A kezdetek

Az 1965-ös év rendkívül fontos a De Kuyper számára. Ugyanis Petrus de Kuyper, a De Kuyper vállalat alapítója ekkor vette feleségül Anna Custurst a hollandiai Horst városkában. A vállalat mai vezetője, Bob de Kuyper egyenes ági leszármazottja a cégalapító Petrusnak, a család tízedik generációjának képviselőjeként. Petrus gin és sör szállítására alkalmas fahordókat, kuipen-eket készített, így kötődött a szeszesital iparághoz. A család első szeszfőzdéjét fia, Jan vásárolta meg.

A De Kuyper ginfőzdék, 1965-1914

Petrus fia, Jan de Kuyper 1729-ben Rotterdamba költözött, ahol italokkal kereskedett és saját szeszfőzdét is üzemeltetett. 1952-ben átvett egy lepárlót Schiedam-ban, a városban, ami a holland gin készítés fellegvára volt. Majd Jan fiai, Johannes és Pieter vásároltak meg egy üzemet Rotterdamban. Így a család fontos szereplőjévé vált a holland gin-piacnak. Még az évszázad előtt további két szeszfőzdét vettek meg, négyet pedig maguk építettek. Ezzel pedig a ők váltak Rotterdam legjelentősebb, ginnel foglalkozó családjává.

A De Kuyper export-orientált vállalatként komoly külföldi partnereket tudhatott maga mellett. A londoni Matthew Clark & Sons például évente a teljes termelés 20-25 százalékát vásárolta fel a cégtől. De Kanadában is rendkívül népszerű volt a holland gin, így oda is nagy mennyiségben szállított a De Kuyper.

1900 és 1914 között a cég exportja a duplájára nőtt. Már Nyugat-Afrikába, Nagy Britannia egész területére, Belgiumba, Németországba és Jávára is szállítottak az italból. A megnövekedett kereslet miatt a kedvezőbb adottságokkal rendelkező Schiedamba tették át a cég székhelyét. A vállalat a mai napig ebben a városban székel.

A hanyatlás, 1904-1945

Bár az első világháborúban Hollandia semleges maradt, a De Kuyper vállalat, mivel jelentős nemzetközi érdekeltségei voltak, erőteljesen megérezte a háború negatív hatásait.

1920-ban a család elhatározta, hogy visszaállítja pozícióját a piacon. A napi sajtóban és az időszaki kiadványokban is hirdettek, valamint márkaképviselőket alkalmaztak, akik vitték a De Kuyper gin jó hírét.

De új irányba is nyitottak: likőröket kezdtek készíteni. Az 1930-as években mintegy húsz különböző ízű likőrt gyártottak, köztük a Cherry Brandy-t, a Triple Sec-et és a Creme de Menthe-et.

Szesztilalom

A húszas évekre nehézkessé vált a hatalmas kanadai piacot Hollandiából kiszolgálni. Az ottani protekcionista vámpolitika megnövekedett anyagi terheket rótt az külföldi beszállítókra. Így 1932-ben a De Kuyper leszerződött egy kanadai vállalattal és hamarosan megnyitotta üzemét az Észak-Amerikai államban. Az Amerikai Egyesült Államokkal is kötött egy megállapodást, mely a szesztilalom végével lépett életbe, így ott is nyílt De Kuyper szeszfőzde. A második világháború alatt azonban e két üzemével nem volt kapcsolata az anyavállalatnak.

A De Kuyper a 20. században

A háború után Hollandiával együtt a De Kuyper is kezdett magához térni. A cég nemzeti koktélversenyeket kezdett szervezni, hogy népszerűsítse az ízletes italok fogyasztását. Eközben az exportjuk is nőtt, Nagy Britanniában pedig ismét betörtek a piacra, ezúttal a Cherry Brandy likőrrel.

A gazdasági növekedés az 1970-es évekig tartott, amikor is kitört az 1973-as olajválság, ami érzékenyen érintette Hollandiát. A válság következtében az egész világon csökkent a kereslet a szeszesitalok iránt.

Ám az amerikai piacon a De Kuyper megtartotta korábban kivívott vezető helyét a likőrök között.

1984-ben a De Kuyper piacra dobta a Peachtree-t aminek köszönhetően egy-kettőre domináns szerepbe került a vállalat. A barackos likőr sikere hatalmas volt, a cég a világ 15 legnagyobb eladási mutatókkal rendelkező szeszesital vállalat közé került.

A Peachtree amerikai diadala után a likőrt bevezették a világ más piacaira is. Japánban és Németországban is hatalmas siker volt az ital.

Végezetül

A De Kuyper jelenleg több mint 100 országba exportálja termékeit. A legfontosabb piacok a német, a brit, a japán, a koreai, az olasz, a skandináv, az orosz és az ausztrál.

Az alapítás óta eltelt több mint 300 év, és a De Kuyper még mindig családi vállalkozás. Az 1980-as években számos termék arculata megújult, 1995-ben teljesen új stílussal jelentek meg az italok, majd 2007-ben ismét új csomagolást kaptak. De a lényeg, az üvegekben rejlő ital minősége továbbra is kifogástalan, hogy a fogyasztók minden korttyal érezhessék a több száz éves tapasztalat és hagyomány minden kincsét.