. Az említettek közül talán ez utóbbiakra kellene leginkább odafigyelnünk, hisz köztudott, hogy ezek az italok nem éppen a legegészségesebb szomjoltók. A szénsavas italok kapcsán elsőként Paracelsus nevét említhetjük meg, aki már a 15. században kísérletezett a víz szén-dioxiddal való telítésével. A szén-dioxiddal való telítés azonban csak az 1800-as években öltött ipari mértéket Amerikában.

Magyarországon Jedlik Ányos szerkesztett elsőként olyan gépet, amely a vizet szénsavval telítette, a tömeggyártásban is használt gép megépítése azonban már Wágner Jenő nevéhez fűződik.

S hogy hogyan is készül a szénsavas üdítőital? Az alapanyagot - a gyümölcs ízű üdítők esetében - gyümölcssűrítmény, növényi kivonat képzi, amit később visszahígítanak, olyannyira, hogy a legtöbb készítményben a gyümölcstartalom nem haladja meg a 2-5%-ot. A sűrítményhez tehát vizet adagolnak, majd mindezt nyomás alatt szén-dioxiddal telítik. Az ivóvízen vagy ásványvízen kívül cukor, esetleg valamilyen mesterséges édesítőszer, aroma, színezék, étkezési sav és tartósítószer kerül a palackba.

Magyarország a nyugati országokhoz hasonlóan élen jár a szénsavas üdítők fogyasztásában. Ezek az üdítőitalok ma fontos szerepet játszanak a táplálkozási szokásokban. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy ezen italok esetében az élvezeti értékre került a hangsúly, s ennek rovására az élettani hatások, az ital tápanyagértéke háttérbe szorultak. A szénsavas üdítőknek jellemzőjük az egyenletes minőség, az optimális sav-cukor arány, a kiváló üdítő hatás, a nagy szén-dioxid-tartalom, a hosszú eltarthatóság.

A szénsavas üdítők pozitívuma, hogy frissítő hatásúak, ami egyrészt a szén-dioxidnak, a kólafélék esetében pedig a hozzáadott koffeinnek köszönhető. Javítják az emésztést, ugyanis felgyorsítják a nyál- és savképződést, vérbőséget okoznak, s ne feledkezzünk meg ezen italok kellemesen édes, gyümölcsös ízéről sem, hisz az emberek többsége emiatt fogyasztja az üdítőket.

Mielőtt azonban úgy döntenénk, hogy mostantól sokkal több szénsavas üdítőt fogyasztunk, ismerjük meg ezen italok kevésbé kedvező hatásait is:

- A kólafélék hozzáadott koffeint tartalmaznak, ami élénkítő hatása mellett vizelethajtó is, fokozva ezáltal a kiszáradást. Nem beszélve arról, hogy a kólafélék fogyasztásával nagy adag koffein kerül az ember szervezetébe, hiszen egy liter kóla kb. 250 mg koffeint tartalmaz.

- A szénsavas üdítők nagy mennyiségben tartalmaznak cukrot (egy liter üdítő kb. 110 mg cukrot tartalmaz), azaz üres energiát, s ezért gyakori fogyasztásuk hozzájárulhat az elhízáshoz. Ez a jelenség egyre inkább veszélyezteti a kisgyermekeket, hisz köztük az üdítők - édes ízük miatt - rendkívül kedveltek. Nem egészségesebbek azonban a mesterséges édesítőszerekkel készült italok sem, hisz azok még több adalékanyagot tartalmaznak.

- A szénsavas üdítők savanyúságát foszforsavval szabályozzák, ami a szervezetben megköti a kalciumot, így az nem tud felszívódni. (A kólát gyakran fogyasztó amerikai tizenéves lányok között kimutatták, hogy ötször gyakoribb körükben a csonttörés, mint a kólát nem fogyasztók között. Ez a jelenség összefüggésben áll azzal, hogy a kólafogyasztás a tejfogyasztás rovására történik, így a gyermekek szervezetébe nem kerül elegendő mennyiségű kalcium, ami a csontok szilárdságáért felelős.)

A szénsavas üdítők közül a magyar fogyasztók körében is a kóla a legnépszerűbb. 1886-ban Atlantában Pemberton gyógyszerész illatos, karamellszínű üdítőital-szirupot kevert ki, amit egy gyógyszertárban kezdtek árusítani kimért üdítőként, majd később szénsavas vízzel keverték. Néhány éven belül Dallasban megnyílik az első szirupgyár, majd a 20. század első negyedében a kóla a többi kontinensen is elterjed. Érdekesség, hogy 1985-ben új ízt találtak ki a gyártók, ez azonban nem nyerte el a fogyasztók tetszését, így visszatértek az eredeti kóla gyártásához. Ezzel szemben a meggyes ízű kóla nagyon hamar közkedveltté vált, majd ezt követte a vanília ízesítésű.

A kedvelt szénsavas üdítők közé tartozik még a Márka és a Traubi is, főként a hazai fogyasztók körében. Ezeken kívül ma már számos "márka nélküli" szénsavas üdítőital is forgalomban van, ezek nagy része édesítőszerrel készül, tehát energiaszegény. Ez azonban senkit ne tévesszen meg, mert a cukor nélküli üdítőitalok sem sokkal egészségesebbek cukrozott társaiknál.

Gourmandnet Kft.